Előfizetés

Orbán áll a Népszabadság felfüggesztése mögött?

Publikálás dátuma
2016.10.08. 11:27
FOTÓ: Népszava
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy "valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni" - ezt a társaság közölte szombaton, eddig példátlan módon. A dolgozókat előre nem tájékoztatták, így őket is megdöbbentette a hír, az egyik újságíró szerint puccs történt. Többen úgy vélekednek, hogy Orbán hozta meg a döntést a lap kiadásának felfüggesztéséről, Gyurcsány szerint ez az Orbán-rezsim legaljasabb gaztette. Ma estére tüntetést szerveztek a lap mellett több helyszínen is. Információink szerint Mészáros Lőrinc Liszkay Gáborral alapított egy céget, és ez a társaság vásárolhatja fel a Mediaworks médiaportfólióját. 

A Mediaworks Zrt. megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezték ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait.

A Mediaworks közleménye szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó. A közleményben a lap veszteségességére hivatkoznak, mint írják, a példányszám az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.

A lap hétvégi száma még megjelent, azonban a nol.hu szombat reggel már nem volt elérhető az interneten. 

Információink szerint a Mediaworks felügyelőbizottsága döntött a kiadás felfüggesztéséről, amiről ma levélben értesítették a lapot. A szerkesztőséget megdöbbentette a hír, már a Ausztriában is nagy a felzúdulás, miután a Népszabadságot birtokló Vienna Capital Partners (VCP) főtulajdonosa, Heinrich Pecina osztrák üzletember.

A közleményben arról is tájékoztattak, hogy jelenleg is zajlik a Mediaworks budapesti működésének költségtakarékos székhelyre történő költözése a Bécsi úti "Népszabadság-épületbe", ahol több mint 400 munkahelyet alakítottak ki. Úgy tudjuk, hogy a lap munkatársai pénteken összedobozoltak, felkészültek, hogy átköltöznek a régi-új épületbe, reggelre azonban az e-mail fiókok már nem működtek. A munkatársakat egyenként értesítik levélben a döntésről, amiben az szerepel, hogy továbbra is a Mediaworks alkalmazottai, és titoktartási kötelezettséget várnak el tőlük.

Mészárosék kezébe kerül a Népszabadság?
Tegnap a Népszavához eljutottak olyan információk is, miszerint a lap Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülhetett egy megállapodás alapján. Ezt más forrásból nem tudtuk megerősíteni, ezért nem közöltük a hírt, de a történések alapján nem kizárható, hogy így történt.
Piaci (politikai) hírek között az is megtalálható, hogy Mészáros Lőrinc közös céget alapított Liszkay Gáborral, a Magyar Idők alapítójával és kiadójával, és ez a társaság vásárolja fel a Mediaworks médiaportfólióját. A tranzakció lebonyolításáról már hetekkel ezelőtt szó esett, aztán arról lehetett hallani, hogy megelégednek egy opciós szerződéssel, vagyis azzal, hogy bármikor lehívható a tulajdon. Az utóbbi idők kemény Népszabadságos publikációi miatt azonban módosult a terv, felgyorsult a vásárlási szándék, amelyet előbb a hét közepén akartak bejelenteni, most viszont ez a közlés állítólag hétfőre tolódik. Amennyiben igazak ezek az információk, akkor még az osztrák Pecinának kellett most szombaton elvégezni a piszkos munkát, a Népszabadság felfüggesztését.


Orbán a döntés mögött?

Általános a vélekedés, hogy a döntést maga Orbán Viktor hozhatta meg, mégpedig az utóbbi idők Népszabadságbeli Rogán Antalt és Matolcsy Györgyöt érintő információk miatt. A lap leplezte le a propagandaminiszter helikopter-túráját, az MNB-elnök magánéleti "lépéseit", valamint az etikailag ugyancsak összeférhetetlen kapcsolatát az UniCredit Bank vezetőjével, Patai Mihállyal. A szombat reggeli és ezek szerint ebben a szellemben készült utolsó Népszabadság címlapja azzal a címmel jelent meg, hogy "Orbánt nem zavarja a helikopterezés", valamint ugyancsak az első oldalon tálalva: "Matolcsy már hat éve utazott Vajda Zitáért".

Megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy Orbán-kormány alatt már született hasonló döntés, 1998-ban a Postabank tulajdonában lévő Kurir című bulvár-napilap kiadását szüntették meg egyik napról a másikra. Egyesek azt mondják, hogy legfeljebb háborús helyzetben szoktak ilyen döntéseket hozni; ez a mostani lépés súlyos merénylet a sajtószabadság, a demokrácia ellen.

Puccsról ír a lap újságírója

"Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egy időben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk" - ezt írták a lap Facebook oldalán, miután kiderült, hogy felfüggesztik a Népszabadság online és print változatát.

A főszerkesztő sem tudta előre
Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője több munkatársával együtt délben ért a Mediaworks Bécsi úti székháza elé, ahol rögtönzött sajtótájékoztatójában elmondta, nem tudott a drasztikus intézkedésről, amit "legalábbis barátságtalan lépésnek" tart. A  főszerkesztő elmondta, hogy egy rokon hívása után ő is a sajtóból értesült a történtekről. A hvg.hu kérdésére úgy fogalmazott, nyilván az a terv, hogy a munkatársakat egyben tartsák, hogyha lehetséges, mivel az elmúlt években igen jó szerkesztőség alakult ki. "Idézettségben, információkban rengeteget léptünk előre printben és online-ban egyaránt" - mondta.
portál azt írja, délben értek oda többen a lap szerkesztőségéből is, akik megpróbáltak bemenni az épületbe, de az ajtók zárva voltak. Ezután telefonon kérték, hogy nyissák ki nekik, ez végül megtörtént, így be tudtak menni az épületbe, nemsokára azonban a szerkesztőség tagjai kijöttek a székházból, és az utcán tanácskoztak tovább.

Tüntetések a Népszabadságért

Tüntetést szerveztek este 6 órára a Népszabadság kiadásának felfüggesztése miatt a Parlament elé. A Média2.0 szervezésében várnak mindenkit a Kossuth térre, aki szerint puccs történt, és csorbul a sajtószabadság azzal, ha megszűnik az ellenzéki lap. Az esemény szervezője a közösségi oldalon azt írja: azt hitték, 2014-ben az Origo szétverése volt a legalja – a portál írta meg ugyanis, hogy Lázár János arcpirítóan sok pénzért utazgatott. „Azt hittük, nincs lejjebb. De ma egyszerűen elnémították az egyik utolsó ellenzéki újságot, mert meg merték írni, hogy Rogán Antal helikopterezett”- írják a felhívásban, hozzátéve, hogy a tüntetés civil szerveződés, nem kérnek a pártjelképekből.

Az MSZP szolidaritását fejezi ki a lap munkatársaival, ezért ők is tüntetést szerveznek a Mediaworks Futó utcai székháza elé fél 6-kor. Mint írták:  "Orbán Viktor a Fidesz kicsinyes, de minden korábbinál agresszívebb politikai bosszújának áldozatai ők. Október nyolcadika a magyar sajtószabadság fekete napja. Egyúttal jelzés minden újságírónak, a médiában dolgozóknak, hogy senki nincsen biztonságban; ezért kell összetartanunk és szolidárisnak lennünk egymással, az elnyomó hatalommal szemben."

Friss Róbert, a Népszabadság volt munkatársának publicisztikáját ide kattintva olvashatja el!

Medgyessy: felháborító és kicsinyes

Meddgyessy Péter volt miniszterelnök a Népszavának nyilatkozva elmondta, hogy a Népszabadság felfüggesztését felháborító és kicsinyes lépésnek tartja. A volt kormányfő úgy fogalmazott, bárki is volt az értelmi szerzője, a szólásszabadságot korlátozza ezzel. Medgyessy szerint a véleményeket cáfolni kell, és nem elhallgattatni. A lépésnek ha vannak is gazdasági okai, a döntéshozók nem számoltak azzal, hogy ennek komoly visszhangja lesz. Ez kapkodás, s aki így határozott, az nem tudja, hogy a sajtó nem konzerv, vagy cipő, vagy bármilyen hétköznapi áru - nyilatkozott a volt miniszterelnök lapunknak.

 Gyurcsány: az Orbán-rezsim legaljasabb gaztette

 "A Népszabadság megölése a magyar demokrácia, a magyar sajtószabadság elleni legaljasabb támadás. Nincs kétségünk, a legnagyobb politikai napilap, a demokratikus Magyarország egyik legfontosabb képviselőjének elhallgattatása az Orbán-rezsim egyik legaljasabb gaztette. Támogatjuk a lap szerkesztőségét küzdelmében, szolidárisak vagyunk az olvasókkal, a demokratikus Magyarországgal" - írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette, hogy párttársaival készen áll a lapért folytatott küzdelemben bármilyen módon részt venni.

A Magyar Liberális Párt szerint is "felháborító és elfogadhatatlan az a módszer, ahogy a Fidesz az ellenzéki médiát ellehetetleníti". "A Népszabadság leépítésével a magyar demokrácia egyik fontos hírnökét vesztettük el, félő azonban, hogy a médiaháború tovább folytatódik, újabb áldozatokat szedve. Közös felelősségünk, hogy ne hagyjuk ezt", írják a liberálisok. 

A Párbeszéd Magyarországért közleményében így fogalmazott: "A legsötétebb történelmi időszakokra emlékeztet, ami péntekről szombatra virradóra a Népszabadsággal történt. Érteni kell ma Magyarországon mindenkinek: már az aggályoson túl van, amikor az újságírók számára nem érhető el levelezésük és gépeik, azok egy éjjel leforgása alatt ismeretlenek kezébe kerültek."

Orbánnal tárgyalt a Népszabadság tulajdonosa?

Lapunk már többször is megírta, hogy a Mediaworks tulajdonosa a kormányoldallal tárgyal a cégcsoport sorsáról, esetleges kormányközeli médiaportfólióba kerüléséről. Forrásaink szerint a VCP főtulajdonosa találkozót kért Orbán Viktor miniszterelnöktől, az üzletember ugyanis a Népszabadság eladásáról kívánt tárgyalni a kormányfővel, a vevő pedig Habony Árpád - vagy valamilyen érdekeltsége - lehet. Azt nem tudni, hogy a találkozó megvalósult-e, eddig azonban egyik fél sem cáfolta információnkat.

Korábban több alkalommal is felmerült a sajtóban, hogy miután tavaly nyáron lezárult a Népszabadság Zrt. többségi tulajdonosának felvásárlási akciója, a VCP egyik leányvállalata pedig 99,88 százalékos tulajdonosa lett a Népszabadság Zrt.-nek (0,12 százalék szerkesztőségi közös tulajdonban van), Pecina mégis megválna a laptól. Sőt, egyes források folyamatosan arról számoltak be: Spéder Zoltán és Habony Árpád is feltűnt kérőként.

Emlékezetes: miután a Gazdasági Versenyhivatal túlzott piaci befolyásra való hivatkozással nem engedélyezte az Axel Springer AG és a Ringier magyarországi fúzióját, a két nagyvállalat úgy döntött: megválik portfóliója egy-egy részétől, ezzel teremtve lehetőséget arra, hogy a német, illetve a svájci médiakonszern egybeolvadjon. Az eladásra felkínált lapok végül még 2014-ben a Heinrich Pecina által vezetett, bécsi központú VCP befektető vállalat tulajdonába kerültek, az erre létrehozott magyarországi médiacég a Mediaworks lett. Hozzájuk tartozik ma az egyik legszélesebb lapportfólió Magyarországon: övék a Népszabadság nyomtatott és online kiadása, a Világgazdaság és a vg.hu, a Manager Magazin és a Nemzeti Sport is. A Mediaworks portfóliójának része emellett az Új Dunántúli Napló, a Tolnai Népújság, a Békés Megyei Hírlap, a Somogyi Hírlap és egy sor egyéb regionális magazin nyomtatott és internetes kiadása is. Az ügyletet élénk médiafigyelem övezte, főleg azután, hogy tavaly nyáron az MSZP párt­alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány eladta a Népszabadság Zrt.-ben lévő 27,65 százalékos részesedését a Mediaworksnek.

Május végén - az MSZP kivásárlásának bejelentése előtt egy héttel - a Népszabadság rövid közleményben tudatta, hogy távozik a kiadó éléről Mihók Attila, a Mediaworks vezérigazgatója. A bejelentés mindenkit váratlanul ért, az utód ráadásul az a Rónai Balázs lett, aki a Spéder Zoltán tulajdonolta Napi Gazdaságot, majd napi.hu-t hagyta ott másfél évtized után Pecina hívására. Ekkor merült fel először komolyabban, hogy Pecina csak átmeneti tulajdonosa a Népszabadságnak, és azt hamarosan továbbadja Spéder Zoltánnak, az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnökének, az InfoRádiót és az Indexet is tulajdonló CEMP csoport elnökének. Spédert ugyanakkor a körülötte kialakult botrányok után vélhetően kizárták az esélyes kérők köréből, és megnyílt az út Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó előtt.

Körúti robbantás - Hiteltelen teóriákkal riogat a Magyar Idők

Publikálás dátuma
2016.10.08. 10:56
Forrás: police.hu
Négy korábbi pokolgépre is kísértetiesen hasonlít a Teréz körúton használt csőbomba szerkezete - írja a kormányközeli Magyar Idők, utalva arra, hogy a férfinek nem ez lehetett az első merénylete. Mint írják, a támadó által használt bomba alig különbözik a 1989-ben a 2-es metrón, illetve 1996-ban a kukában elrejtett szerkezettől, amivel arra céloznak, hogy a robbantónak köze lehetett ezekhez a merényletekhez is. A gond csak az, hogy a rendőrség továbbra is 20-25 év körüli férfit keres, aki '89-ben így még meg sem születhetett, de '96-ban is csak kisfiú lehetett. A lap szerint már alvilági emberek is keresik a körúti robbantót.

A rendszerváltozás óta legalább száz, robbantással elkövetett bűncselekmény történt Magyarországon, ezek többsége ma is megoldatlan, a tettes vagy tettesek ismeretlenek. Ám a merényletek után rögzített nyomokból minden esetben sikerült rekonstruálni a felhasznált robbanóeszközt, így a két héttel ezelőtti Teréz körúti csőbombát is.

A Magyar Idők azt írja, hogy a csőbombát aránylag keveset használtak a vizsgált időszakban, így arra gyorsan rájöttek a szakemberek, hogy a Teréz körúti szerkezet legalább négy korábbi robbantásnál használt bomba szerkezetéhez hasonlít. Sőt, néhány apróságtól eltekintve azonosnak mondható. Így az 1989-ben a budapesti 2-es metró egyik szerelvényének utolsó vagonjában üzemzárás előtt felrobbantott csőbomba, valamint az 1996-os, háromszoros kukarobbantáshoz használt, poroltóba épített csőbombák hasonlítottak nagyban a Teréz körúti bomba szerkezetéhez.

Tamási Gábor robbantási szakértő, aki egy sor robbantásnál helyszínelt, a lapnak azt mondta, reméli, hogy a Teréz körúti tettes nem sorozatot tervez. Szavai szerint az elkövető pontosan tudta, hogy mit miért csinál, gyakorlott, mondhatni képzett tettes, ezért nem használt mobiltelefont a bomba indításához, mert ebben az esetben fennáll a veszély, hogy valaki téves hívást kezdeményez az adott készülékre, idő előtt felrobbantva a pokolgépet.

A lap értesülései alapján azt írja, hogy a Teréz körúti merénylőnek nem ez lehetett az első robbantása, esetleg köze lehetett a '89-es vagy a '96-os merénylethez is. A rendőrség szerint azonban az elkövető 20-25 év körüli, így aligha lehetett köze az évtizedekkel előtti támadásokhoz.

A Népszabadság tegnap arról kérdezte a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a Népligetnél tényleg elvesztették-e a robbantó nyomát - aki feltehetően a körúttól egészen a Fradi pályáig gyalog jutott el, közben pedig még egyszer átöltözött - a szóvivő azt mondta, hogy előlük nem tűnt el a férfi a Népligetnél sem. Nagy Andrea azt már nem is kívánta kommentálni, hogy egy Faktor.hu-nak nyilatkozó névtelen szakértő szerint a robbantó jóval idősebb 20-25 évesnél, szerinte inkább középkorú, 40-50 körüli lehet. Mint mondta, egyelőre semmi nem indokolja, hogy megváltoztassák a körözési adatokat, szerintük a keresett személy 20-25 év körüli, és 170 centi magas.

A Magyar Idők arról is írt, hogy a robbantó utáni hajszában az állandó zaklatás már-már lehetetlenné teszi a folyamatos bevételtermelést az alvilágban, így a bűnözők érdeke is, hogy mielőbb elfogják a merénylőt. A lap szerint a bűnözői körök minden követ megmozgatnak a ma még ismeretlen férfi kézre kerítéséért, azaz már az alvilág is a tettest keresi.

Pontos információk továbbra sincsenek a merényletről, ahogy az elkövetőről sem, és az is sokatmondó, hogy a rendőrség két hét után sem közölt igazán használható felvételeket a férfiról. Az azonban valóban a támadó felkészültségére enged következtetni, hogy a robbantó tudatosan kerülte a térfigyelő kamerákat, többszöri átöltözéssel próbált eltűnni a nyomozók szeme elől. Ezidáig azonban használható információkat nem sikerült kideríteni a merénylő elfogása érdekében, így a kormányközeli Magyar Idők a robbantással kapcsolatos napi bejelentkezése is inkább csak hangulatgerjesztésnek, mint értékelhető információközlésnek tűnik.

Amíg utazol, a kocsid dolgozik

Egy magyar startup is bejutott a digitális városok döntősei közé. A BeeRides a régió első repülőtéri közösségi autómegosztója, amely nagy eséllyel száll ringbe az 50 ezer eurós pénzjutalomért és az egy éven át tartó, személyre szabott üzletfejlesztői támogatásért az EIT Digital startup versenyének párizsi döntőjén. A BeeRides lehetőséget biztosít a reptérről induló utasoknak, hogy garantáltan ingyenesen parkolhassanak, és teljes körű Allianz biztosítás mellett bérbe adhassák az autójukat az ide érkező turistáknak.

Az EIT Digital (új digitális innovációk piacra segítő cég) pán-európai startup versenyére összesen 25 ország 234 kezdő vállalkozása nevezett az alábbi öt kategóriában: digitális ipar, digitális városok, digitális jólét, digitális infrastruktúra és digitális pénzügyek. Végül 16 ország 44 növekedési fázisban lévő vállalkozása kapott meghívást a november végén rendezendő öt döntő egyikére. 11 angol, 5 francia s 4 spanyol mellett Közép-Kelet Európából egyedüliként a BeeRides is bekerült a legjobbak közé.

A BeeRides a régió első repülőtéri közösségi autómegosztója. Segítségével az elmúlt egy évben ügyfeleik több mint 100 millió forinttal olcsóbban utaztak. Ez a szám tartalmazza az ingyenes repülőtéri parkolás értékét, valamint a pénzjövedelmet, amit az autók tulajdonosaik számára termeltek, míg ők távol voltak, és azt a megtakarítást, amivel a náluk autót bérlők előnyösebben jártak, mintha más kölcsönző szolgáltatásait vették volna igénybe.

A cég az autók értékeinek védelmében teljes körű, a tulajdonosok számára önrész nélküli Allianz biztosítást köt, mely az autókat védi akkor is, amikor a parkolóban várakoznak, és akkor is, amikor kibérelik őket. Ezen felül egy IoT alapú GPS-es nyomkövetőt helyeznek az autókba, melyen keresztül mérik, hogy a bérlők hogyan használják a járműveket, beleértve az esetleges hirtelen gázadást, fékezést, kanyarodást, vagy a gyorshajtást.

Fényképes állapotfelmérés rögzíti az autók állapotát parkolásunkat követően, és minden bérlési tranzakció előtt, és után. Ezekhez a képekhez online hozzáférést kapunk, valamint megtekinthetjük, hogy a bérlők hogyan vezették kocsinkat. Amikor az utas hazaérkezik annyi a dolga, hogy felhívja a transzferbusz telefonszámot, és a parkolóban átveszi a kívül belül kitakarított, lemosott autójának kulcsát, és papírjait. A parkolás, és az autómosás akkor is ingyenes, ha az autót nem vette bérletbe ki senki, ám ha mégis, az autó által termelt bevétel, passzív jövedelem, hamar megérkezik az utazó bankszámlájára.

Bősze Botond, a BeeRides üzletvezetője elmondta: „ha megnyerjük a fődíjat, az EIT Digital üzletfejlesztői nemes célt szolgálnak majd, hiszen hozzájárulnak, hogy a naponta elpazarolt 27 milliárd kihasználatlan autóórát közösen csökkentsük, és az utazást még olcsóbbá tegyük mindenki számára.”

Kihasználatlan parkoló autók
A világban az 1,2 milliárd autó kihasználtsága a 6 százalékot sem éri el. Ez hatalmas pazarlást jelent. Amikor repülővel külföldre utazunk autónk biztosan kihasználatlan. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér mellett egy átlagos nyári napon 7000 autó parkol, és várja, hogy tulajdonosa hazatérjen, és újra elfordítsa az indítókulcsot. Kétmilliárd forintnál is többet költünk évente reptéri parkolásra feleslegesen. E mellett a reptéri autókölcsönzés drága mulatság. A nagy kölcsönzők szolgáltatása eléri a bruttó napi átlag 18 000 forintot. A BeeRides-nál napi 5000 forintot sem kell fizetnünk, és mobilitáshoz jutunk.