Menet a lakhatás jogáért szombaton

Publikálás dátuma
2016.10.07 07:15

Fotó: /
Egyre több a képzetlen fiatal, a roma és a nő a hajléktalanok között és az állam gyakorlatilag hátat fordított nekik. Életük, netán fagyhaláluk felelősségét az önkormányzatokra akarja áttolni, közben pedig azokkal sem törődik, akik méltatlan körülmények között élik hétköznapjaikat. A lakhatás világnapján, szombaton 30 civil szervezet vonul az utcára a fővárosban, hogy figyelmeztesse a kormányt az egyre romló lakhatási helyzetre.

Az elmúlt hetekben az ország szociálisan érzékeny fele legalábbis felfigyelt arra, hogy mi játszódik a Nemzetgazdasági Minisztérium épületével szemben, ahonnan a József nádor térre tervezett mélygarázs építésére hivatkozva megpróbáltak kilakoltatni 64 hajléktalan asszonyt az Oltalom Karitatív Egyesület átmeneti szállásáról.

Az akciót civil csoportok megakadályozták, így ez a néhány tucat nő talán meleg helyen töltheti az előttünk álló téli hónapokat, de sok fedél nélküli társuknak idén is a fagyhalál rémségével kell szembenézni. Valamennyi – a fedél nélkül élők körében készített felmérés – azt mutatja, hogy 2010 után drasztikusan kezdett emelkedni a hajléktalanok száma, majd az utóbbi öt évben nem változott jelentősen, legfeljebb az összetételük alakult át.

Mivel azonban az adatok nagyobbrészt a Február Harmadika Munkacsoport kérdőíves felmérésein alapulnak, azt valójában senki nem tudja, hányan laknak városszéli kunyhókban, földbe vájt gödrökben, és főleg, hogy hány idős vagy beteg, egyedül élő embert fenyeget a kihűlés veszélye ezen a télen is, mert sem pénzük, sem erejük nincs befűteni a lakásukat.

A hajléktalanok száma tehát a „hivatalosan” mért adatoknál minden bizonnyal több, az ellátásukért dolgozó Menhely Alapítvány minden év leghidegebb napján elkészített összeírása szerint ugyanis csak idén év elején, egy hónap alatt 115 ember vált hajléktalanná az országban, tavasztól pedig megindultak a kilakoltatások, így félő, hogy ezrek indulnak neki úgy a télnek, hogy most először bizonytalan a lakhatásuk.

A kormány nemrég úgy döntött, a szociális törvény módosítása megoldást hozhat a bajra, legalább arra mindenképpen, hogy bárki az állam felelősségét firtassa, ha közterületen vagy valakinek a saját házában bekövetkezik a tragédia. A felelősséget áttolták az önkormányzatokra, arra kötelezve őket, hogy embertelen kánikulában, vagy mínusz tíz fok alatti hidegben gondoskodjanak a hozzájuk tartozó emberek védelméről, meleg szállásáról, akkor is, ha a településen nem működik hajléktalanszálló.

A Népszava által megkérdezett polgármesterek nagy része szerint a feladat megoldhatatlan, még azokon a kistelepüléseken is, ahol amúgy az emberek ismerik egymást, hiszen az állam semmilyen forrást nem kínált a feladat mellé.

Márpedig nemcsak a héten tapasztalt hideg és csapadékos idő jelzi, hogy ideje felkészülni a télre, erre figyelmeztetnek azok a civil szervezetek is, amelyek holnap utcára vonulnak, hogy a lakhatás világnapján felhívják a figyelmet a fedél nélkül élők helyzetére.

Október 8-án a lakhatáshoz való jog menetéhez csatlakozik mások mellett a Habitat for Humanity Magyarország és A Város Mindenkié csoport is. Mindkét civil szervezet évek óta figyelmeztet, hogy egyre többen élnek méltatlan körülmények között az országban, nem javul, inkább romlik azoknak a helyzete is, akik még nem veszítették el otthonukat, de nem tudnak költeni például azok állagának megóvására.

A Habitat minden évben jelentést ad ki a lakhatási körülmények változásáról, a holnapi világnap előtt pedig közleményben figyelmeztettek, egyre gyakrabban fordul elő, hogy családokat szakítanak szét, gyermekeket vesznek el szüleiktől lakhatási gondok miatt és egy kisvárosnyi ember él hajléktalanul az országban. Sokadszor jutnak arra a következtetésre, hogy a válságot csak megfizethető árú bérlakások építésével vagy a meglévő lepusztult önkormányzati bárlakásállomány felújításával lehetne elkerülni.

A már említett Február Harmadika Munkacsoport tagja, Győri Péter szociológus a Népszavának megerősítette, hogy a fedél nélkül élők tíz százalékának semmilyen jövedelme nincs, de a többiektől sem lehet elvárni, hogy komolyabb összeget áldozzanak lakbérre. Ha valaki rendelkezik valamilyen rendszeres bevétellel, az nyugdíj vagy valamilyen szociális segély, esetleg időskori juttatás vagy valamilyen eseti segély és átlagosan alig éri el a havi 30 ezer forintot.

A tapasztalatok szerint a fővárosban sokkal nehezebben kapnak szociális segélyt a hajléktalanok, mint a vidéki városokban – erősítette meg a szakember. További pénzkereseti lehetőségeiket sorolva megemlítette, hogy a törvény csak az agresszív kéregetést tiltja, nem minősül viszont szabálysértésnek a néma koldulás, ezért jelennek meg folyamatosan az aluljárók lépcsőin a csendben kéregetők. Kukázásból és lomizásból is sokan próbálnak megélni, az pedig nem igaz, hogy a szállásokat azért kerülik közülük néhányan, mert tartanak az ottani lopásoktól.

Győri Péter szerint sajnos egyre inkább attól kell félniük, hogy a közterületeken rabolják ki őket és nem is saját társaik, hanem az állítólag jobb körülmények között élők, ahogyan ilyen utcai csoportok bántalmazzák is őket. A szakember kiemelte, hogy sajnos a fiatalok körében az éjszakai szórakozás része lett hajléktalanokat megverni és megrugdosni, különösen a bulinegyed környezetében.

Győri Péter azt is kiemelte, hogy egyre nő a romák aránya a hajléktalanok körében. 2005-ben még csak a fedél nélkül élők 13 százaléka vallotta magát cigány származásúnak, ma már 24 százalékos ez az arány. Ennél lassabban, de érezhetően nő a hajléktalanok körében a nők száma is, míg 15 éve csak minden tizedik, most minden ötödik fedél nélküli nő.

A fővárosban lenne elég hely a meleg szállásokon, bár a körülményke nem egy helyen rosszak, de vidéken valóban nagy a baj, ott kevés a szálláshely. Általános gondként említette még a szociológus, hogy megoldatlan ezeknek az embereknek a gyógyszerekkel való ellátása.

Az elmúlt öt évben Magyarországon majdnem ötvenezren tapasztalták meg hosszabb vagy rövidebb ideig közvetlenül a hajléktalan élethelyzetet. Egyre több közöttük az alacsonyan képzett fiatal, akinek esélye sincs egy jobb életre és ebbe már bele is törődött.

Tarhások
A Ferenciek terén (exkluzív helynek számít) koldulók egyikétől megkérdeztük, kitől tanulta a koldulást. A nő azt válaszolta, amit ő csinál, azt nem koldulásnak, hanem tarhálásnak nevezik. Eközben nem lehet beszélni, a tarhások (így nevezik magukat) egymástól tanulják meg, hogyan kell úgy nézni, hogy az valakiben sajnálatot keltsen.
A kérdésre, hogy ezzel mennyit lehet keresni, kiszámíthatatlanság a válasz. Az asszony szerint volt olyan nyári nap, amikor a sok turistától négy óra alatt ötezer forintot sikerült tarhálnia. De, aztán semmi napokig.
 Egyre többen követelnek segítséget
Hatodszor szervezi meg A Város Mindenkié csoport szombaton 15 órától a lakhatáshoz való jogot követelők menetét a fővárosban. Idén már 29 civil szervezet, szakszervezet és szociális szakmai szervezet csatlakozik hozzájuk a felvonuláson.
A program fél 2-kor ételosztással kezdődik, majd a Szabadság térről a II. János Pál pápa térre vonulnak azok, akik összefogva követelik az állam fellépését az egyre mélyebb lakhatási válság ellen.

Szerző
2016.10.07 07:15

Elhunyt Andy Vajna

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel.
Témák
Andy Vajna
2019.01.20 11:45
Frissítve: 2019.01.20 11:59

Idén már látni fogják, hol nyaralnak a magyarok – Mutatjuk, milyen adatok nem maradhatnak titokban

Publikálás dátuma
2019.01.20 10:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A már működő szállodáknak legkésőbb június 30-ig, a panzióknak pedig szeptember végéig kell regisztrálniuk magukat. Ezzel egy időben kötelesek telepíteni a „szálláshelykezelő szoftvert”.
Az idei évtől kezd élesben működni a turizmus törvény novemberben elfogadott módosítása, aminek eredményeként napra pontosan nyomon lehet követni az emberek mozgását, ha szálláshely-szolgáltatást vesznek igénybe. A módosítás rendesen kitágítja a vendégekről a hatóságok előtt a vendégekről megismerhető adatok körét – derül ki a balatontipp.hu cikkéből.
A törvényt kiegészítő decemberi kormányrendelet szerint a már működő szállodáknak legkésőbb június 30-ig, a panzióknak szeptember 30-ig, a kempingeknek, üdülőházaknak, közösségi szálláshelyeknek és a magánszállásadást is magába foglaló „egyéb szálláshelyeknek” december 31-ig kell regisztrálniuk magukat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) üzemeltetésében lévő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál (NeTAK). Ezzel egy időben kötelesek telepíteni a „szálláshelykezelő szoftvert” (SzSZ), hogy legkésőbb a regisztrációt követő hónap első napjától meg tudják kezdeni a folyamatos adatszolgáltatást a vendégeikről. Ha a szálláshely-szolgáltató a napi adatszolgáltatást a NeTAK üzemeltetőjének felhívása ellenére ismételten nem teljesítené, az MTÜ az érintett hatósági ellenőrzését kezdeményezi az illetékes jegyzőnél.
A portál kiemeli, hogy az érintett törvény szeptember 1-én hatályba lépő másik módosítása az eddigiekhez képest totálisan kitágítja a vendégekről a rendőrség számára folyamatosan és szabadon kereshetővé tett adatok körét. Ahogy eddig is, a szálláshely-szolgáltatónak az igénybevétel kezdetekor rögzíteni kell – a vendég családi és utónevét, – születési családi és utónevét, – születési helyét és idejét, – nemét, – anyja születési családi és utónevét, – a személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve úti okmányának azonosító adatait, – a szálláshely-szolgáltatás címét, – és a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontját. Ami igazán új a rendszerben, hogy a szállásadó által rögzített adatokat a NeTAK-hoz is használt szoftver automatikusan feltölti egy olyan tárhelyre, ahol nem csak a szállásadó, hanem a rendőrség is közvetlenül hozzáfér az információkhoz. Amennyiben pedig részletes adatokra lennének kíváncsiak, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet, amit a szálláshely-szolgáltatónak térítésmentesen teljesíteni kell. A rendőrségnek ezen kívül arra is lehetősége lesz, hogy a szállásadó, vagy bárki más tudta nélkül egyedi kereséseket folytasson a szállásadók által feltöltött adatokat tartalmazó tárhelyen – ehhez elég lesz azt gondolnia, hogy a keresést a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében teszi. A kereséssel annyit tudhat meg, hogy az általa megadott adatok szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepelnek igénybe vevőként, a további információhoz a korábban említett konkrét adatszolgáltatási kéréssel juthat hozzá. A fentiek nem csak az „idegenrendészeti törvény” hatálya alá tartozó személyekre, hanem minden olyan vendégre vonatkoznak, akik valamely szállásadónál bejelentkeznek. A jogszabály kizárja, hogy egy vendég esetleg kamuadatokkal, vagy más adatainak használatával kibújjon saját adatainak rögzítése alól. A törvény ugyanis kimondja, a szálláshely-szolgáltató csak akkor fogadhat valakit vendégként, ha az előírt okmányokat bemutatta. Ennek hiányában meg kell tagadni a szolgáltatást. Az új rendszerben a tárhelyre kötelezően bekerülő adatok között nem szerepel a vendégek szobaszáma, így elvileg továbbra is a magánügyek körében marad, hogy a vendég kivel osztotta meg a szobáját.
2019.01.20 10:22