"Azt akarjuk, hogy az állam ne a lakástulajdon megszerzésének támogatására költsön, hanem arra, hogy mindannyian tényleg fenn tudjuk tartani a lakásainkat. Legyen szabályozva az albérleti piac, és ne lehessen senkit elhelyezés nélkül az utcára kirakni" - erről Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája beszélt a a hajléktalan emberek jogaiért és a hajléktalanság felszámolásáért küzdő csoport szombati rendezvényén. A meneten az AVM aktivistái mellett vidékről és Budapestről több mint harminc csatlakozó szervezet és helyi közösség is részt vett. Pósfai kifejtette: azt akarják, hogy senkitől se vegyék el a gyerekét a szegénysége miatt, és legyen valós kiút a hajléktalanságból. "Senkinek se kelljen döntenie, hogy egyen vagy lakjon!" - fogalmazott.
Ma körülbelül 30-40 ezer ember él a legszélsőségesebb lakhatási szegénységben, hajléktalanként az utcán, szállókon vagy kunyhókban. Legtöbbjüknek olcsó bérlakások és lakhatási támogatás hiányában szinte reményük sincs arra, hogy újból önálló otthonuk legyen. Az aktivisták ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet: a megfizethető bérlakások és az érdemi lakhatási támogatás hiánya nem csak a hajléktalan embereket sújtja. Családok rettegnek, hogy mikor mondják fel a fejük fölül az albérletet, mert újat találni az elmúlt években meredeken emelkedő lakbérek mellett, pláne gyerekekkel, szinte lehetetlen. Sokan maradnak munka nélkül, mert nem tudnak odaköltözni, ahol több munkalehetőség lenne.
Az AVM-nél úgy látják, a közelgő hideg télben legalább egymillióan lesznek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonaikat megfelelően felfűtsék, mert nem tudják megfizetni a fűtési számláikat. Több mint százezer háztartásban kapcsolták már le az áramot, gázt vagy a távhőt tartozás miatt, és majdnem kétmillió embert érint, hogy nem tudta időben befizetni a rezsi számláit. Gyerekeket szakítanak el családjaiktól lakhatási gondok miatt, és nők kerülnek az utcára, mert bántalmazó partnerük elől menekülve nincs hova menniük.
Pedig lenne megoldás. A jogvédők szerint már azzal is, ha a kormány változtatna a lakhatási kiadások szerkezetén. Például úgy, hogy a nagyrészt csak a jobb anyagi helyzetben lévő gyerekes családok számára elérhető családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) helyett a szociális bérlakásszektor növelésére költene a költségvetésből. A CSOK-ra jövőre szánt csaknem 100 milliárd forintból kb. 14 ezer bérlakást lehetne felújítani, ami akár 30-40 ezer embernek is képes lenne tartós lakhatási megoldást nyújtani. A szociális bérlakások számának növelése mellett a rászorulóknak juttatott lakásfenntartási támogatással meg lehetne előzni az eladósodás és a kilakoltatások sokaságát.
"Ha törvénybe foglalnák és megvalósítanák a lakhatáshoz való jogot, a kormánynak biztosítania kellene, hogy mindenki megfelelő és megfizethető lakhatási lehetőséghez hozzáférhessen. Egy egyenlőbb és igazságosabb lakhatási helyzet mindenki, az érintettek, az állam és a társadalom érdeke is"- mondták a tüntetésen.
