Elképesztő luxusban élhet Matolcsy

Publikálás dátuma
2016.10.06. 10:38
FOTÓ: Tóth Gergő
Magyarország egyik legdrágább, felsőkategóriás luxuslakását használja Matolcsy György jegybankelnök. Azt, amelyik Patai Mihálynak, a Magyar Bankszövetség elnökének tulajdonában van - írja a Népszabadság. 

A dolog azért nem magánügy, mert ezek szerint: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a lakást veszi igénybe, amely az MNB által felügyelt UniCredit Bank elnök-vezérigazgatójának, egyben a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet vezetőjének a tulajdonában van. Ha egyáltalán fizet érte, akkor a havi bérleti díja egymillió forint körül lehet. A lakás a Várban, az Országház utcai úgynevezett Anjou-házban található.

A Népszabadság határozottan kérte Matolcsy Györgyöt és Patai Mihályt is, hogy a több forrásból származó informá­ciót kommentálja. A többszöri és több csatornán keresztüli próbálkozásokra azonban egyikük sem reagált, és nem cáfolta az értesülést.

Matolcsy és Patai barátsága nem új keletű

Egy tévés beszélgetésben Patai azt mondta, hogy Matolcsy Györgyhöz több évtizedes barátság fűzi. A 2010-es kormányváltás után nem sokkal, az új Országgyűlés képviselőinek 2010 júniusában nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiból derült ki, hogy a Patai-vezette UniCredit Bank havi bruttó 400 ezer forint díjat fizetett Matolcsy Györgynek, aki tanácsadóként segítette a bankot, amikor a Fidesz ellenzékben volt. 

Patai – a bankszövetség elnökeként – azon kevesek egyike volt 2015 márciusában, akik részt vettek Matolcsy Egyensúly és növekedés című kötetének bemutatóján. Nem sokkal később, 2015 júniusában Matolcsy Patait az ország három testőreinek egyikeként emlegette.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Megemlékezések a nemzeti gyásznapon

Országszerte gyertyagyújtásokat, koszorúzásokat, az Országházban konferenciát is tartanak ma, az október 6-ai nemzeti gyásznapon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezve.

A Honvédelmi Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat délelőtt 9 órakor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődik, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A megemlékezők innen átvonulnak a Batthyány-örökmécseshez, ahol az állami protokoll tagjai, a Budapesti Katonai Attasétestület képviseletében a doyen, az '56-os, valamint a honvédelem ügyét támogató civil szervezetek képviselői elhelyezik az emlékezés mécseseit. Ezt követően bárki leróhatja kegyeletét gyertyagyújtással az egykori miniszterelnök vesztőhelyénél, ahol délután 4 óráig katonai díszőrség áll.

A köztársasági elnök a Pest megyei Ócsán, a Halászy Károly honvédszázados tiszteletére rendezett megemlékezésen Áder János köztársasági elnök mond beszédet és helyez el koszorút.

Az Országházban délelőtt 10 órakor megkezdődik Az első népképviseleti országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülése. Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága által szervezett rendezvényt Hiller István, a parlament szocialista alelnöke nyitja meg. Az eseményen bemutatják Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai című konferenciakötetet.

A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál 11 órától emlékműsort tartanak. Az eseményen részt vesz több száz, a Katonasuli programhoz csatlakozott budapesti iskolákból, a környező kerületek középiskoláiból és a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumból meghívott diák. A nemzeti sírkertben Simicskó István honvédelmi miniszter mond beszédet.

Délután a Petőfi Sándor-laktanyában, Schweidel József tábornok szobránál koszorúzást tartanak. A megemlékezésen részt vesznek a tábornok leszármazottjai, beszédet mond Simicskó István és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.
A budapesti amerikai nagykövetség és a Mai Manó Ház kiállítást rendez a gyásznap alkalmából az Associated Press fényképeiből "...és mégis itt vagyok" címmel. A tárlatot délután 5 órakor Colleen Bell nagykövet nyitja meg.

Este 6 órától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika-kápolnájában Bíró László katolikus tábori püspök emlékmisét mutat be, továbbá beszédet mond Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Szegeden Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944-1945-ben címmel konferenciát és emléktábla-avatást tartanak. Emellett országszerte több településen - például Pécsen, Gyöngyösön, Miskolcon, Tokajban, Pásztón, Nagykanizsán - emlékeznek meg gyertyagyújtással, koszorúzással, ünnepséggel az aradi vértanúk emléknapján.

A határokon túl is megemlékeznek az aradi vértanúkról. Aradon 11 órakor szentmisét tartanak a belvárosi római katolikus templomban, 12.30 órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség a Szabadság-szobornál, 16 órakor pedig a Vesztőhelyen emlékeznek meg tisztelgéssel és koszorúzással a vértanúkról. 18 órától pedig ünnepi előadás lesz az aradi állami színházban, Tóth-Máthé Miklós A nagyrahivatott című darabját mutatják be. Szerbiában, Elemérben Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál emlékeznek vajdasági politikusok az aradi vértanúkra. Beszédet mond Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Szerző

Kisgömböccé vált alaptörvény

A nekünk épülő drótkerítések szögesebbek és élesebbek, mint amilyeneket mi építtetünk a menekülteknek. Kétségeim nem voltak, bármi legyen is a kvóta-referendum végeredménye, a kormány mindenképpen mozgásra kényszeríti a ma már inkább csak pártgépezetként működő, mintsem átgondolt és szakmailag kellően előkészített törvények alkotásával foglalkozó országgyűlést. Azzal is tisztában kellett lennünk, miszerint a gránitszilárdságúra tervezett Alaptörvény sem úszhatja meg a migránsosítást. Mindez a szemlélet és folyamat azonban még akkor sem járna a jogállam vesztével, amennyiben az Alaptörvény - létrehozóinak falánkságának köszönhetően - a törvénygyár összes blődlijét felfalva kisgömbőc méretűvé duzzadva milliárdnyi darabra hullana. A jogállamra nézve azonban az igazi veszélyt a törvényalkotás – jelenleg – megállíthatatlannak látszó erodálódási folyamata jelenti.

Ennek következtében a pillanatnyi hangulattól függő, futószalagszerűen legyártott, mindenféle szakmai kontroll nélkül megszülető alacsonyabb szintű jogforrásokba foglalt szabályok elszaporodása, továbbá az önmagukat normaalkotásra feljogosítottnak titulált egyes szervek (ügyészségek, bíróságok, Alkotmánybíróság) normarontó jogértelmezései okozhatnak zavart. Mindezt a romboló hatást is felülmúlja e szégyenteljesen sikertelenül végződött, a bevallotthoz képest is hihetetlenül drága népszavazás eredményeként állt elő. Magyarországon ma, egyetlen ember jogértelmezése is elegendő ahhoz, hogy az Alaptörvénnyel („Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.”) szembe lehessen menni. Sőt, a jogállam és annak összes meghatározó jogintézményének asszisztálása mellett, maga az Alaptörvény módosítása is kikényszeríthető.

Ez nem csupán a jogállam, de a demokrácia – különösen a kereszténydemokrácia – csődjét is jelenti. Talán ezért is kellene ismét fontolóra venni az alkotmányozás és a pártokat képviselő, kiszolgáló törvényhozás feladatainak különválasztását, és az előbbinek egy nemzeti konszenzus alapján létrehozott szerv hatáskörébe utalását. Mindeközben a teljes ellenzék érthetetlen módon csupán sunnyog, és lapít, pedig a népszavazás kiírásától kezdve ezért a „győzelemért” küzdött, most mégsem tud vele mit kezdeni. Végre tettekre és nem szólamokra lenne szükség, hiszen a választópolgárok hozták mit az ellenzéki pártok kértek: nem mentek el népszavazni. Tőlük tehát nincs mit számon kérni. Most ők várják a „csodát”, s ha ez elmarad, legközelebb nehezen lesznek ismét „rászedhetők”.