Nekiment Washington Szaúd-Arábiának

Szokatlanul keményen bírálta az Egyesült Államok szövetségesét, Szaúd-Arábiát, miután Rijád egy jemeni légicsapás során 140 embert ölt meg. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) közleménye szerint a tragédiáért a szaúdiak által vezetett koalíciónak kell vállalnia a felelősséget. 

A közlemény szerint a szaúdiakkal folytatott biztonsági együttműködés „nem biankócsekk”. Ned Price, az NSC szóvivőjének közlése szerint az esetről szóló híradások „megdöbbentőek”. Kifejtette, mg ha az amerikai kormányzat támogatja is Szaúd-Arábiát saját területének megvédésében, „továbbra is komoly aggodalmunknak kell hangot adnunk a jemeni konfliktus kapcsán”. Hozzátette, felülvizsgálják a Szaúd-Arábiának nyújtott, már amúgy is csökkentett katonai segély ügyét.

Megdöbbenését fejezte ki az ENSZ is. A világszervezet segélyekért felelős koordinátora, Jamie McGoldrick azt közölte, a segélyszervezetek munkatársait is megdöbbentette, ami történt. Elítélte a támadást, de egyetlen országot sem vádolt meg a légiakció végrehajtásával. A szaúdi koalíció „sajnálatos és fájdalmas bombázásról” tett említést, s mint a közlemény fogalmaz, az amerikaiakkal együtt vizsgálják ki az esetet.

A dokumentum szerint a légierőnek konkrét utasításokat adtak arra, mely célpontokat támadjanak meg, kezdettől fogva ugyanis cél volt, hogy kíméljék meg a polgári személyek életét. A jemeni Vörös Félhold jelezte, segítséget nyújt az áldozatoknak. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet nemrégiben vonta ki munkatársait az országból.

A szanaai temetkezési csarnokkal szembeni légiakció az egyik legsúlyosabb támadás volt a polgárháború kitörése óta. A 140 halálos áldozat mellett 525-en sérültek meg. A síita húszi lázadók által működtetett Szaba hírügynökség is arról számolt be, hogy a szaúdiak által vezetett koalíció hajtotta végre a támadást.

Szerző

Komollyá vált a török-iraki feszültség

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:32
Kurd pesmerga harcosok készülnek bevetésre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GILES CLARKE
Az iraki kormány minden lehetséges fórumon tiltakozik az ellen, hogy török szárazföldi csapatok Bagdad jóváhagyása nélkül hatoltak be Észak-Irakba. Ankarát nem érdekli mindez, a török kormányzat bejelentette, bármit tesz is Bagdad, csapatai nem vonulnak ki Irakból, behatolásuk nem invázió. Azt sem rejti véka alá Törökország, hogy részt kíván venni Moszul készülő végső ostromában, mert számára megengedhetetlen a „demográfiai erőviszonyok felborítása” az iraki nagyvárosban és környékén. Az iraki kormányfő szerint újabb regionális háború lehetőségét hordozza magában az egyre élesedő iraki-török államközi feszültség.

Török invázióról, az iraki szuverenitás nyílt megsértéséről beszél a bagdadi kormányzat és követeli a török csapatok kivonását Észak-Irakból. Ankara válasza azonban egyértelmű, múlt héten Binali Yildirim török miniszterelnök bejelentette: "Nem számít, hogy mit mond az iraki kormány, a török katonai jelenlétet fenntartjuk a Daesh – az Iszlám Állam arab elnevezése – legyőzése érdekében, valamint azért, hogy megakadályozzuk a demográfiai arányok erőszakos megváltoztatását Moszul térségében”.

Sőt, Recep Tayyip Erdogan török államfő azt is felvetette, hogy a kurd erőknek és síita milíciáknak nem is szabadna részt venniük a szunnita többségű Moszul felszabadításában. Csakhogy Irakban mindeddig az Iszlám Állam elleni több mint két éves harcban tulajdonképpen e két erő tud értékelhető eredményeket felmutatni. A síita milíciák a kormányhadsereg oldalán harcolnak, a Pesmerga (az Iraki Kurdisztán hadereje) ugyancsak a kormányerők szövetségese.

Jelentős szunnita harci egységek nincsenek jelen, az Irakban kisebbségben lévő szunnita lakosság többsége nem igazán tud túllépni a felekezeti feszültségeken és mindeddig nem sorakozott fel a terrorcsoport ellen harcoló erők mellé, a síita kormányt és a síita milíciák által támogatott reguláris hadsereget tulajdonképpen nagyobb ellenségnek érzik, mint a kalifa szunnita terrorcsoportját, amelyet színre lépésekor – a helyszíni tudósítások, fotók és videók szerint – felszabadítóként ünnepeltek.

Az Iszlám Állam Irakban nem véletlenül a szunnita többségű régióban hozta létre kalifátusát. Azóta nyilván sokban változott a helyzet, a szunnita lakosság is megtapasztalta a terrorcsoport rémuralmát, ám a kormány- és kurd fegyveres erők elleni bizalmatlanság tovább él.

Éppen ezért komoly távlati gondot jelent a jelenleg gyakorlatilag három részre – szunnita, síita, kurd – szakadt Irak egybentartása, egy olyan politikai megoldás megtalálása, amely áthidalja a felekezeti, etnikai ellentéteket. Addig is az első számú feladat az Iszlám Állam legyőzése és kiűzése az országból. A terrorcsoport kezén lévő területek az utóbbi hónapokban igencsak megcsappantak, az ország második legnagyobb városának, Moszulnak és vonzáskörzetének ostroma még márciusban megkezdődött.

A környék felszabadult, mára a város előtt állnak a síita milíciák, a kurd erők és a kormányhadsereg, őket támogatja az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció légiereje. A nyugati erők szárazföldi csapatokat nem, de úgynevezett tanácsadókat, kiképzőket, különleges egységeket ugyancsak küldtek Irakba, mindezt a bagdadi kormányzat jóváhagyásával illetve kérésére. (A pesmergát is nyugati kiképzők segítik.)

Törökország kész segítenii Moszul ostromát
Ankara múlt pénteken segítséget ígért Moszul küszöbön álló végső ostromára, amely Bagdad és a nyugati katonai koalíció közlései szerint az elkövetkező hetekben várható. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter beszélt erről a spanyol külügyminiszter, Jose Manuel Garcia-Margallo látogatása kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
„Készek vagyunk bármiféle segítséget nyújtani a Daesh elleni harcban Moszulnál”, mondta a tárcavezető. Cavusoglu azonban kifogásolta a síita milíciák részvételét az ostromban, állította, hogy jelenlétük nem békét hoz, hanem épp annak ellenkezőjét, csak súlyosbítja a problémákat. Úgy vélekedett, hogy a Törökország által kiképzett szunnita erőket kellene bevonni az ostromba.

A török „segítség” azonban kéretlenül jött. Először 2015 őszén érkeztek török kiképzők Észak-Irakba, szunnita fegyveresek segítésére és képzésére, majd idén nyáron a szíriai szárazföldi hadművelettel párhuzamosan, immár csapatok is érkeztek, Bagdad minden tiltakozása ellenére. Irak nem segítségnek, hanem megszálló erőknek tekinti a török csapatokat, amelyek ellen minden lehetséges csatornán tiltakozik. Múlt héten az iraki parlament határozatban ítélte el Ankara döntését, miszerint még egy évvel meghosszabbítják a török csapatok jelenlétét Szíriában és Irakban. A török parlament arra hatalmazta fel a kormányt, hogy további hadműveleteket hajtson végre a szíriai és iraki terrorszervezetek ellen, amivel az a gond, hogy Ankara terrorizmus értelmezése igencsak „sajátos”, mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból.

Törökország névlegesen ugyan az Iszlám Állam ellen küzd, de belföldön első perctől a kurd szervezetek (nem csak a nemzetközileg terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt /PKK) lettek a terrorellenes harc célpontjai, mára pedig a „gülenisták” is hasonló besorolás alá esnek. Szíriában és Irakban is kezdettől inkább a terrorcsoport ellen harcoló kurd erőket bombázta Törökország és az Eufráteszi Pajzs elnevezésű szíriai szárazföldi hadművelet is akkor kezdődött (augusztus 24-én), amikor a szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) erői átléptek az Eufrátesz folyó nyugati partjára, és ellenőrzésük alá vonták Manbídzs városát.

A török hadsereg – egyáltalán nem titkoltan - azért lépett közbe, hogy megakadályozza egy kurdok által felügyelt összefüggő terület létrehozását határai közelében és azonnal azt követelte, hogy a YPG vonuljon vissza a folyó túlsó partjára.

Az államközi iraki-török feszültség az Eufráteszi Pajzs hadművelet nyomán tovább növekszik, múlt héten már regionális háború kirobbanásának lehetőségére figyelmeztette Törökországot az iraki kormányzat. Haider al-Abadi iraki kormányfő a tegnap a török csapatok iraki-szíriai mandátumának meghosszabbítására reagálva állította, valós háborús veszélyt rejt magában a török szárazföldi csapatok behatolása Észak-Irakba. Al-Abadi elmondta, kormánya már többször kérte Ankarától, hogy „ne avatkozzon be az iraki belügyekbe” és mint fogalmazott, attól tart, hogy a „török kaland regionális háborúba mehet át”. „A török vezetés magatartása elfogadhatatlan, és mi nem szeretnénk egy háborús konfliktusba keveredni Törökországgal”, szögezte le a bagdadi miniszterelnök. Bagdad leszögezte – megszálló csapatoknak tekinti a török erőket.

Eztán érdekes kölcsönös vörös szőnyeges üzengetés következett. Bagdadban bekérették múlt szerdán a török nagykövetet tiltakozva Ankara provokatív lépései, a török fegyveres erők iraki jelenlétének fenntartása, az ország szuverenitásának nyílt megsértése ellen. Válaszként az ankarai külügyminisztériumban is bekérették az iraki nagykövetet, akinek azért kellett vörös szőnyegre állnia, amiért az iraki parlament határozatban tiltakozott a török csapatok ellen. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter - a nemzetközi hírügynökségek híradása szerint – kijelentette, Törökország hosszú időn át szenvedett az iraki instabilitás nyomán kialakult terrorfenyegetések miatt és jelezte, országa teljes mértékben kiáll Irak biztonsága, stabilitása és területi egysége mellett.

Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes pedig azt szögezte le, a török haderő jelenléte sem Irakban, sem Szíriában nem jelent megszállást. "Szó sincs megszállásról. Törökország katonai jelenléte elengedhetetlen a politikai rendezés és a terrorizmus elleni harc miatt" fogalmazott a török miniszterelnök-helyettes.

 Bonyolódnak az amúgy is bonyolult viszonyok
Újabb iraki síita milícia csatlakozott Aleppo ostromához az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah által támogatott szír kormányerők oldalán. Szombati híradások szerint a Harakat al-Nudzsab nevű iraki milícia szállt be Aszad mellett a szíriai lázadók utolsó bástyája elleni kíméletlen támadásba.
Szíriában pillanatnyilag mondhatni szünetel az Iszlám Állam elleni harc, Aleppóért folyik a csata, amelyet ugyan a szíriai szunnita ellenzék hosszú ideig irányított, mára viszont már alig maradt olyan városrész, amelyet meg tudott őrizni a kormányzati túlerővel szemben. A városban elképesztő humanitárius válság bontakozott ki, állandó támadás alatt élnek a városban rekedt civilek, az egész világ tiltakozik, de úgy tűnik, hogy az Aszad-rezsim és támogatói pontot kívánnak tenni az Aleppó ügy végére.
Bármilyen áron vissza akarják szerezni a várost, véget vetve ezzel a kétfrontos háborúnak és a mérsékeltnek mondott, de az al-Kaida nemrég nevet változtatott fiókszervezetét, az an-Nusztra Frontot is soraiba fogadó lázadók utolsó bástyájának megszerzése után már csak Rakkára, az Iszlám Állam kalifátusának fővárosára koncentrálni.
Ebbe az amúgy zavaros erőviszonyú helyzetben avatkozott be Törökország azzal az ürüggyel, hogy kiűzi az Iszlám Államot a határ közeléből. Dzsarablusz városát harc nélkül elfoglalták, azóta a dszihádisták elleni harc helyett inkább a „kurd terrorizmusra” összpontosít a török hadvezetés. A helyzetet az teszi igazán pikánssá, hogy a törökök által támadott kurdok az amerikaiak szövetségesei, Törökország pedig az Egyesült Államok stratégiai partnere, a legfontosabb szövetségese a térségben, lévén Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege.
 Kisteherautóba rejtett pokolgép robbant
Kisteherautóba rejtett pokolgép robbant vasárnap a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartomány Semdinli körzetének egyik csendőrőrse előtt, 18 ember meghalt, köztük 10 katona és 8 civil, további 27-en megsebesültek - közölte a Dogan török hírügynökség.
A hatóságok a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) teszik felelőssé a támadásért. Binali Yildirim török miniszterelnök az incidenssel kapcsolatban arról számolt be, hogy öngyilkos merénylet történt, amelynek elkövetéséhez mintegy 5 tonna robbanószert használtak fel. Kiemelte: a felkelők a Délkelet-Törökországban zajló nagysikerű katonai beavatkozás következtében folyamodnak ilyen kétségbeesett lépésekhez. - Legtöbbször meg tudjuk őket akadályozni rémtetteikben, de néha nem - tette hozzá.
A kapitányság Semdinli településtől mintegy 20 kilométerre található, magashegyvidéki területen, közel az iráni és az iraki határhoz. A támadás helyszínén 10 méter széles, valamint 5 méter mély gödör keletkezett. A sérülteket kórházba vitték.

Szerző

Komollyá vált a török-iraki feszültség

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:32
Kurd pesmerga harcosok készülnek bevetésre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GILES CLARKE
Az iraki kormány minden lehetséges fórumon tiltakozik az ellen, hogy török szárazföldi csapatok Bagdad jóváhagyása nélkül hatoltak be Észak-Irakba. Ankarát nem érdekli mindez, a török kormányzat bejelentette, bármit tesz is Bagdad, csapatai nem vonulnak ki Irakból, behatolásuk nem invázió. Azt sem rejti véka alá Törökország, hogy részt kíván venni Moszul készülő végső ostromában, mert számára megengedhetetlen a „demográfiai erőviszonyok felborítása” az iraki nagyvárosban és környékén. Az iraki kormányfő szerint újabb regionális háború lehetőségét hordozza magában az egyre élesedő iraki-török államközi feszültség.

Török invázióról, az iraki szuverenitás nyílt megsértéséről beszél a bagdadi kormányzat és követeli a török csapatok kivonását Észak-Irakból. Ankara válasza azonban egyértelmű, múlt héten Binali Yildirim török miniszterelnök bejelentette: "Nem számít, hogy mit mond az iraki kormány, a török katonai jelenlétet fenntartjuk a Daesh – az Iszlám Állam arab elnevezése – legyőzése érdekében, valamint azért, hogy megakadályozzuk a demográfiai arányok erőszakos megváltoztatását Moszul térségében”.

Sőt, Recep Tayyip Erdogan török államfő azt is felvetette, hogy a kurd erőknek és síita milíciáknak nem is szabadna részt venniük a szunnita többségű Moszul felszabadításában. Csakhogy Irakban mindeddig az Iszlám Állam elleni több mint két éves harcban tulajdonképpen e két erő tud értékelhető eredményeket felmutatni. A síita milíciák a kormányhadsereg oldalán harcolnak, a Pesmerga (az Iraki Kurdisztán hadereje) ugyancsak a kormányerők szövetségese.

Jelentős szunnita harci egységek nincsenek jelen, az Irakban kisebbségben lévő szunnita lakosság többsége nem igazán tud túllépni a felekezeti feszültségeken és mindeddig nem sorakozott fel a terrorcsoport ellen harcoló erők mellé, a síita kormányt és a síita milíciák által támogatott reguláris hadsereget tulajdonképpen nagyobb ellenségnek érzik, mint a kalifa szunnita terrorcsoportját, amelyet színre lépésekor – a helyszíni tudósítások, fotók és videók szerint – felszabadítóként ünnepeltek.

Az Iszlám Állam Irakban nem véletlenül a szunnita többségű régióban hozta létre kalifátusát. Azóta nyilván sokban változott a helyzet, a szunnita lakosság is megtapasztalta a terrorcsoport rémuralmát, ám a kormány- és kurd fegyveres erők elleni bizalmatlanság tovább él.

Éppen ezért komoly távlati gondot jelent a jelenleg gyakorlatilag három részre – szunnita, síita, kurd – szakadt Irak egybentartása, egy olyan politikai megoldás megtalálása, amely áthidalja a felekezeti, etnikai ellentéteket. Addig is az első számú feladat az Iszlám Állam legyőzése és kiűzése az országból. A terrorcsoport kezén lévő területek az utóbbi hónapokban igencsak megcsappantak, az ország második legnagyobb városának, Moszulnak és vonzáskörzetének ostroma még márciusban megkezdődött.

A környék felszabadult, mára a város előtt állnak a síita milíciák, a kurd erők és a kormányhadsereg, őket támogatja az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció légiereje. A nyugati erők szárazföldi csapatokat nem, de úgynevezett tanácsadókat, kiképzőket, különleges egységeket ugyancsak küldtek Irakba, mindezt a bagdadi kormányzat jóváhagyásával illetve kérésére. (A pesmergát is nyugati kiképzők segítik.)

Törökország kész segítenii Moszul ostromát
Ankara múlt pénteken segítséget ígért Moszul küszöbön álló végső ostromára, amely Bagdad és a nyugati katonai koalíció közlései szerint az elkövetkező hetekben várható. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter beszélt erről a spanyol külügyminiszter, Jose Manuel Garcia-Margallo látogatása kapcsán tartott sajtótájékoztatón.
„Készek vagyunk bármiféle segítséget nyújtani a Daesh elleni harcban Moszulnál”, mondta a tárcavezető. Cavusoglu azonban kifogásolta a síita milíciák részvételét az ostromban, állította, hogy jelenlétük nem békét hoz, hanem épp annak ellenkezőjét, csak súlyosbítja a problémákat. Úgy vélekedett, hogy a Törökország által kiképzett szunnita erőket kellene bevonni az ostromba.

A török „segítség” azonban kéretlenül jött. Először 2015 őszén érkeztek török kiképzők Észak-Irakba, szunnita fegyveresek segítésére és képzésére, majd idén nyáron a szíriai szárazföldi hadművelettel párhuzamosan, immár csapatok is érkeztek, Bagdad minden tiltakozása ellenére. Irak nem segítségnek, hanem megszálló erőknek tekinti a török csapatokat, amelyek ellen minden lehetséges csatornán tiltakozik. Múlt héten az iraki parlament határozatban ítélte el Ankara döntését, miszerint még egy évvel meghosszabbítják a török csapatok jelenlétét Szíriában és Irakban. A török parlament arra hatalmazta fel a kormányt, hogy további hadműveleteket hajtson végre a szíriai és iraki terrorszervezetek ellen, amivel az a gond, hogy Ankara terrorizmus értelmezése igencsak „sajátos”, mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból.

Törökország névlegesen ugyan az Iszlám Állam ellen küzd, de belföldön első perctől a kurd szervezetek (nem csak a nemzetközileg terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt /PKK) lettek a terrorellenes harc célpontjai, mára pedig a „gülenisták” is hasonló besorolás alá esnek. Szíriában és Irakban is kezdettől inkább a terrorcsoport ellen harcoló kurd erőket bombázta Törökország és az Eufráteszi Pajzs elnevezésű szíriai szárazföldi hadművelet is akkor kezdődött (augusztus 24-én), amikor a szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) erői átléptek az Eufrátesz folyó nyugati partjára, és ellenőrzésük alá vonták Manbídzs városát.

A török hadsereg – egyáltalán nem titkoltan - azért lépett közbe, hogy megakadályozza egy kurdok által felügyelt összefüggő terület létrehozását határai közelében és azonnal azt követelte, hogy a YPG vonuljon vissza a folyó túlsó partjára.

Az államközi iraki-török feszültség az Eufráteszi Pajzs hadművelet nyomán tovább növekszik, múlt héten már regionális háború kirobbanásának lehetőségére figyelmeztette Törökországot az iraki kormányzat. Haider al-Abadi iraki kormányfő a tegnap a török csapatok iraki-szíriai mandátumának meghosszabbítására reagálva állította, valós háborús veszélyt rejt magában a török szárazföldi csapatok behatolása Észak-Irakba. Al-Abadi elmondta, kormánya már többször kérte Ankarától, hogy „ne avatkozzon be az iraki belügyekbe” és mint fogalmazott, attól tart, hogy a „török kaland regionális háborúba mehet át”. „A török vezetés magatartása elfogadhatatlan, és mi nem szeretnénk egy háborús konfliktusba keveredni Törökországgal”, szögezte le a bagdadi miniszterelnök. Bagdad leszögezte – megszálló csapatoknak tekinti a török erőket.

Eztán érdekes kölcsönös vörös szőnyeges üzengetés következett. Bagdadban bekérették múlt szerdán a török nagykövetet tiltakozva Ankara provokatív lépései, a török fegyveres erők iraki jelenlétének fenntartása, az ország szuverenitásának nyílt megsértése ellen. Válaszként az ankarai külügyminisztériumban is bekérették az iraki nagykövetet, akinek azért kellett vörös szőnyegre állnia, amiért az iraki parlament határozatban tiltakozott a török csapatok ellen. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter - a nemzetközi hírügynökségek híradása szerint – kijelentette, Törökország hosszú időn át szenvedett az iraki instabilitás nyomán kialakult terrorfenyegetések miatt és jelezte, országa teljes mértékben kiáll Irak biztonsága, stabilitása és területi egysége mellett.

Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes pedig azt szögezte le, a török haderő jelenléte sem Irakban, sem Szíriában nem jelent megszállást. "Szó sincs megszállásról. Törökország katonai jelenléte elengedhetetlen a politikai rendezés és a terrorizmus elleni harc miatt" fogalmazott a török miniszterelnök-helyettes.

 Bonyolódnak az amúgy is bonyolult viszonyok
Újabb iraki síita milícia csatlakozott Aleppo ostromához az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah által támogatott szír kormányerők oldalán. Szombati híradások szerint a Harakat al-Nudzsab nevű iraki milícia szállt be Aszad mellett a szíriai lázadók utolsó bástyája elleni kíméletlen támadásba.
Szíriában pillanatnyilag mondhatni szünetel az Iszlám Állam elleni harc, Aleppóért folyik a csata, amelyet ugyan a szíriai szunnita ellenzék hosszú ideig irányított, mára viszont már alig maradt olyan városrész, amelyet meg tudott őrizni a kormányzati túlerővel szemben. A városban elképesztő humanitárius válság bontakozott ki, állandó támadás alatt élnek a városban rekedt civilek, az egész világ tiltakozik, de úgy tűnik, hogy az Aszad-rezsim és támogatói pontot kívánnak tenni az Aleppó ügy végére.
Bármilyen áron vissza akarják szerezni a várost, véget vetve ezzel a kétfrontos háborúnak és a mérsékeltnek mondott, de az al-Kaida nemrég nevet változtatott fiókszervezetét, az an-Nusztra Frontot is soraiba fogadó lázadók utolsó bástyájának megszerzése után már csak Rakkára, az Iszlám Állam kalifátusának fővárosára koncentrálni.
Ebbe az amúgy zavaros erőviszonyú helyzetben avatkozott be Törökország azzal az ürüggyel, hogy kiűzi az Iszlám Államot a határ közeléből. Dzsarablusz városát harc nélkül elfoglalták, azóta a dszihádisták elleni harc helyett inkább a „kurd terrorizmusra” összpontosít a török hadvezetés. A helyzetet az teszi igazán pikánssá, hogy a törökök által támadott kurdok az amerikaiak szövetségesei, Törökország pedig az Egyesült Államok stratégiai partnere, a legfontosabb szövetségese a térségben, lévén Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege.
 Kisteherautóba rejtett pokolgép robbant
Kisteherautóba rejtett pokolgép robbant vasárnap a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartomány Semdinli körzetének egyik csendőrőrse előtt, 18 ember meghalt, köztük 10 katona és 8 civil, további 27-en megsebesültek - közölte a Dogan török hírügynökség.
A hatóságok a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) teszik felelőssé a támadásért. Binali Yildirim török miniszterelnök az incidenssel kapcsolatban arról számolt be, hogy öngyilkos merénylet történt, amelynek elkövetéséhez mintegy 5 tonna robbanószert használtak fel. Kiemelte: a felkelők a Délkelet-Törökországban zajló nagysikerű katonai beavatkozás következtében folyamodnak ilyen kétségbeesett lépésekhez. - Legtöbbször meg tudjuk őket akadályozni rémtetteikben, de néha nem - tette hozzá.
A kapitányság Semdinli településtől mintegy 20 kilométerre található, magashegyvidéki területen, közel az iráni és az iraki határhoz. A támadás helyszínén 10 méter széles, valamint 5 méter mély gödör keletkezett. A sérülteket kórházba vitték.

Szerző