Kényszervallatások gyanúja BKV-ügyben

Publikálás dátuma
2016.10.11 07:01
A BKV Akácfa utcai székháza – rendőri jelenlét FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
A BKV-ügy 2009 júliusában kezdődött, amikor kiderült, hogy a közlekedési cég személyzeti vezetője, Szalainé Szilágyi Eleonóra prémiumokkal együtt mintegy százmillió forintos végkielégítést kapott annak ellenére, hogy tovább dolgozott a cégnél. Az esetet vizsgálatok követték, amelyek során először a "vállalat számára haszontalan tanácsadói szerződéseket" firtatták, ezzel párhuzamosan pedig a rendőrség is nyomozni kezdett. Rövid idő alatt Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes került célkeresztbe. Az ügy során a nyomozó hatóság több vádlott, illetve tanú esetében hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás, illetve börtönbüntetés kilátásba helyezésével fenyegetve pszichológiai kényszervallatást alkalmazott. A BKV-ügyről szóló sorozatunk első része.

Sokan bizonyára már nem emlékeznek arra, hogy a BKV-ügy hogyan kezdődött. 2009 júliusában a legnagyobb ellenzéki lap arról adott hírt, hogy a BKV személyzeti vezetője, Szalainé Szilágyi Eleonóra prémiumokkal együtt mintegy százmillió forintos végkielégítést kapott annak ellenére, hogy tovább dolgozott a cégnél. Az országos felháborodás fokozása céljából még azt is terjesztették a sajtóorgánumok, hogy Szalainé a végkielégítése mellett havi bruttó négymillió forinttal is gazdagodott. A horribilis összegű havi bérről szóló hírt ugyan a BKV cáfolta - mivel valójában havi bruttó 1,2 millió forint volt a személyzeti vezető fizetése - ennek ellenére a közvéleményt sikerült a médiának a BKV vezetősége ellen fordítania. A közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója útján azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy Szalainé azért maradhatott végkielégítése kézhezvétele ellenére még másfél évig a cégnél, mert Balogh Zsolt, az akkori megbízott vezérigazgató a munkaviszonya további meghosszabbításáról állapodott meg vele, mivel az akkor zajló sztrájkok miatt a személyzeti vezető munkájára nagy szükség volt.

Végkielégítések hálójában

Innen indul az a történet, amely 2009 őszétől egészen a választásokig meghatározta a közbeszédet, és olyan fogalmakat vitt be a köztudatba, mint például a korrupció jelképévé vált "nokiás doboz". Rendkívüli jelentőséget kapott a politikai helyzet alakulásában, és nagy mértékben hozzájárult a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció válságához. A végkielégítési ügy 2010-re eljutott oda, hogy őrizetbe vették Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettest, aki akkor a főpolgármesteri szék várományosa volt.

Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója pár nappal a Magyar Nemzet-cikk megjelenése után vizsgálatot indított Szalainé ügyének tisztázására. Hagyó Miklós is azonnali vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön: tényszerű-e mindaz, ami a lapban megjelent, jogszerű-e a végkielégítéssel és havi javadalmazással kapcsolatos eljárás, megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve a belső Szervezeti és Működési Szabályzatnak.

Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának (fb) Fidesz által delegált tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője már a vizsgálat elején arról tájékoztatta a sajtót, hogy szerinte kár érhette a BKV-t a volt humánpolitikai igazgató végkielégítése miatt. A Fidesz ezt követően azonnal a legfőbb ügyészhez fordult Szalainé ügye miatt, mivel szerintük felmerült a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúja.

Nem sokkal ezután, szintén 2009 júliusában újabb BKV-s végkielégítési botrányról tudósított a Magyar Nemzet: Bosnyák Gyula alig egy évig volt stratégiai igazgató a cégnél, ennek ellenére mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást, járatritkítást tartalmazó paraméterkönyv elfogadtatása. Mindezek hatására a BKV belső vizsgálatot indított, hogy átvizsgálja bérezési és jutalmazási rendszerét, és 2007 januárjáig visszamenőleg átnézzen minden végkielégítést.

A kirobbant végkielégítési botrányt meglovagolva a Fidesz ebben az időszakban folyamatos tűz alá vette a fővárost irányító koalíciót. 2009. július 29-én fordult a párt a legfőbb ügyészhez Szalainé ügye miatt, és kezdeményezte Balogh Zsoltnak a felmentését is az ügyben játszott "elengedhetetlen szerepe miatt". Vitézy Dávid az fb következő ülésén ötpontos javaslatcsomagot nyújtott be, hogy "megszűnjön a korrupció és a pazarlás a főváros közlekedési vállalatánál". Vitézy kérdőjelezte meg először a nyilvánosság előtt a BKV által kötött tanácsadói szerződések szükségességét; szerinte az ötpontos javaslatra azért volt szükség, mert "a cégtől milliárdok folytak el az indokolatlanul megkötött, a vállalat számára haszontalan tanácsadói szerződésekre és az alkalmazott tanácsadók bérére".

A rendőrség tájékoztatásából az derült ki, hogy a sajtóban megjelent információk, illetve a politikai nyomás gyors cselekvésre ösztönözte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot a BKV végkielégítési ügyeivel kapcsolatban. Ami a lehető legtermészetesebb volt a NER előtti időkben, teljesen jogosan, hiszen ez a dolguk. A nyomozás megindulása, gyorsasága, illetve annak főkapitányi szinten történő kezelése azonban megér néhány szót.

Tanácsadói szerződések

Miután a végkielégítések ügyében a belső vizsgálat lezárult, 2009. augusztus 9-én Kocsis István feljelentése nyomán, hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomozás indult a BRFK-n. 2009. augusztus 13-án összevonta a folyamatban lévő nyomozással a BRFK a Kocsis István BKV-vezérigazgató által augusztus 10-én, nagy kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést. 2009. augusztus 17-én már az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága is a BKV-üggyel foglalkozott.

Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője 2009. augusztus 19-i sajtótájékoztatóján pedig bejelentette, hogy fegyelmi vizsgálatot kezdeményez a Fidesz-KDNP Hagyó Miklóssal szemben. Elküldte azt az ügyészségi megkeresést, amelyben öt ügy kivizsgálását kérik a legfőbb ügyésztől. Ezek közé tartozik Hagyó Miklós sajtóreferensének, Horváth Évának az ügye is.

A Fidesz leginkább a Hagyó Miklós által a BKV élére kinevezett Antal Attila és az őt követő Balogh Zsolt tevékenységére volt kíváncsi, illetve képet szerettek volna kapni a "Hagyó-lekötelezettek működéséről". Ezért kikérték a BKV tanácsadói szerződéseinek egy részét. Ezeket a 2008. augusztus végén hivatalba lépett Kocsis István át is adta az ellenzéki frakciónak és erről tájékoztatta Hagyó Miklóst is. Ez után pattantak ki a botrányok, amelyek közül az egyik Hagyó Miklóst is érintette, mivel szóvivőjét, Horváth Évát a BKV is foglalkoztatta. A BKV a Fidesz szerint "kifizetőhelyként” működött. Szerintük a korábbi BKV-vezérigazgatók olyan érdekeltségekkel is megbízási szerződéseket kötöttek, amelyek "egyetlen mozdulattal beköthetők Hagyó Miklóshoz vagy a menedzsmenthez". 2009. augusztus 31-én Hagyó Miklós lemondott a BKV felügyeletéről.

Habár 2009 előtt nem volt elmarasztaló eredményt hozó belső ellenőrzési vizsgálat a BKV-nál, 2009 szeptember elsején a rendőrség is komolyabban kezdett el foglalkozni az üggyel: Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány levelet írt Kocsis Istvánnak, amelyben közölte, hogy állampolgári bejelentés nyomán a BRFK nyomozást folytat a BKV által kötött tanácsadói szerződések kapcsán esetlegesen megvalósult hűtlen kezelés bűncselekmény tekintetében. Belső vizsgálatra kérte Kocsist, illetve arra, hogy amennyiben a vizsgálatok kapcsán gyanús szerződéseket találnak, arról készítsenek kimutatást, illetve küldjék meg a nyomozó hatóságnak. Ezután 2009. szeptember 14-én a BKV belső ellenőrzése büntető feljelentést tett a "luxusmetró"-tanulmány, valamint a Libegő, a Fogaskerekű és a Sikló népszerűsítéséről szóló két, egyenként 9-9 milliós tanulmány ügyében. Az elsőt Antal Attila vezérigazgató, a másodikat Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató írta alá. 2009. szeptember 16-án már konkrét szerződésre volt kíváncsi a BRFK: megnevezte azon cégeket, amelyek valamiért gyanússá váltak. Két hét kellett tehát ahhoz, hogy már a rendőrség mondja meg: kiket akarnak, és kiket nem akarnak vizsgálni.

Politikai megrendelők kerestetnek

Kocsis István szeptember végén olyan kijelentést tett, miszerint az elmúlt hat és fél év végkielégítéseinek fele volt súlyosan előnytelen. A végkielégítéses "trükkök" kára szerinte 822 millió forint. A legtöbb ilyen kontraktus 2007-és 2008-as, így a két közvetlen előd, Balogh Zsolt és Antal Attila nevéhez kapcsolódik. Mindenesetre Kocsis István ismeretlen tettes ellen tett szeptember 30-án újabb rendőrségi feljelentést különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt. 2009. október 30-án a BKV belső vizsgálata alapján újabb, bűncselekmény-gyanús kifizetések ügyében tett feljelentést a BRFK-nál Kocsis.

Itt utalnék Skoda Gabriellának, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjének egy későbbi, 2010. februári nyilatkozatára, amely szerint az egész nyomozás már a kezdetektől ügyészi felügyelet mellett zajlott, tehát már a nyomozás elrendelésétől kezdve kiemelt ügyként kezelték. Ez fontos részlet lesz később. 2009. november 20-án Hagyó Miklós lemondott főpolgármester-helyettesi tisztségéről is. A szocialista főpolgármester-helyettesek lemondásával megszűnt a fővárost több mint egy évtizedig irányító koalíció. Megindult az egykori koalíciós partnerek között a harc, az egymásra mutogatás.

2010 januárjára - 90 nappal a választások előtt - fordulatot vett az ügy, és az események felgyorsultak. Ekkor rabosították Szalainét, a BKV két volt vezérigazgatóját - Antal Attilát és Balogh Zsoltot - pedig ekkor hallgatták ki. 2010. január 7-én a BRFK kezdeményezte Szalainé előzetes letartóztatásba helyezését, miután gyanúsítottként hallgatták ki különösen nagy vagyoni kárt okozó csalás gyanújával, a több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. Ugyanezen a napon arra kérte a Fidesz a rendőrséget, hogy "nevezze meg a politikai megrendelőit, és találja meg a politikai felelőseit is a BKV-val összefüggő botrányos ügyeknek".

2010. január 26-án a rendőrség őrizetbe vette és hűtlen kezeléssel gyanúsította meg Antal Attilát, a BKV volt vezérigazgatóját. A gyanú szerint 2008. december 31-i hatállyal Antal Attila közös megegyezéssel megállapodott Szalainé Szilágyi Eleonórával a munkaviszonya megszüntetéséről, ami formailag úgy történt, mintha rendes felmondással váltak volna meg tőle. A volt humánpolitikai igazgató így a csaknem 100 millió forintos végkielégítésének kifizetése után is a cégnél maradhatott bruttó 4 millió forintos fizetésért. Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását.

A nyomozó hatóság innentől kezdve rendkívüli intenzitással és gyorsasággal igyekezett bizonyítékokat találni és - mint utólag bebizonyosodott – kreálni Hagyó Miklós és gyanúsított-társai bűnösségének alátámasztására. Ennek érdekében olyan eszközöket is felhasznált, amelyek kívül esnek a nyomozási taktika megengedett eszköztárán. Több vádlott, illetve tanú esetében, hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás, illetve börtönbüntetés kilátásba helyezésével fenyegetve pszichológiai kényszervallatást alkalmazott annak érdekében, hogy elsősorban Hagyó Miklósra nézve - de ide sorolható Demszky Gábor és Gyurcsány Ferenc is - terhelő vallomásokhoz jusson. (Folytatjuk)

2016.10.11 07:01

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40