MNB;MNB alapítványok;

2016-10-11 07:22:00

Súlyos gondok az MNB alapítványainál

Túlzott hatalom a kuratóriumoknál, elmaradt éves jelentések, kétségek a jogszerű működést illetően – ezek a legfontosabb megállapításai egy, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának felkérésére végzett, a jegybanki alapítványok működését elemző jogi szakvéleménynek. Nem csoda, hogy a dokumentum korlátozottan nyilvános: csak a bizottság irodájában tekinthetett bele a Magyar Nemzet újságírója is.

Egy neves budapesti ügyvédi iroda készítette a jogi szakvéleményt és súlyos kockázatokat jelölt meg az MNB Pallas Athéné-alapítványainak működésében. Azt a jelentést elemezték a jogászok, amelyben a felügyelőbizottság a jegybanki alapítványok létrehozását és működését vizsgálta és nemrég kiadott összegzésükben gyakorlatilag mindent renden találtak. A jogi iroda a több mint százoldalas dokumentumot átnézve ettől eltérő véleményen volt, számos működési rend­ellenességre is rámutatott. Hiányosságként említi, hogy bár kötelező lett volna, a hat alapítvány egyike sem tett eleget határidőre 2013. és 2014. évi adatszolgáltatási kötelezettségének az alapító MNB-nek. Később is csak két alapítvány, a Pallas Athéné Domus Mentis, valamint a Pallas Athéné Domus Scientiae küldte el jelentését. A Matolcsy György kuratóriumi elnöksége alatt működő Pallas Athéné Domus Animae sem küldte el a kétéves tevékenységére vonatkozó adatokat az alapító jegybanknak.

Az MNB nem képes ellenőrizni, jogszerűen működnek-e az alapítványok - a szakvélemény szerint. Nem tudni, szabályosan kezelik-e a nekik juttatott mintegy 270 milliárd forintot. További hiányosság, hogy az alapító túlzott önállóságot adott az alapítványoknak. Ezért megfontolásra javasolják, hogy pél­dául előzetes jóváhagyásra kötelezzék a kuratóriumokat bizonyos döntések esetén, illetve egyéb döntési korlátokat állítsanak föl velük szemben.

Mivel a felügyelőbizottság nem vizsgálhatja az alapítványi gazdálkodást, a jegybank csak utólag értesülhet az esetleges vagyonvesztésről, s így csak későn fordulhat az ügyészséghez - állapították meg a szakvélemény készítői. Ezért úgy vélik, kétséges az alapítványok jogszerű működése, ami komoly kockázatokat jelent az MNB számára. A felügyelőbizottság két tagja, Madarász László a Fidesz küldöttje és Szényei Gábor KDNP delegált tag is felhívta a figyelmet a jogi szakvélemény fent idézett részleteire a vizsgálati anyaghoz fűzött észrevételeikben.

Az MNB a felügyelőbizottsága 2016. június 17-én elfogadott jelentésére hivatkozva cáfolta a Magyar Nemzet értesüléseit.

Tényi István magánszemélyként éppen az újság cikkére hivatkozva a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és a Pallas Athéné Domus Mentis, a Pallas Athéné Domus Scientiae és a Pallas Athéné Domus Animae alapítványok ügyében törvényességi vizsgálat megindítását kérte.