Körúti robbantás - Hiteltelen teóriákkal riogat a Magyar Idők

Publikálás dátuma
2016.10.08. 10:56
Forrás: police.hu
Négy korábbi pokolgépre is kísértetiesen hasonlít a Teréz körúton használt csőbomba szerkezete - írja a kormányközeli Magyar Idők, utalva arra, hogy a férfinek nem ez lehetett az első merénylete. Mint írják, a támadó által használt bomba alig különbözik a 1989-ben a 2-es metrón, illetve 1996-ban a kukában elrejtett szerkezettől, amivel arra céloznak, hogy a robbantónak köze lehetett ezekhez a merényletekhez is. A gond csak az, hogy a rendőrség továbbra is 20-25 év körüli férfit keres, aki '89-ben így még meg sem születhetett, de '96-ban is csak kisfiú lehetett. A lap szerint már alvilági emberek is keresik a körúti robbantót.

A rendszerváltozás óta legalább száz, robbantással elkövetett bűncselekmény történt Magyarországon, ezek többsége ma is megoldatlan, a tettes vagy tettesek ismeretlenek. Ám a merényletek után rögzített nyomokból minden esetben sikerült rekonstruálni a felhasznált robbanóeszközt, így a két héttel ezelőtti Teréz körúti csőbombát is.

A Magyar Idők azt írja, hogy a csőbombát aránylag keveset használtak a vizsgált időszakban, így arra gyorsan rájöttek a szakemberek, hogy a Teréz körúti szerkezet legalább négy korábbi robbantásnál használt bomba szerkezetéhez hasonlít. Sőt, néhány apróságtól eltekintve azonosnak mondható. Így az 1989-ben a budapesti 2-es metró egyik szerelvényének utolsó vagonjában üzemzárás előtt felrobbantott csőbomba, valamint az 1996-os, háromszoros kukarobbantáshoz használt, poroltóba épített csőbombák hasonlítottak nagyban a Teréz körúti bomba szerkezetéhez.

Tamási Gábor robbantási szakértő, aki egy sor robbantásnál helyszínelt, a lapnak azt mondta, reméli, hogy a Teréz körúti tettes nem sorozatot tervez. Szavai szerint az elkövető pontosan tudta, hogy mit miért csinál, gyakorlott, mondhatni képzett tettes, ezért nem használt mobiltelefont a bomba indításához, mert ebben az esetben fennáll a veszély, hogy valaki téves hívást kezdeményez az adott készülékre, idő előtt felrobbantva a pokolgépet.

A lap értesülései alapján azt írja, hogy a Teréz körúti merénylőnek nem ez lehetett az első robbantása, esetleg köze lehetett a '89-es vagy a '96-os merénylethez is. A rendőrség szerint azonban az elkövető 20-25 év körüli, így aligha lehetett köze az évtizedekkel előtti támadásokhoz.

A Népszabadság tegnap arról kérdezte a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a Népligetnél tényleg elvesztették-e a robbantó nyomát - aki feltehetően a körúttól egészen a Fradi pályáig gyalog jutott el, közben pedig még egyszer átöltözött - a szóvivő azt mondta, hogy előlük nem tűnt el a férfi a Népligetnél sem. Nagy Andrea azt már nem is kívánta kommentálni, hogy egy Faktor.hu-nak nyilatkozó névtelen szakértő szerint a robbantó jóval idősebb 20-25 évesnél, szerinte inkább középkorú, 40-50 körüli lehet. Mint mondta, egyelőre semmi nem indokolja, hogy megváltoztassák a körözési adatokat, szerintük a keresett személy 20-25 év körüli, és 170 centi magas.

A Magyar Idők arról is írt, hogy a robbantó utáni hajszában az állandó zaklatás már-már lehetetlenné teszi a folyamatos bevételtermelést az alvilágban, így a bűnözők érdeke is, hogy mielőbb elfogják a merénylőt. A lap szerint a bűnözői körök minden követ megmozgatnak a ma még ismeretlen férfi kézre kerítéséért, azaz már az alvilág is a tettest keresi.

Pontos információk továbbra sincsenek a merényletről, ahogy az elkövetőről sem, és az is sokatmondó, hogy a rendőrség két hét után sem közölt igazán használható felvételeket a férfiról. Az azonban valóban a támadó felkészültségére enged következtetni, hogy a robbantó tudatosan kerülte a térfigyelő kamerákat, többszöri átöltözéssel próbált eltűnni a nyomozók szeme elől. Ezidáig azonban használható információkat nem sikerült kideríteni a merénylő elfogása érdekében, így a kormányközeli Magyar Idők a robbantással kapcsolatos napi bejelentkezése is inkább csak hangulatgerjesztésnek, mint értékelhető információközlésnek tűnik.

Szerző
Frissítve: 2016.10.08. 22:29

Amíg utazol, a kocsid dolgozik

Egy magyar startup is bejutott a digitális városok döntősei közé. A BeeRides a régió első repülőtéri közösségi autómegosztója, amely nagy eséllyel száll ringbe az 50 ezer eurós pénzjutalomért és az egy éven át tartó, személyre szabott üzletfejlesztői támogatásért az EIT Digital startup versenyének párizsi döntőjén. A BeeRides lehetőséget biztosít a reptérről induló utasoknak, hogy garantáltan ingyenesen parkolhassanak, és teljes körű Allianz biztosítás mellett bérbe adhassák az autójukat az ide érkező turistáknak.

Az EIT Digital (új digitális innovációk piacra segítő cég) pán-európai startup versenyére összesen 25 ország 234 kezdő vállalkozása nevezett az alábbi öt kategóriában: digitális ipar, digitális városok, digitális jólét, digitális infrastruktúra és digitális pénzügyek. Végül 16 ország 44 növekedési fázisban lévő vállalkozása kapott meghívást a november végén rendezendő öt döntő egyikére. 11 angol, 5 francia s 4 spanyol mellett Közép-Kelet Európából egyedüliként a BeeRides is bekerült a legjobbak közé.

A BeeRides a régió első repülőtéri közösségi autómegosztója. Segítségével az elmúlt egy évben ügyfeleik több mint 100 millió forinttal olcsóbban utaztak. Ez a szám tartalmazza az ingyenes repülőtéri parkolás értékét, valamint a pénzjövedelmet, amit az autók tulajdonosaik számára termeltek, míg ők távol voltak, és azt a megtakarítást, amivel a náluk autót bérlők előnyösebben jártak, mintha más kölcsönző szolgáltatásait vették volna igénybe.

A cég az autók értékeinek védelmében teljes körű, a tulajdonosok számára önrész nélküli Allianz biztosítást köt, mely az autókat védi akkor is, amikor a parkolóban várakoznak, és akkor is, amikor kibérelik őket. Ezen felül egy IoT alapú GPS-es nyomkövetőt helyeznek az autókba, melyen keresztül mérik, hogy a bérlők hogyan használják a járműveket, beleértve az esetleges hirtelen gázadást, fékezést, kanyarodást, vagy a gyorshajtást.

Fényképes állapotfelmérés rögzíti az autók állapotát parkolásunkat követően, és minden bérlési tranzakció előtt, és után. Ezekhez a képekhez online hozzáférést kapunk, valamint megtekinthetjük, hogy a bérlők hogyan vezették kocsinkat. Amikor az utas hazaérkezik annyi a dolga, hogy felhívja a transzferbusz telefonszámot, és a parkolóban átveszi a kívül belül kitakarított, lemosott autójának kulcsát, és papírjait. A parkolás, és az autómosás akkor is ingyenes, ha az autót nem vette bérletbe ki senki, ám ha mégis, az autó által termelt bevétel, passzív jövedelem, hamar megérkezik az utazó bankszámlájára.

Bősze Botond, a BeeRides üzletvezetője elmondta: „ha megnyerjük a fődíjat, az EIT Digital üzletfejlesztői nemes célt szolgálnak majd, hiszen hozzájárulnak, hogy a naponta elpazarolt 27 milliárd kihasználatlan autóórát közösen csökkentsük, és az utazást még olcsóbbá tegyük mindenki számára.”

Kihasználatlan parkoló autók
A világban az 1,2 milliárd autó kihasználtsága a 6 százalékot sem éri el. Ez hatalmas pazarlást jelent. Amikor repülővel külföldre utazunk autónk biztosan kihasználatlan. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér mellett egy átlagos nyári napon 7000 autó parkol, és várja, hogy tulajdonosa hazatérjen, és újra elfordítsa az indítókulcsot. Kétmilliárd forintnál is többet költünk évente reptéri parkolásra feleslegesen. E mellett a reptéri autókölcsönzés drága mulatság. A nagy kölcsönzők szolgáltatása eléri a bruttó napi átlag 18 000 forintot. A BeeRides-nál napi 5000 forintot sem kell fizetnünk, és mobilitáshoz jutunk.



Szerző

Haverok, buli, mobilgát

Publikálás dátuma
2016.10.08. 07:10
A parti sétány látványterve árvízmentes időben FORRÁS: BUDAPEST PORTÁL
Demonstrációt hirdettek civil szervezetek vasárnap délutánra a Római-partra tervezett mobilgát ellen. A védmű építése nagy környezetkárosítással járna, de a természeti értékeknél előbbre valóak a befektetői érdekek: a parton hamarosan luxuslakópark épül.

A parti sétány és a mobilgát látványterve árvíz esetén felépítve

A parti sétány és a mobilgát látványterve árvíz esetén felépítve

Bár a budapesti városvezetés néhány hónapja határozottan kijelentette, novemberben megkezdik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kiépítését, a Római-partra tervezett mobilgátban továbbra is csak a mutatós látványterveken gyönyörködhetünk. Az eddigi tervek szerint a mobilgát a partvonalon épülne meg, ami mintegy 1500 fa kivágásával és a kavicsos föveny feltöltésével járna. A tervezett környezetkárosítás ellen civil zöldszervezetek kisebb hada tiltakozik; szerintük a fővárosi önkormányzat olyan tervet akar megvalósítani, amely a természetpusztítás mellett veszélyes (még a mobilgát gyártója is elismerte, hogy egy nagyobb méretű uszadékfa simán kiütheti a gátelemeket) és túlságosan drága is (míg 2013-ban 3,5 milliárdból tervezték a megvalósítást, idén már 15-20 milliárdos összegekről beszélnek).

A tervek azonban még mindig nem biztosak, a végleges nyomvonal sem tisztázott, s úgy tűnik, a fővárosi vezetés is kezdi belátni, hogy kockázatos az eredeti koncepció. Tarlós István főpolgármester nemrégiben azt közölte, mégis csak el kellene készíteni egy szaktanulmányt arról, milyen előnyei és hátrányai lehetnek, ha az árvízvédekezés a jövőben is az eddigi védművel, a Nánási úti vonalon történik. Pontosan ezt javasolták a zöldszervezetek is, akiket Tarlós korábban hisztériakeltéssel vádolt. Pedig a Védegylet már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a gát alatt létesítendő, 3,5 km hosszú vízzáró résfal a felszín alatti vízmozgások útjába is akadályt állítana, ami a védeni kívánt terület elmocsarasodásához vezetne.

A fővárosi önkormányzat azonban nehezen mond le a partvonalra tervezett mobilgát ötletéről. A tervek elkészítéséhez mindenképp részletes vízföldtani vizsgálatokra lenne szükség, ám a további munkálatokat már nem a közbeszerzésben nyertes tervezővel, hanem "házon belül" oldaná meg a főváros, a tervezési folyamat gondozásával a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t bíznák meg. A háttérben az állhat, hogy egyszerűen nem találtak olyan szakembereket, akik a sokasodó rizikófaktorok mellett vállalnák a parti védmű terveinek elkészítését.

A hírek szerint a fővárosi vezetés és a kormányzat között is dúl a vita a parti nyomvonalról, a környezetvédők szerint a partra épített mobilgáttal az ingatlantulajdonos "haverokat" akarja helyzetbe hozni a hatalom. A napokban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője is arra jutott: a magyarországi és a brüsszeli hivatalokkal folytatott nyári levelezése nyomán az árvízvédelmi célzatúnak mondott római-parti mobilgát-építési tervek egyre inkább "egy gigantikus ingatlanpanama" formáját öltik. Mint blogján írta, "a mobilgáton túli, jelenleg még ártérnek minősülő terület belterületi lakóövezetté nyilvánítható és beépíthető, amire nem csak a szándék van meg, hanem a vállalkozó is. Így lesz az adófizetők milliárdjaiból hasonló nagyságrendű magánhaszon egy jól helyezkedő üzleti csoport zsebében."

Tarlós szerint Jávor csak "vagdalkozik", nem nevezi meg, milyen ingatlantulajdonosokról beszél. A Maradjanak a Fák a Rómain nevű csoport a minap egy olyan szórólapra bukkant, amelyen egy, a Római-partra tervezett luxuslakóparkot hirdetnek "Római Lakópart" néven. Az épület a Dunától néhány méterre épülne, így az építtető Market Zrt.-nek nagyon jól jönne a part menti árvízvédelem. A Magyar Narancs közben kiderítette: az említett cég a Garhartt Investen keresztül Orbán Viktor bizalmasához, a Videotont tulajdonló Garancsi Istvánhoz köthető.

Vasárnap délutánra a zöldek "Állj fel a Rómaiért!" néven demonstrációt hirdettek a partra. Ők is azt szeretnék, hogy újuljon meg a Római-part, de a természeti értékek, a fák és a föveny megtartásával. "Nem lenne szabad így bánni a zöldterületekkel, a helyi lakosok pedig hiteles tájékoztatást érdemelnek. A nulláról kell elkezdeni az egyeztetést, el kell érni, hogy a helyieknek is legyen beleszólása a Római-part sorsába. Érdemi közösségi tervezésre van szükség, ami most egyáltalán nincs" - fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

"Ha a mobilgát megépülne, a főváros azt tenné meg fővédvonalnak a Nánási úti helyett, ami felelőtlen és veszélyes is" - erről Tömör Miklós beszélt a Népszavának. A VaLyo (város és folyó) csoport alapítója szerint a partra tervezett mobilgátnak ugyanakkor kétséges a megvalósulása, úgy véli, hiába készültek el a látványtervek, azoknak - valódi tervek híján - nincs alapjuk. "Azt támogatnánk, hogy a fővédvonal a Nánási úti nyomvonalon legyen, a parton pedig épüljön egy olyan másodvonal, ami nem jár környezetkárosítással, de védelmet nyújt a kisebb árvizek ellen" - mondta.

A demonstráció gyülekezője délután négy órakor lesz az Északi vasúti összekötő hídnál, a résztvevők innen indulnak a parti sétányon a Postás üdülő elé, ahol beszédek hangzanak majd el. A megmozdulást koncerttel zárják.

Szolgálnak és védenek a római-parti fák
A római-parti fák csaknem 32 ezer tonna szén-dioxidot kötnek meg egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy körülbelül 8000 fős település éves szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű szén-dioxid molekulát vonnak ki a légkörből, ezzel segítenek megfékezni a légköri szén-dioxid-koncentráció további növekedését, így az éghajlatváltozást is - állapította meg az Energiaklub. Az adatokat a 2013-ban elkészített Favédelmi terv, illetve 2016 júliusában végzett terepi felmérés alapján, a Magyar Faápolók Egyesületének "Faérték" applikációja segítségével számították ki.
"A római-parti fák az elnyelt szén-dioxidot felhasználva közel 35,5 ezer tonna oxigént, és 3110 ezer m3 vizet állítanak elő - ennyi vízzel 1555 darab 50 méteres versenymedencét tudnánk megtölteni. Városi környezetről lévén szó, nem mellékes az sem, hogy 340 tonna port kötnek meg egy év alatt" - írták. Mindemellett a fák párologtatása nagyban befolyásolja a helyi mikroklímát és a hőérzetet, a pormegkötés és az oxigéntermelés pedig a levegőminőség javításában játszik fontos szerepet.
Ugyanakkor rámutattak arra is: a római-parti fák közt természetesen vannak olyanok, melyek jobb sorsra érdemesek, kiöregedtek vagy komoly kártétel látszik rajtuk. "A legszembetűnőbb mégis a gondozatlanság – nem csak a fáké, hanem az egész területé. Az áldatlan állapotok megváltoztatása mindenképpen szükséges lenne."



Szerző