Kényszervallatások gyanúja BKV-ügyben

A BKV-ügy 2009 júliusában kezdődött, amikor kiderült, hogy a közlekedési cég személyzeti vezetője, Szalainé Szilágyi Eleonóra prémiumokkal együtt mintegy százmillió forintos végkielégítést kapott annak ellenére, hogy tovább dolgozott a cégnél. Az esetet vizsgálatok követték, amelyek során először a "vállalat számára haszontalan tanácsadói szerződéseket" firtatták, ezzel párhuzamosan pedig a rendőrség is nyomozni kezdett. Rövid idő alatt Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes került célkeresztbe. Az ügy során a nyomozó hatóság több vádlott, illetve tanú esetében hosszú ideig tartó előzetes letartóztatás, illetve börtönbüntetés kilátásba helyezésével fenyegetve pszichológiai kényszervallatást alkalmazott. A BKV-ügyről szóló sorozatunk első része.

Tarlós visszaüzent Lázárnak

Csekély az esélye annak, hogy az államhoz kerüljön a BKV, a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek ugyanis pontosabbak az információi a fővárosról, mint Lázár Jánosnak. Ez a történet "nem racionális vitáról szól", aki pedig kitalálta, hogy a főpolgármestert ezzel lehet büntetni, az várhatóan nem kap meghívást a "Tudományos Akadémia rendes tagjai közé". Tarlós István lapunknak így reagált a kancelláriaminiszter kijelentésére, miszerint a kormány átvenné a BKV üzemeltetését.

BKV-per: A tanú, akire eddig nem voltak kíváncsiak

Első ízben hallgatják meg a BKV-ügy egyik koronatanúját kedden a Kecskeméti Törvényszéken. A nyomozás két esztendeje alatt ugyanis a hatóságok nem voltak kíváncsiak a C.C.Soft Kft. vezetőjére E. A-ra, aki most a bíróság előtt tehet vallomást a HÉV utastájékoztató rendszerével kapcsolatos vádpontról.