Miután a vasárnapi népszavazáson a magyarok elsöprő többsége elutasította a kvótát, alaptörvényt kell módosítani. A változtatás azonban teljes összhangban lesz az uniós joggal és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel - tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét Orbán Viktor. A miniszterelnök levelében Jean-Claude Junckernek beszámolt arról, hogy a referendumon a választásra jogosultak több mint 43 százaléka vett részt. A 98 százalék nemmel voksolt, 1,66 százalék volt az igenek aránya és 6,27 százalék adott le érvénytelen szavazatot arra a kérdésre, "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?". Így 3,33 millió ember fejezte ki abbéli akaratát, hogy a magyar Országgyűlés beleegyezése nélkül ne telepíthessenek az ország területére külföldi állampolgárokat.
A levelet ismertető Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte, a témában a kormány kész minden szükséges információval ellátni az Európai Bizottságot, illetve annak elnökét. Ezt a miniszterelnök tudatta Junckerrel. A levél másolatát Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, valamint Robert Fico szlovák kormányfőnek, az EU soros elnökének is elküldték. A szlovák miniszterelnökkel, az Unió soros elnökével holnap Pozsonyban a referendumról tárgyal Orbán.
Ezt követően "a tisztánlátás végett" Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselője is levelet küldött a bizottsági elnöknek amiben arra figyelmeztetett, a "gyűlöletre és a félelemre költött milliárdok után" érvénytelen lett a referendum. Orbán "szélsőséges véleménye kisebbségbe került", mivel tízből csak négy magyar választópolgár értett vele egyet. Ha a kormányfő az "Európa-ellenes" Jobbik támogatásával a vasárnapi eredményre hivatkozva módosítja az alaptörvényt, azt a "népakarat nyílt elárulásának és a népszavazás intézménye lejáratásának" tekintik.
A miniszterelnök, bár tudta, hogy érvénytelen a referendum, már vasárnap este bejelentette, a több mint 3 millió nemmel szavazó véleményét az alaptörvény módosításában is megjelenítik. Kedden közölte, semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ennek érdekében az alkotmányt négy helyen tervezik módosítani. Az egyik legfontosabb a 14. cikk kiegészítése: "A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés." Vona Gábor Jobbik-elnök már megüzente, pártja biztosítja a kétharmadot a módosításhoz.
A menekültek áthelyezéséről szóló uniós tanácsi döntés elsősorban a szolidaritásról szól, a magyarországi, kötelező kvótákról tartott népszavazás pedig jövőbeni intézkedésekre vonatkozott - közölte Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője. Winterstein elmondta, a szolidaritás fogalmát konkrét szabályokba foglalta a (tagállamok képviselőit tömörítő) tanács és meghatározta, hogy mit jelent a menekültek áthelyezése. A menekültválság átfogó problémájára teljes körű csomagot készített, amelynek része például a közös uniós határ- és parti őrség is, amely éppen csütörtökön kezdte meg működését a bolgár-török határszakaszon. Arra az újságírói kérdésre, amely szerint Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos eltérő politikai véleményt képvisel-e Brüsszelben és hazájában a szóvivő kijelentette, az Európai Bizottság a kontinens egyik legátláthatóbb intézménye, ahol minden bizottsági vita, döntés naprakészen követhető, amelyek között minden uniós biztos tevékenysége is megtalálható. (Junckerhez a DK fordult, indítson vizsgálatot, mivel uniós biztosként nem szavazhatott volna október 2-án, mivel a biztosoknak pártérdekeken felül meg kell védeniük a bizottság döntéseit, nem tehetnek olyan kijelentést, amely kétségbe vonja a bizottság döntéseit.)
Eközben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) húsz munkatársa megkezdte a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák felbontását. Külképviseleteken azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazhattak, akik a népszavazás napján külföldön tartózkodtak. Az NVI adatai szerint a külképviseleti névjegyzékbe 11 231-en kérték felvételüket, végül a 105 nagykövetségen és konzulátuson 9360 voksot adtak le, ezeket 108 urnában szállították a Nemzeti Választási Központba.
Azt, hogy a kormány a kvótareferendum után is tovább riogat, bizonyítja a gyakorlat, amit éjjel a Stadionoknál tartott a TEK. A gyakorlatról videó készült Orbán Viktor főszereplésével, van benne lövöldöző műterrorista, művér-cunami és korláton mászó rendőr. Az imitált terrortámadásról tudósító videót a kormányfő Facebookján bárki megnézheti. Legalább olyan keménynek kell lenni, mint a terroristák - fogalmazott a támadás szimulációját követően a miniszterelnök. Orbán szerint "velünk szemben a legelszántabb fickók szoktak föllépni" és ha "nem vagyunk legalább olyan jók, mint az elkövetők, ha nem vagyunk legalább úgy odafordulva, ha kell, belevadulva a munkánkba", akkor nem is tudjuk megakadályozni és megtorolni a Magyarországgal szemben elkövetett cselekményeket. A TEK-eseket arról biztosította, munkájukban számíthatnak a kormányra, cserébe az országot irányítók is számítanak rájuk. A mozifilmbe illő gyakorlaton cseh, lengyel, szlovák terrorelhárítók is részt vettek.
TEK a föld alatt FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Ha már terrortámadás: Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke bejelentette, a testület következő ülésén megvizsgálja, terheli-e felelősség a rendvédelmi szerveket és a telefonszolgáltatót, amiért Magyarországon terroristák anonim módon vásárolhattak telefon-előfizetéseket. Az ellenzéki politikus szerkesztőségünknek küldött közleményében úgy fogalmazott, súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha szervezett bűnözői körök és terroristacsoportok a személyazonosítást kikerülve szerezhetnek be más nevére kiállított SIM-kártyákat. Ezért a bizottság megvizsgálja azt is, szükségesek-e jogalkotási lépések a hasonló esetek elkerülése érdekében. A napokban a Magyar Idők írta meg, hogy szervezett bűnözői körök egy hajléktalan nevére mintegy 200 ezer SIM-kártyát vásároltak a Magyar Telekomtól, a kártyák egy része pedig a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz vándorolhatott. A szolgáltató szerint nekik nem feladatuk vizsgálni, hogy egy ügyfél hány SIM-kártyát vesz, ezzel kapcsolatban nincs törvényi korlátozás sem. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a hír hallatán közölte: "Gratulálok. Nem tudom elfogadni a Magyar Telekom hozzáállását ehhez a kérdéshez." Pedig a fideszes politikus tudja, ha igaz, amit a kormányközeli lap ír, az a titkosszolgálatokról állít ki nem éppen túl jó bizonyítványt.