Rágalom és egyebek

Publikálás dátuma
2016.10.08. 09:07
Fotó: Europress/Getty Images/Thinkstock
Akinek az a politikai meggyőződése, hogy a rágalom hatásos fegyver, nem gondol arra, hogy az a fegyver sokszor visszafelé sül el, kezelőjében is károkat tesz. Rágalom ide vagy oda, Doktor Bartolo és Don Basilio felsülnek Rossini operájában, ők lesznek nevetség tárgyai. Megtörténhet ilyesmi más közegben is…

Mit tehetünk a rágalmak ellen? – veti fel a kérdést egyik jegyzetében Notker Wolf, a bencések generálisapátja. A másik ember (szervezet, párt) megrágalmazása ipar lett, a média egyik legkedveltebb módszere a másként gondolkodó lejáratására, hiteltelenítésére. Jó, hatásos módszer bírósághoz fordulva keresni igazunkat, leleplezni a hazugságot? A kérdés nagyon időszerű: a magyar igazságszolgáltatás egy visszatérő feladata ítélkezni ilyen ügyekben visszaállítva a megrágalmazott becsületét, emberi tisztaságát.

Lassan "öl" a rágalom

Csakhogy a világban sok helyütt – olykor nálunk is – az ügyészség sajátosan alkalmazza Jézus intelmét („Legyen a ti beszédetek igen – igen, nem – nem!”): lelkesen igent mond és sebesen működik, ha ellenzéki politikus vagy annak vazallusa kerül célkeresztjébe, ám széles gesztusokkal utasítja el a hatalommal közelállókkal szembeni följelentéseket, különböző ürügyekkel magyarázva tétlenségét. Az igazság sokszor évekkel a rágalmak után derül ki, addigra mindenki elfelejtette a történet kezdetét, s a rágalomnak adnak hitelt az emberek.

Nem vagyok operarajongó, nem tartom számon Verdi vagy Puccini valamelyik híres áriáját melyik énekes adja elő szebben. Valójában csak Mozart és Rossini operáit hallgatom rendszeresen. A sevillai borbélyt a főszerepet alakító Réti József jóvoltából legalább tízszer hallottam a vendégkarmester Lamberto Gardelli vezényletével. Az ő irányításával vették lemezre (Hungaroton), benne a híres Rágalom-áriával, melynek szövege ékesszólóan bizonyítja, milyen károkat okoz a másik ember megrágalmazása. Gondolom, amikor százkilencven éve először szólalt meg hazánkban, akkor is lenyűgöző hatást tett, s a hallgatók felszisszentek: ismerős módja a másik hiteltelenítésének, netán kinyírásának. Érdemes teljes egészében idézni:

„Lágy kis szellő, lebbenve szálló, / Szárnya sincsen, könnyedén támad, / Észrevétlen, szépen árad, / Indul, mint egy csöpp lehelet, / S halkan sugdolózni kezd. / Szépen lassan, épp hogy moccan, / Zümmögően, súgva-búgva, / Zizegően, döngicsélve. / Háztól fürgén röppen házig, / Óhatatlan fülbe mászik, / Agyvelőbe fészkelődik, / Menthetetlen benne rezg. / És ha egy szájból kiröppen: / Adják, hordják egyre többen, / Félénksége egyre csökken, / Erre szökken, arra szökken. / S hogyha már zúgó, didergő, / Mint vihar kezén az erdő, / Hogy süvölt és megreszkettet, / Rémülettel látod ezt. / Végre bömböl, zendül, harsog, / Árad és nem látni partot, / Dörgő orkán, szörnyű szárnyú, / Olyat robban, mint az ágyú. / Irgalmatlan végítélet, / Mindent végromlásba veszt. / És e rágalomnak tárgya, / Ronggyá tépve, elcsigázva, / Szörnyen össze-vissza törve, / Pellengéren pusztul el, / Úgy pusztul el…”

A közélet "mérge"

Bár az operában Almaviva gróf nem pusztul el pellengéren, sok pályát, sok ártatlan embert tett tönkre rágalom. Való igaz, nehéz védekezni ellene, igazat adhatunk a bencések generálisapátjának: meg kell találni a védekezés leghatásosabb eszközét. Írásából arra következtethetünk, talán őt magát vagy valamelyik rendtársát hozták lehetetlen helyzetbe. Olyan esettel ugyan aligha szembesült, hogy megrágalmaznak valakit, majd a rágalom kiagyalója és leírója állami kitüntetésben részesül, de a mai világban az érdekek mozgatnak mindent, maguk alá gyűrve erkölcsöt, jó hírt, s aki vállalkozik ilyen ocsmány szerepre, számíthat az érdekelt hálájára. Mindazonáltal ismerve Notker Wolf szellemiségét, biztosak lehetünk benne, ennek az elképesztő históriának hallatán sem változtatna tanácsán. Azt mondja: leghelyesebb mit sem törődni a rágalommal. Úgy tegyünk, mintha nem lenne róla tudomásunk. Ha védekezni, tiltakozni kezdünk, arra gondol mindenki, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Ismerünk a jelenlegi magyar politika magaslatain működő személyiséget, aki harsogva cáfolja a róla terjedő híreket, anyagi előnyszerzéseit, nem létező érdemeit. Addig tiltakozik, míg minden rajta ragad, neve hallatán legyintenek, hiába a magas pozíció, a közleményekben olvasható cáfolatok. Lassacskán nemcsak a személyét, állítólagos tetteit ért támadások cáfolata lesz hiteltelen, hanem az írásos cáfolatok általában, ami hovatovább az egész közéletet mérgezi.

A politikában bevett fogalom a karaktergyilkosság, a világnézeti ellenfél, a másként gondolkodó minden eszközzel történő lejáratása. Ilyesmiben kereszténynek mondott politikus is jeleskedett! Ennek egyik jól bevált módja különféle rágalmak terjesztése. Mit se számít, a sunyi közlések, híresztelések megfelelnek-e a valóságnak. A második világháborúban döntő szerepe volt a németek kódolt üzenetei megfejtésének, lehallgatásának. A módszer hasznossá vált békeidőben is; bizalmas beszélgetések szövege kerül elő, gátlás nélkül hatolnak be a másik fél magánszférájába, lejáratás esélyét találják meg az illető családtagjainak tetteiben is. Csak kapkodjuk a fejünket, ma már semmi sem szent? A válasz egyértelmű: itt és most az egész világon szentesíti a cél az eszközt, s ez az eszköz bármi lehet. A maffiózók lelődözték egymást. A maiak kifinomultabbak: rágalmaznak, bíróság elé citálják a célszemélyt, s a kezükben tartott vádiratban „leleplezik” nem létező gaztetteit. Al Capone kezdő napjaink maffiózóival összehasonlítva.

Támadás a család ellen

Eltűnődtem a generálisapát javaslatán: béketűrően nyeljük le a rágalmakat. Ami rám vonatkozik, nem érdekelnek. Megvallom azonban, hogy a családomat érő disznóságokat nem tudnám béketűrő alázattal fogadni. Az ember legnagyobb ajándéka a családja, a szülei, a felesége, a gyermekei, kedves rokonai és barátai. Ha őket érné bántalom, nem hagynám válasz nélkül. Nem vagyok annyira jó keresztény, hogy odatartsam arcom másik felét is a jól irányzott, aljas indokkal elkövetett pofonnak. Maradjon meg a család békességben, kölcsönös szeretetben! De ha erre nem hagynak lehetőséget, ne törődjünk bele birkák módjára!

Sok országban felismerték a szuverén családokban rejlő erőt. Meg is indítják ellenük az aknamunkát, melynek lényege: ne ebben a kis közösségben keresse ideáljait a gyermek, hanem a nagyobban, óvodában, iskolában, olyan szervezetekben, amelyek állami irányítás alatt állnak. Az irányítás megnyilvánulhat például abban, hogy kötelezően előírják, milyen tankönyveket lehet használni, s megszüntetik a szabad választás lehetőségét. Rossz a tankönyv? Sebaj, kijavítjuk! Még mindig? Akkor is maradjon kötelező! Ezt a mechanizmust látták át a pedagógusok – már akik nem értenek egyet vele, vagy nem félnek –, ezért szeretnének tanszabadságot, amelyből persze semmi sem lesz, bizonyos közegben a szabadság csak üres szó.

Párbeszédben halad igazán eredményesen a világ. A rágalom, a hazugság nem ennek eszköze. Szánalmas pótlék, a gyenge erkölcsűek fegyvere.

Szerző
Témák
rágalmazás

Titkosította: az Államvédelmi Hivatal

Kéthly Anna 40 évvel ezelőtt, 1976. szeptember 7-én hunyt el Belgiumban, Blankenberge-ben. Búcsúztatására és az urna elhelyezésére szeptember 14-én a brüsszeli St. Gilles- i temetőben került sor.

Kéthly Annára emlékezve egy olyan dokumentumot teszünk közzé, amelynek tartalma jelen korunkban is sokakat izgató aktuális témáról – az esetleges III. világháború lehetőségéről - mondja el véleményét.

A kérdéseket Mr. Kingsbury-Smith az International News Service európai főszerkesztője tette fel, „aki azzal a megbízatással utazza be az európai országokat, hogy a harmadik világháború veszélyességéről cikksorozatot írjon. Ezért azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy az általa feltett hat kérdést juttassam el alelnök asszony kezeihez.” – olvasható Boldizsár Iván államtitkár Kéthly Annához 1947. szeptember 3-án átküldött kérdések kísérő levelében. Boldizsár Iván egyben azt is megemlítette, hogy „Kingsbury Smith úr kérését a magam részéről támogatom, mert igen nagy publicitású sajtóügynökség vezetője és ő maga jó nevű és tisztességesen gondolkozó amerikai újságíró. Ha az alelnök asszony hajlandó a kérdéseire választ adni - folytatódik Boldizsár levele - arra kérem méltóztassék ezt a lehetőség szerint e hét folyamán megtenni, mert Kingsbury Smith úr hétfőn elutazik.” Ez utóbbi azért fontos, mert ebből derül ki, hogy Kéthly Anna a „Válaszok Mr Kingsbury-Smith által feltett kérdésekre” című írását, amelyen nincsen dátum és aláírás, az 1947. szeptember 3-a illetve 10-e – azaz az újságíró jelzett elutazási napja közti héten - fogalmazta meg.

Az itt elsőként közölt iratok (Kéthly Anna válaszai és Boldizsár Iván levele) feltehetően Kéthly Anna, 1950. június 9-i letartóztatása alkalmából lefoglalt anyagaival együtt került az Államvédelmi Hivatalhoz, majd a rehabilitáció után a BM Archívumába. A kérdések hiányoztak mindkét anyagból, de a válaszokból következtetni lehet az amerikai újságíró kérdéseire. Az iratok eredeti lelőhelye kutatásom idején, az 1990-es évek első felében a Belügyminisztérium Archívum, III/ 20. d. Vizsgálati dosszié volt. A dokumentumok hiteles másolatai a gyűjteményemben találhatók.

*

Válaszok, kérdések nélkül

1./ A harmadik világháború megelőzése céljából meg kell szüntetni azt a gazdasági nyomorúságot, amely a világ dolgozó népeinek nagy többségét sújtja ma. Az ínség, a kenyérgondokkal való küszködés megöli az emberben az egyéni életén túl jelentkező veszedelmek elleni figyelmet és védekező akaratot, megfojtja a jövőérzést, minden energiát a jelen problémái számára köt le. Így azután a háborúteremtő erők ellenőrzés nélkül végezhetik munkájukat. A gazdasági nyomorúság a világ gazdasági egységének helyreállításával, a termelő erők és eszközök, valamint a nyersanyag készletek teljes mértékű felhasználásával és a termelt javak helyes és igazságos elosztásával szüntethető meg.

A gazdasági nyomorúságra épül fel a politikai félelem is, amely szintén háborúteremtő tényező. A politikai félelem a demokratikus eszközökbe vetett bizalom megerősítésével illetve helyreállításával, az emberi jogok biztosításával, az erőszak és elnyomatás hatalmi eszközeinek lerombolásával szüntethető meg. Sem egyének, sem ország egyedül ezt nem csinálhatják meg, csak az egész emberiség egységes akarata állhat szembe egyének, vagy csoportok terrorjával.

2./ Erre csak feltételesen válaszolhatok. Ha az első számú kérdésre adott válaszban körülírt teendőket elmulasztjuk, senki sem tudja feltartóztatni a harmadik világháborút.

3./ Nem az emberek jó szándéka, békeszeretete vagy belátása akadályozhatja meg a harmadik világháborút, annál kevésbé, mert a második világháború befejezése óta kialakult új hadieszközök és hadviselési módszerek szinte kínálják magukat a felhasználásra. Csak a teljes gazdasági átalakulás, amely a békés termelésre, a szükségletekre és nem a profitra való termelés szempontjait szolgálja, teszi feleslegessé a háborús megoldásokat. Míg ezt el nem érjük, addig az országok politikája elkerülhetetlenül elvezet a zöld asztaltól a modern értelembe vett csataterekre. „A háború a politika folytatása, más eszközökkel” – mondotta Clausewitz. A világ mai gazdaságpolitikája is logikusan a más eszközök alkalmazása felé vezet.

4./ Kelet és Nyugat összeütközését nem tartom elkerülhetetlennek. Bevin és az angol munkáspárt megmutatta a világnak az összeegyeztetés lehetőségét. Ha vannak, sőt sokan vannak, akik az ilyen kibontakozásnak útjába állnak, vagy akadályozzák, csak azt bizonyítják, hogy a gyűlölet, a fantáziátlanság elfogultságuk és kapzsiságuk erősebb, mint az emberiség közös érdeke.

5./ Oroszország és a Nyugat között szerintem nincsen érdek-összeütközés, ha csak a dolgozó emberek ügyét vizsgálom. Az érdek-összeütközés azon a területen jelentkezik, ahol a kizsákmányolók és kizsákmányoltak, az elnyomók és elnyomottak állnak egymással szemben. Sajnálatos volna, ha az egész Nyugatot egységesen kizsákmányolónak és elnyomónak kellene tartani, de ez nem is volna igaz. Ha a nyugati politikában az elnyomatás és kizsákmányolás erőinek jelenléte a politikában megmutatkozik, ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a békés kibontakozást. De ennek ellentétele, az elnyomottak és kizsákmányoltak politikájának és gazdaságpolitikájának erősítése, mindenütt, ahonnan tárgyaló feleket küldenek ki.

6./ Magyarország belső demokráciájának kifejlesztésével, gazdasági teljesítő-képességének megerősítésével járulhat hozzá a világbéke megerősítéséhez.

Átnevezték a Nemzeti Választási Irodát

Publikálás dátuma
2016.10.01. 14:13
MTI Fotó: Kovács Attila
Fidesz Választási Irodává nevezték át a Nemzeti Választási Irodát (NVI) az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) közös, szombati tiltakozó demonstrációján; a táblát a választási iroda fővárosi székhelye előtt függesztették ki.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke akciójukat a többi között pártja februári népszavazási kezdeményezésének megakadályozásával indokolta. Szerinte február 23-án egy valódi népszavazást akartak megakadályozni a választási irodához küldött emberek, majd egy nappal később, a kvótareferendum bejelentésével "paravánt próbáltak húzni a történtek elé".
A kormány által kezdeményezett népszavazásról az MSZP elnöke azt mondta: egy jogilag megalapozatlan, kormány- vagy parlamenti döntéssel megoldható kérdésben írtak ki a népszavazást, amelyre több mint 10 milliárd forintot elköltenek.

Molnár Gyula abban bízott, a mostani vasárnap mindenkinek hitet ad abban, hogy nem lehet közpénzből, durva kampánnyal megtéveszteni az embereket, és hogy 2018 a változás éve lehet Magyarországon. Jelezte, a következő időszakban igazi válaszokat fognak adni az oktatás, az egészségügy, a szegénység, a korrupció és a jogállam problémáira, mert most álproblémákról szól a közélet.

Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy vasárnap mindenki pihenjen otthon, kivéve délután, amikor a PM tartja a Kossuth téri rendezvényét, majd október 3-án kezdjék el a normális Magyarország építését.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Karácsony Gergely, a PM társelnöke, zuglói polgármester azt mondta: lassan orvosi esetként lehet értelmezni Orbán Viktor hatalomféltését, és az ő érdekét szolgálja, az ő hatalmi játéka a népszavazás is. Úgy fogalmazott: pártja is felkerült "a nemzetinek nevezett választási bizottság halállistájára", a hatóságnak még az is fáj, ha valaki elmondja a véleményét a szavazás napján. Jelezte: vasárnapi rendezvényüket az erőszakmentesség világnapja alkalmából tartják. Közölte, azért hirdették meg a rendezvényt, hogy elmondják, egy gyűlöletmentes, erőszakmentes, félelem nélküli Magyarországon szeretnének élni.

A tiltakozó akció végén leleplezték az NVI épülete előtt egy lámpaoszlopra felerősített táblát, amelyen nagy betűkkel az volt olvasható: Fidesz Választási Iroda. A színpadon egy iratmegsemmisítőt helyeztek el, amelyen le lehetett darálni a szavazási értesítőt.

A demonstráción részt vevők MSZP-s és PM-s zászlókat, lufikat tartottak. Az NVI előtt több szocialista népszavazási óriásplakátot is kiraktak.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden azt állapította meg, hogy jogsértő, mert választási gyűlésnek minősül a PM vasárnapra meghirdetett rendezvénye, és a szavazás napján nem lehet ilyen gyűlést tartani. Ezután az MSZP szolidaritásból elállt saját, eredetileg ugyancsak vasárnapra, a fővárosi Vörösmarty térre tervezett rendezvényétől, a Szabad Európa-naptól, amelyet a szervező szocialisták családi napnak neveztek.

Emlékeztetőül: 

Molnár Gyula, az MSZP elnöke akciójukat a többi között pártja februári népszavazási kezdeményezésének megakadályozásával indokolta. 

Február 23-án a Népszava így írt a Molnár Gyula által felidézett esetről, és közvetlen következményeiről:

Kopasz erővel győzik le a nép szavát

Több százan tüntettek kedd este a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épülete előtt, miután verőlegények közbelépésével sikerült "megelőzni" az MSZP képviselőit, így ismét nem adhatták le népszavazási kérdésüket a vasárnapi nyitva tartás ügyében. A Kubatov Gábor-féle Fradi Security tagjai nyilvánulhattak meg az NVI épületénél, s bár a Fidesz elhatárolódott az akciótól, a kopaszok fellépése nyomán sem rendőri beavatkozás nem történt, sem a választások tisztaságáért felelős hivatal nem lépett közbe.

A tömegben a baloldali ellenzék több szereplője megjelent, az MSZP és az Együtt logói is feltűntek, beszédet pedig Tóbiás József, Kunhalmi Ágnes és Gőgös Zoltán mondott.

Szerinte nem az ellenzék és nem is aA szocialista pártelnök-frakcióvezető feltette a kérdést: kinek az érdekében történt mindez. vasárnapi boltzárat ellenzők érdekében, a történtek ugyanis kizárólag az emberek véleménynyilvánításának ellehetetlenítésére szolgáltak. Orbán Viktor miniszterelnököt felszólította, hogy tisztázza a kormány kapcsolatát a magánhadseregekkel. Tóbiás reggel még jogállamban ébredt, de mostanra minden megváltozott, szerinte a Fidesz leírta a jövőjét.

Egy magánszemély, Erdösi Lászlóné - az atv.hu szerint a rezsicsökkentés egyik kampányarca - adta be az első népszavazási kérdést a vasárnapi zárva tartásról. Az asszony négy másodperccel előzte meg az MSZP-s Nyakó Istvánt. Az idős nő kezdeményezését 15-20 kigyúrt, kopasz férfi segítségével juttatták el az NVI-hez, ő maga ugyanis jóval a szocialista képviselők után érkezett a fővárosi Alkotmány utcai épülethez, ahol hajnal óta strázsált Lukács Zoltán és Nyakó.

FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

A szocialisták reggel hat körül értek az NVI székháza elé, ahol már sorban állt mintegy tíz férfi. Lukács Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: a "hatalom" küldhetett az NVI elé "kigyúrt, szélsőjobboldali férfiakat". Az MSZP alelnöke ismeretlen tettes ellen feljelentést is készül tenni az incidens kapcsán, hiszen - mint fogalmazott - példátlan a magyar demokrácia történetében, hogy fizikailag gátolják egy népszavazási kezdeményezés átadását. Nyakó István már hajnalban beszámolt lapunknak arról: megfélemlítő szándékkal léptek fel azok a szélsőjobboldali és önkényuralmi jelképeket ruházatukon és testükön viselő férfiak, akik nem engedték, hogy a szocialista politikusok elsőként álljanak az NVI kapujába.

Elképesztőnek találta a helyzetet, de kitartott a tömegben, s miután 8 órakor kinyíltak az NVI kapui, a kopaszok - és az addigra oda érkező Erdösi Lászlóné - társaságában várakozott a Kúria döntésének kihirdetésére. Nyakónak nem volt tudomása arról, hogy kik a verőlegények és milyen megbízásból érkeztek az Alkotmány utcába. Nem sokkal később az Együtt politikusa, Juhász Péter írta ki a Facebookra, hogy egy, "a Fradi belső ügyeit jól ismerő forrás" levele szerint a Fradi Security emberei állták el az ajtót. Ők nem egyszerű Fradi szurkolók, hanem a Fradi hivatalos biztonsági emberei, akik többek szerint 2013. márciusában is védték a Fidesz-székházát az alkotmánymódosítás ellen tiltakozó tüntetőktől. Az értesülést pedig szurkolói honlapok is megerősítették: a Kubatov Gábor FTC-elnökkel - és nem mellesleg választási ügyekben illetékes Fidesz-alelnökkel - nem éppen baráti viszonyt ápoló Fradimob.hu azt írta, több hírportál is Fradi ultráknak tartja az NVI-ben "intézkedő" kopaszokat, de ők nem azok, hanem a Fradi Security emberei, és az ultrák elhatárolódnak tőlük.

További részleteket itt talál!

Szerző
Frissítve: 2016.10.01. 17:54