Orbán magyarázza a szekundát

Publikálás dátuma
2016.10.06. 19:20
Orbán és Hajdu János, a TEK főigazgatója. MTI Fotó: Illyés Tibor
Teljes összhangban lesz az uniós joggal az alkotmánymódosítás - ígérte levelében az Európai Bizottság elnökének Orbán Viktor. A miniszterelnök Jean-Claude Junckernek elmagyarázta, hogy a magyarok elsöprő többsége vasárnap elutasította a kvótát, ezért az ő akaratuk előtt meghajolva változtatnak az alaptörvényen. A DK-s Molnár Csaba ezt követően arról tájékoztatta a bizottsági elnököt, hogy a népszavazás érvénytelen volt, így Orbán szélsőséges véleménye kisebbségbe került.

Miután a vasárnapi népszavazáson a magyarok elsöprő többsége elutasította a kvótát, alaptörvényt kell módosítani. A változtatás azonban teljes összhangban lesz az uniós joggal és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel - tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét Orbán Viktor. A miniszterelnök levelében Jean-Claude Junckernek beszámolt arról, hogy a referendumon a választásra jogosultak több mint 43 százaléka vett részt. A 98 százalék nemmel voksolt, 1,66 százalék volt az igenek aránya és 6,27 százalék adott le érvénytelen szavazatot arra a kérdésre, "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?". Így 3,33 millió ember fejezte ki abbéli akaratát, hogy a magyar Országgyűlés beleegyezése nélkül ne telepíthessenek az ország területére külföldi állampolgárokat.

Mellébeszél a kormány
Meggyőződésem, hogy a kormány mellébeszél a kvótanépszavazás kampányával kapcsolatban - fogalmazott Harangozó Tamás az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnöke szerint az érvénytelen referendum nagyjából 19,5 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Pedig két hete még azt állította a kormányzat, hogy 4,9 milliárd forintba került a kampány. Ebben az ügyben ott tartunk, mint Rogán Antal helikopterezésével, először azt mondták, meg sem történt, majd a képek ismeretében elismerték - figyelmeztetett Harangozó. Az ellenzéki politikus, aki korábban bizonyos szerződéseket megnézhetett közölte, augusztusig már elköltött 6,5 milliárdot költött a kormány, ami nem a végleges összeg és a 4,5 milliárdos lebonyolítási költséget sem tartalmazza. Hozzátette, minden idők legnagyobb kampányköltése volt ez egy eredménytelen népszavazásra, amelynek hatására megalakult az új kisebbség.

A levelet ismertető Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte, a témában a kormány kész minden szükséges információval ellátni az Európai Bizottságot, illetve annak elnökét. Ezt a miniszterelnök tudatta Junckerrel. A levél másolatát Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, valamint Robert Fico szlovák kormányfőnek, az EU soros elnökének is elküldték. A szlovák miniszterelnökkel, az Unió soros elnökével holnap Pozsonyban a referendumról tárgyal Orbán.

Ezt követően "a tisztánlátás végett" Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselője is levelet küldött a bizottsági elnöknek amiben arra figyelmeztetett, a "gyűlöletre és a félelemre költött milliárdok után" érvénytelen lett a referendum. Orbán "szélsőséges véleménye kisebbségbe került", mivel tízből csak négy magyar választópolgár értett vele egyet. Ha a kormányfő az "Európa-ellenes" Jobbik támogatásával a vasárnapi eredményre hivatkozva módosítja az alaptörvényt, azt a "népakarat nyílt elárulásának és a népszavazás intézménye lejáratásának" tekintik.

A miniszterelnök, bár tudta, hogy érvénytelen a referendum, már vasárnap este bejelentette, a több mint 3 millió nemmel szavazó véleményét az alaptörvény módosításában is megjelenítik. Kedden közölte, semmilyen brüsszeli döntés nem kérdőjelezheti meg Magyarország területi egységére és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Ennek érdekében az alkotmányt négy helyen tervezik módosítani. Az egyik legfontosabb a 14. cikk kiegészítése: "A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés." Vona Gábor Jobbik-elnök már megüzente, pártja biztosítja a kétharmadot a módosításhoz.

A menekültek áthelyezéséről szóló uniós tanácsi döntés elsősorban a szolidaritásról szól, a magyarországi, kötelező kvótákról tartott népszavazás pedig jövőbeni intézkedésekre vonatkozott - közölte Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője. Winterstein elmondta, a szolidaritás fogalmát konkrét szabályokba foglalta a (tagállamok képviselőit tömörítő) tanács és meghatározta, hogy mit jelent a menekültek áthelyezése. A menekültválság átfogó problémájára teljes körű csomagot készített, amelynek része például a közös uniós határ- és parti őrség is, amely éppen csütörtökön kezdte meg működését a bolgár-török határszakaszon. Arra az újságírói kérdésre, amely szerint Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos eltérő politikai véleményt képvisel-e Brüsszelben és hazájában a szóvivő kijelentette, az Európai Bizottság a kontinens egyik legátláthatóbb intézménye, ahol minden bizottsági vita, döntés naprakészen követhető, amelyek között minden uniós biztos tevékenysége is megtalálható. (Junckerhez a DK fordult, indítson vizsgálatot, mivel uniós biztosként nem szavazhatott volna október 2-án, mivel a biztosoknak pártérdekeken felül meg kell védeniük a bizottság döntéseit, nem tehetnek olyan kijelentést, amely kétségbe vonja a bizottság döntéseit.)

Eközben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) húsz munkatársa megkezdte a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák felbontását. Külképviseleteken azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazhattak, akik a népszavazás napján külföldön tartózkodtak. Az NVI adatai szerint a külképviseleti névjegyzékbe 11 231-en kérték felvételüket, végül a 105 nagykövetségen és konzulátuson 9360 voksot adtak le, ezeket 108 urnában szállították a Nemzeti Választási Központba.

Azt, hogy a kormány a kvótareferendum után is tovább riogat, bizonyítja a gyakorlat, amit éjjel a Stadionoknál tartott a TEK. A gyakorlatról videó készült Orbán Viktor főszereplésével, van benne lövöldöző műterrorista, művér-cunami és korláton mászó rendőr. Az imitált terrortámadásról tudósító videót a kormányfő Facebookján bárki megnézheti. Legalább olyan keménynek kell lenni, mint a terroristák - fogalmazott a támadás szimulációját követően a miniszterelnök. Orbán szerint "velünk szemben a legelszántabb fickók szoktak föllépni" és ha "nem vagyunk legalább olyan jók, mint az elkövetők, ha nem vagyunk legalább úgy odafordulva, ha kell, belevadulva a munkánkba", akkor nem is tudjuk megakadályozni és megtorolni a Magyarországgal szemben elkövetett cselekményeket. A TEK-eseket arról biztosította, munkájukban számíthatnak a kormányra, cserébe az országot irányítók is számítanak rájuk. A mozifilmbe illő gyakorlaton cseh, lengyel, szlovák terrorelhárítók is részt vettek.

TEK a föld alatt FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

TEK a föld alatt FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR

Ha már terrortámadás: Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke bejelentette, a testület következő ülésén megvizsgálja, terheli-e felelősség a rendvédelmi szerveket és a telefonszolgáltatót, amiért Magyarországon terroristák anonim módon vásárolhattak telefon-előfizetéseket. Az ellenzéki politikus szerkesztőségünknek küldött közleményében úgy fogalmazott, súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha szervezett bűnözői körök és terroristacsoportok a személyazonosítást kikerülve szerezhetnek be más nevére kiállított SIM-kártyákat. Ezért a bizottság megvizsgálja azt is, szükségesek-e jogalkotási lépések a hasonló esetek elkerülése érdekében. A napokban a Magyar Idők írta meg, hogy szervezett bűnözői körök egy hajléktalan nevére mintegy 200 ezer SIM-kártyát vásároltak a Magyar Telekomtól, a kártyák egy része pedig a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz vándorolhatott. A szolgáltató szerint nekik nem feladatuk vizsgálni, hogy egy ügyfél hány SIM-kártyát vesz, ezzel kapcsolatban nincs törvényi korlátozás sem. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a hír hallatán közölte: "Gratulálok. Nem tudom elfogadni a Magyar Telekom hozzáállását ehhez a kérdéshez." Pedig a fideszes politikus tudja, ha igaz, amit a kormányközeli lap ír, az a titkosszolgálatokról állít ki nem éppen túl jó bizonyítványt.

Bokros: "Barbárok bérence, tudjuk, hogy félsz"
Barbárok bérencének nevezte Facebook-bejegyzésében a miniszterelnököt Bokros Lajos. A MoMa elnöke nem sokat finomkodott, amikor Orbán Viktorról azt írta, annak az "Oroszországnak az első számú csatlósa, amely Szíriában - immár bizonyítottan - kórházakat, lakóházakat, segélyszállító konvojokat bombáz rendszeresen". Oroszország az ENSZ főtitkára szerint is barbár cselekedeteket hajt végre - állította Bokros. A kvótareferendumra térve úgy fogalmazott: "Magyarországon az érvénytelen népszavazás után a diadalittas, de józan ítélőképességét minden jel szerint már elvesztő kormányfő a vereség estéjén vigyorogva belehazudta a képünkbe a győzelmet". Orbánt arra figyelmeztette, 2018-ban véget vetnek a "korrupt és hazug önkényuralomnak". Bejegyzését a pártelnök így fejezte be: "Barbárok bérence, tudjuk, hogy félsz. Nem sok van már hátra".



Szerző

Szárnyal a Fidesz, stagnál az ellenzék - a Századvég szerint

A biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka jelenleg a kormánypártokra szavazna, ami jobb eredmény, mint amit a Fidesz-KDNP a 2014-es választásokon elért - közölte a Századvég Alapítvány a szeptember végi közvélemény-kutatásának eredményét csütörtökön.

A szeptember 27. és 30. között felvett, reprezentatív telefonos kutatás eredménye szerint a teljes népességen belül a Fidesz-KDNP július óta két százalékponttal tudta növelni támogatottságát, így jelenleg 33 százalékon áll. A Jobbik stagnál, 12 százalékon van, az MSZP támogatottsága 9 százalék. A felnőtt korú lakosság 4-4 százaléka támogatja az LMP-t és a DK-t, az Együttre 2 százalék, más pártokra szintén 2 százalék adná szavazatát. 

Szeptember végére csökkent a bizonytalanok aránya (37 százalékról 34 százalékra), ami összefüggésben áll azzal, hogy népszavazás időszakában társadalmi szinten is nő a politikai aktivitás - írták a közleményben.

Az ezer ember megkérdezésével készült vizsgálat szerint a kormánypártok a biztos szavazó pártválasztók körében is növelni tudták bázisukat, júliushoz képest 45 százalékról 47 százalékra. A 2014-es választások listás eredményeivel összehasonlítva az látható, hogy a Fidesz-KDNP erősödni tudott az azóta eltelt időszakban (2014-ben a listás szavazatok 44 százalékát szerezte meg), és rekordszinten van a támogatottsága.

Ebben a közegben a Jobbikot 21, az MSZP-t 15 százalék támogatja. Hat-hat százalék szavazna az LMP-re, illetve a DK-ra. Az Együtt a biztos szavazó pártválasztók között is két százalékon áll, három százalék pedig más pártra adná a voksát, ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat.

A felmérést készítő Századvégről tudni érdemes, hogy a céget a 2010-es választások előtt hoztak létre, ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”

Szerző

Matolcsy lemondását követelik

Az LMP felszólította Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, hogy mondjon le tisztségéről, miután a sajtóban megjelent: a Bankszövetség vezetőjenek lakásában lakik.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóját követően közölte, a jegybankelnök feladata lenne a pénzintézetek ellenőrzése, amit így nem láthat el függetlenül. Az LMP kíváncsi arra, miként lehet a Bankszövetség elnökének lakásából levezényelni a "bankok elleni szabadságharcot" - mondta Schmuck Erzsébet, hozzátéve, ha az MNB vezetője nem mond le, akkor a kormányfőtől elvárják Matolcsy György visszahívásának kezdeményezését.

Az LMP képviselőcsoportjának vezetője szólt arról is, az ország nemzeti érdekével ellentétesnek tartják, hogy a kormány bejelentette, támogatja a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Kiemelte, ez a "titokban készült" megállapodás biztosan nem szolgálja az európai emberek érdekeit, sőt legalább 200 ezren veszthetik el munkahelyeiket.

Schmuck Erzsébet szerint emellett a magyar cégeket is még nagyobb hátrány érheti a multinacionális cégekkel szemben, ráadásul Magyarország GMO-mentessége is veszélybe kerül. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden közölte, hogy a kormánypárti frakció arra hatalmazza fel a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a CETA ratifikációs folyamata. Indoklásul azt mondta: nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén az egyezmény aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslat olyan módosítását kezdeményezte, hogy a végleges ratifikálásáról szóló döntés meghozataláig ne lépjenek hatályba ideiglenes jelleggel a tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezések.

Szerző