Elekes Éva;
USA;elnökválasztás;tévévita;
2016-10-10 10:14:00
Vitriolos elnökjelölti vita - Trump támad
Támadásba ment át Donald Trump a második elnökjelölti tévévitában, így próbálta ellensúlyozni a nőkre tett obszcén kijelentései miatt hétvégén kirobbant botrány hatását. A milliárdos börtönnel fenyegette meg Hillary Clintont, amiért magánszerverén folytatta levelezését. Trump a második tévévita előtt felsorakoztatott három nőt, akik egykor szexuális zaklatással vádolták meg Bill Clintont. A Republikánus Párt egyre több tagja határolódik el a nőket lealacsonyító, megalázó tetteivel kérkedő elnökjelölttől.
Mélypontra került Donald Trump kampánya azt követően, hogy a Washington Post közzétett egy leleplező hang- és videófelvételt, amelyen a milliárdos azzal kérkedett, sztárként bármit megtehet a nőkkel. A Republikánus Párt legalább 50 képviselője ítélte el Trump obszcén kijelentéseit, s többen felszólították, hogy lépjen vissza az elnökjelöltségtől. Megkerülhetetlenül e témával kezdődött Clinton és Trump második tévévitája, a CNN szervezésében, a Missouri állambeli St. Louisban, a Washington Egyetemen.
Trump tagadta, hogy a 2005-ben készült felvételen egy sikertelen megerőszakolási kísérletről beszélt, szerinte félreértették, amit mondott, s nem volt szó többről, mint férfiak „egymás közötti”, öltőzőbeli társalgásáról. A milliárdos mindazonáltal bocsánatot kért családjától és az amerikai néptől. Hillary Clinton. „Valamennyien láthattuk, Donald hogyan beszél a nőkről, mit gondol a nőkről, mit tesz a nőkkel. Bárki, aki hallotta a felvételt, világos képet kapott arról, kicsoda is Donald Trump” – mondta a volt First Lady, megismételve, amit már korábban is mondott, a milliárdos alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke és az amerikai hadsereg főparancsnoka legyen. Michelle Obama példáját követve hangsúlyozta, nem akar Trumphoz hasonló mélyre süllyedni, azt szeretné, ha a vita érdemi kérdésekről szólna, az amerikai választókat aggasztó problémákról.
A milliárdos a második tévévitában nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy támadja Clintont. Megfenyegette, hogy ha elnökké választják, különleges ügyészt nevez ki, hogy kivizsgálja a volt külügyminiszter e-mail-levelezésének ügyét. Clinton ismételten elismerte, hogy hiba volt a saját levelezőrendszerét használni, visszautasította ugyanakkor Trump vádját, hogy államtitkok a szerveréről illetéktelen kezekbe kerültek volna. Trump saját rajongótáborában valószínűleg nagy tetszést aratott, amikor utolsó érvként odavágta vitapartnerének: „Mert már börtönben leszel!” Utóbb azonban több republikánus politikus is jelezte: nem elnökjelölthöz méltó megjegyzés volt.
Nem tudott megválaszolni a republikánus elnökjelölt a közönség köréből, egy muszlim-amerikai nőtől érkezett kérdésre, hogy a muszlimok elleni sok fenyegetés nyomán hogyan tudná garantálni a biztonságát. Trump saját kedvenc témáit ismételgette: a muzulmánok jelentsék be, ha gyanús dolgokat tapasztalnak, a bevándorlókat pedig a legszigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni. Clintont ostorozta, amiért 550 százalékkal több szíriai menekültet akar beengedni, „többszázezer” embert, az első adat pontos volt, a második azonban nem, hiszen a volt külügyminiszter 10 ezer helyett 65 ezer ember befogadását szorgalmazta. Trump saját alelnökjelöltjével is szembehelyezkedett, Pence ugyanis azt mondta, a muzulmánok teljes beutazási tilalma már nem része Trump programjának, a milliárdos ezt nem volt hajlandó kimondani.
Összecsapott a két elnökjelölt Obama egészségügyi reformja kérdésében. Trump eltörölné Obama reformját, amely szerinte csődöt mondott. Clinton nem cáfolta, hogy vannak problémák, de emlékeztetett, további 20 millió ember jutott egészségbiztosításhoz, s az egészségügyi reformnak köszönhetően a biztosítótársaságok már nem tehetik azt, amit akarnak, nem utasíthatják el azokat, akik mondjuk cukorbetegek vagy rákbetegségben szenvednek. „Nem kidobni, hanem javítani kell a rendszert” – javasolta Clinton.
A volt First Lady kérdésre válaszolva igyekezett világossá tenni, mennyire fontos, hogy ki jelölhet majd új bírát a legfelsőbb bíróságba. Hangsúlyozta, hogy olyan bírát jelölne, akinek van ítélkezési tapasztalata, aki ismeri az emberek problémáit, s nem fordítaná vissza az abortusztörvényt, a melegházasság engedélyezését. Trump az elhunyt Antonin Scaliát méltatta, aki az egyik legkonzervatívabb bíró volt a kilenctagú taláros testületben. A milliárdos azt mondta, olyan bírát választana, mint Scalia volt, aki ragaszkodik az amerikai alkotmány betűjéhez.
Ezúttal közönségtalálkozó formájában bonyolították a vitát, s a jelöltek szabadon járkálhattak a pódiumon. Hillary Clinton ügyelt arra, hogy mindig a kérdezőhöz beszéljen, közel ment és a szemébe nézett, a showman Trump ugyanakkor igyekezett a kamerába beszélni, de az is előfordult, hogy szándékosan hátat fordított. Időnként zord ábrázattal tornyosult Clinton fölé, máskor a háta mögött járkált fel-alá. A milliárdos bírálta a műsorvezetőket, szerinte a vita egyenlőtlenül zajlott, mivel „hárman voltak egy ellen”. Bármennyire is politikailag kényelmetlen helyzetbe került, magabiztosabb volt, látnivalóan inkább felkészült, mint az első vitában. Clinton a megszokott, magas színvonalon nyilatkozott, nem hagyta magát kizökkenteni.
Az ellenséges hangulatot az utolsó kérdező enyhítette, aki arra kérte a két jelöltet, mondjanak valami pozitívat a másikról. Clinton a milliárdos gyermekeit dícsérte, s Trumpnak ez látnivalóan jólesett. Az üzletember Hillaryról azt mondta, azt becsüli benne, hogy kemény harcos és soha nem adja fel. A vita zárásakor így végül mégiscsak kezet fogtak, a fórum kezdetén ugyanis a kézfogás elmaradt.
Ezt nem is lehetett csodálni, azok után, hogy közvetlenül a tévévita előtt Trump otromba támadást indított Clinton férje ellen, egy Facebook-on közvetített eseményen megszólaltatott három nőt, akik Bill Clinton volt elnököt, Arkansas állam egykori kormányzóját szexuális zaklatással vádolták. Paula Jones, Juanita Broaddrick és Kathleen Willey egyaránt perben állt Clintonnal, a volt elnök mindhárom esetet tagadta, Paula Jonesnak peren kívüli egyezség keretében 850 ezer dollárt fizetett. A Jones-ügy kapcsán került azonban a bíróság látókörébe a fehér házi gyakornoklány, Monica Lewinsky. Clinton eskü alatt tagadta, hogy viszonyuk lett volna, s ez vezetett az impeachment perhez. Hillary Clinton mindvégig kitartott férje mellett. Az egyik nő elismerte, hogy utazását a vita helyszínére a Breitbart keményen konzervatív portál finanszírozta. Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetője kijelentette: a pártnak semmi köze nem volt a sajtóértekezlethez.
A Slate magazin a hétvégén még azt sem tartotta kizártnak, hogy végül Donald Trump alelnöke, Mike Pence lehet az Egyesült Államok elnöke. Számos republikánus politikus sürgette a botrány miatt Trump visszalépését, a második tévévitát követően azonban alighanem elcsitulnak ezek a hangok.
Ha Trump visszalépne a jelöltségtől, ami nagyon kevéssé valószínű, akkor a Republikánus Nemzeti Bizottság új elnökjelöltet állíthatna, s ez akár Pence is lehetne, aki jól szerepelt az alelnökjelöltek vitájában. Mivel azonban Trump közölte, esze ágában sincs visszalépni, a Republikánus Pártnak még mindig lenne egy utolsó mentsvára: az elektori kollégium. Az amerikai elnökválasztáson nem közvetlenül az elnökre, hanem minden államban elektorokra szavaznak, s végül az elektori kollégium választja meg hivatalosan az elnököt. (Ez jobbára már csak formális lépés, de alakulhat úgy, hogy jelentőséget kap.) Az elektorok elvileg kötelesek arra a jelöltre szavazni, aki az adott államban győzött, de – bár büntetés várhat rájuk – akár másra is szavazhatnak, azaz, az elektorok akár Mike Pence nevét is beírhatják.
A Slate elemzője szerint túl sok feltétel együttállásának kellene megvalósulnia. Valószínűbb hogy a republikánusok tudomásul veszik, Clinton lesz az elnök, s a szavazókat arra biztatják, hogy megosztott voksot adjanak le: ha Clinton mellé teszik is az ikszet, a szenátusi és képviselői helyre a republikánus jelöltet támogassák. Így fennmaradna a jelenlegi helyzet: a megosztott kormányzás.
Karl Rove, George W. Bush fő választási stratégája a Fox Newsnak azt nyilatkozta, elnökjelöltet váltani augusztusban is nehéz lenne, de októberben gyakorlatilag lehetetlen. Erre a modernkori amerikai elnökválasztások történetében még nem volt példa.
A republikánus szabályok a jelölt leváltására nem is adnak opciót, csak a megüresedett poszt pótlására, írta a Reuters. Csakhogy már több mint 411 ezer amerikai választó előzetesen leadta szavazatát, aki jelezte, hogy levélben voksolna, annak kiküldték a szavazócédulát, hat államban már tart a szavazás, s ezen a héten további nyolc államban lehet korai szavazatot leadni. A demokraták ráadásul biztosan megóvnák az eredményt, ha a választás e szakaszában lecserélnék a republikánus jelöltet, s teljes káosz törne ki.
A második tévévitát kommentálták eddig legtöbben Twitteren. A vita idején több mint 17 millió Twitter-üzenetet küldtek. A CNN telefonos gyorsfelmérése szerint Clinton nyerte a második vitát is, 57 százalék látta jobbnak, mint Trumpot, akit 34 százalék hozott ki győztesnek.
Az elnökjelöltek utolsó tévévitáját október 19-én tartják Las Vegasban.