A cikk szerint az "egyaránt populista politikát folytató, euroszkeptikus és bevándorlásellenes Orbán és Kaczynski" nincsenek hozzászokva a vereséghez, most mégis a velük szemben álló erők kerekedtek felül a szoros szövetségeseknek számító vezetőkön.
A magyarországi kvótanépszavazás kapcsán úgy vélekedett a Politico, hogy bár a kormányzat győzelemként próbálja beállítani az eredményeket, az "zavarba ejtő vereséget" jelentett. A hírportál kitért a lengyelországi fejleményekre is. Mint írták, a művi terhességmegszakításról rendelkező törvény szigorítását célzó javaslat elutasítása eddig nem tapasztalt repedéseket okozott a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párton belül. A törvényjavaslatot ugyan nem a kormánypárt, hanem egy civil szervezet nyújtotta be, de a PiS vezetői, beleértve Kaczynskit, sokáig támogató szellemben nyilatkoztak róla.
Ennek ellenére sem Orbán, sem Kaczynski nem adja fel: előbbi kezdeményezte az alaptörvény módosítását, utóbbi pedig tovább folytatja reformprogramját. Néhány órával az abortusz szigorítását célzó, bukott törvényjavaslatról tartott szavazás után a szejm megkezdte a munkát az alkotmánybírósági törvényt módosító, a PiS által támogatott javaslaton, amely megkönnyítené a kormány számára az "etikátlan" alkotmánybírák eltávolítását, és benyújtottak egy, a vasárnapi vásárlást megtiltó törvényjavaslatot is - írta a brüsszeli hírportál.
A terrorelhárítási gyakorlatról írt a Libération. A francia baloldali lap szerint az ilyen gyakorlatokkal Orbán Viktor nyomás alatt akarja tartani az országot az érvénytelen kvótareferendum után is. "Orbán célja a terrorizmus kísértetével ijesztgetni egy olyan országban, ahol pedig soha nem történik semmi" - írta a lap, amely szerint az is lehet, hogy a miniszterelnök Donald Tusk, az Európai Unió elnökének leveléről akarta elterelni a figyelmet, amelyből kiderül, hogy Orbán maga is jóváhagyta az európai kvótapolitikát.
Orbán Viktor a kvótareferendum után bejelentette, hogy folytatja harcát a brüsszeli bürokrácia ellen - írta a Der Standard című osztrák liberális lap pénteki véleménycikkében. Gregor Mayernek, a lap budapesti tudósítójának értékelése szerint azonban az eddig ismertetett alkotmánymódosítási szándék, amellyel a népszavazás "nagyszerű eredményét" akarja alkotmányban rögzíteni, a kormányfő meghátrálását jelenti.
Orbán Viktor politikájáról közöl elemzést pénteken megjelent kiadásában a The Economist, elsősorban a kvótareferendummal összefüggésben. A brit gazdasági-politikai folyóirat európai kérdésekkel foglalkozó, Charlemagne című véleményrovatának írása szerint a Fidesz "politikai csodadoktorságra" szakosodott gépezete "csalárd érveket gyárt" annak megmagyarázására, hogy egy érvénytelen népszavazási eredmény miként tükrözheti a magyar nép sérthetetlen demokratikus akaratát.
Magyarországon kívül sokaknak az a véleménye, hogy a menedékkérőkkel szembeni brutális kormányzati bánásmód, a kívülállók "atavisztikus elutasítása", valamint a fékek és ellensúlyok hazai rendszerének felszámolása eltávolította Magyarországot az európai politika fő sodorvonalából. A Fidesz folyamatos támadásai a független magyar intézmények ellen haragra gerjesztették az Európai Bizottságot, de egyúttal tehetetlenségét is felfedték - áll a The Economist írásában.
A lap idézi Gerald Knaust, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini kutatóintézet igazgatóját, aki szerint Orbán Viktor "egyedülálló veszélyt jelent, mivel a szélsőjobb vírusát oltja az európai közép vérkeringésébe". Knaus szerint azonban "az álcát félretolva a rémületes Orbánról kiderül, hogy egy aszott demagóg, akinek nincs semmi mondanivalója".
A The Economist szerint sem szabad Orbán befolyását eltúlozni, mivel gyújtó retorikája nem segít sokat a tömeges migrációval birkózó politikai döntéshozóknak. Kétségtelenül másoknál előbb látta meg, hogy a nagyszabású áttelepítési tervek előtt a határokat kell biztosítani, ám ötletei - például az afrikai migránsok számára Líbiában építendő hatalmas táborról - "alapvető komolytalanságról árulkodnak" - áll a hetilap cikkében.
