Új sporttörvény – egyeztetés nélkül

A legnagyobb titokban, és rendkívül gyorsan készült el az új sporttörvény tervezete, melyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn be is nyújtott a Parlamenthez. Az Emmi-t látszólag egyetlen cél vezérelte: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jogainak korlátozása, a sportirányítás visszaszerzése.

A törvényjavaslat szerint az állami költségvetést érintő indítványokat civil egyeztetésnek kell megelőzni, ha azokat nem képviselő nyújtja be. A sporttörvény módosítására tett 43 oldalas javaslatot Balog Zoltán adta be, aki nem parlamenti képviselő, ám a széles körű civil egyeztetés elmaradt. Informális megbeszélések voltak ugyan az érintettekkel, de az ilyen horderejű döntéseket megelőző előkészítő folyamatok teljesen elmaradtak, ezt a javaslatot nem lett volna szabad néhány beszélgetés után – civil egyeztetés, átfogó hatástanulmány nélkül - benyújtani.

Amint azt elsőként már a múlt héten megírtuk, az új sporttörvény tervezete szerint a MOB a jövőben kizárólag az olimpiai sportágakat felügyeli, feladatai csak a nyári és téli játékokkal kapcsolatos területekre korlátozódnak. Több szakértőt is megkérdeztünk, akik név nélkül vállalták csak a véleménynyilvánítást. Egyöntetűen azt mondták, hogy a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat szempontjából nem baj, ha csökkentik a MOB terheit, a gondot az jelenti inkább, hogy nincs kidolgozott koncepció a folytatásra, az Emmi nem hagyott időt az érintett területeknek felkészülni a változtatásokra.

Elkészült a törvényjavaslat arról, hogy a tagozatok kikerülve a MOB fennhatósága alól sportági szövetségként működnek tovább, de nincs elképzelés arról, hogyan működik mindez a gyakorlatban. Márpedig az új szövetségeknek a törvény kihirdetése után 60 napon belül alakuló közgyűlést kell tartaniuk, és el kell készíteniük saját alapszabályukat.

Nem jobb a helyzet a fogyatékos sport területén sem. Az új sporttörvény tervezete szerint a Magyar Paralimpiai Bizottsághoz (MPB) kerül a paralimpia mellett a többi fogyatékkal élő sportszervezet kiemelkedő nemzetközi eseménye, a siketlimpia, a Speciális Olimpia és a Szervátültetettek Világjátéka is. Erről a módosításról szintén elmaradtak az előzetes egyeztetések, nem készültek szakmai elemzések, úgy tudjuk, még az MPB-t sem kérdezték meg – ahogy az érintett fogyatékos területeket sem -, tudja-e, akarja-e vállalni ezeket a plusz feladatokat. Látszólag jelentősen erősödött az MPB, a gyakorlatban azonban könnyen lehet, hogy összeroppan a plusz teher alatt, ahogy a MOB sem tudott megbirkózni az elmúlt években a feladatokkal.

Ráadásul a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) viszonya finoman fogalmazva nem baráti a Hallássérültek Nemzetközi Szövetségével, ezért megtiltotta tagszervezeteinek, hogy a siketlimpiával foglalkozzanak, a sporttörvény tervezete ezzel szemben erre kötelezi az MPB-t.

Ha a Parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az MPB-nek is új elnökséget kell választania, hiszen az új területek képviselőinek is muszáj helyet biztosítani az irányító testületben.

Szerettük volna a MOB és az MPB véleményét is megkérdezni a sporttörvény tervezetéről. A MOB-tól azt a választ kaptuk, hogy ma 15 órakor sajtótájékoztatót tart a témában, az MPB pedig türelmet kért, amíg kialakítja álláspontját.

Ez lesz a MOB tagozataiból

A nem olimpiai sportágak tagozata Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ) néven működik tovább. A jövőben az NVSZ látja el a Nem Olimpiai Sportágak Világjátékával kapcsolatos feladatokat. A szabadidősportért felelős tagozat új neve Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ) lesz, feladata a sportági szövetségekkel együttműködve a szabadidő- és egyetemi-, illetve diáksport felügyelete, versenyrendszerének működtetése. A fogyatékosok sportja szakmai tagozat összes feladatát a Magyar Paralimpiai Bizottságnak kell ellátnia a jövőben.

Szabó Tünde kettős szerepben

Többször írtunk arról, hogy Szabó Tünde az Emmi sportért felelős államtitkára nem szüntette meg tagságát a MOB elnökségében, csak felfüggesztette, amire semmilyen jogszabály nem biztosít lehetőséget. A mostani helyzet azért különösen pikáns, mert az új sporttörvény előkészítésében Szabó Tünde nagyon aktív szerepet vállalt, a MOB elnökségének tagjaként vett részt a MOB hatásköreinek csökkentésében.

A sporttörvény 43 oldalas módosításában viszont továbbra is bennmaradt az a passzus, amely szerint „a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének nem lehet tagja központi közigazgatási szervek, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozó állami vezető.”

Kíváncsian várjuk, hogy Szabó Tünde mikor oldja fel a jelenlegi jogsértő helyzetet azzal, hogy megválik valamelyik tisztségétől. Ha marad kettős szerepben, akkor az új sporttörvénnyel csak a szerepek, nevek változnak, de továbbra is megmarad az állami törvénysértés, ráadásul a legmagasabb sportirányítói szinten.