Ónodi-Szűcs Zoltán a program szakmai konzultációján azt mondta, az egészségpolitika nem önmagáért van, az egészségügyi kormányzat az alapellátás megújítása nélkül "esélytelen lesz azokban a csatákban, amelyeket a következő 15-20 évben meg kell vívni".
Az államtitkár úgy fogalmazott, jó lenne, ha az új rendszer kialakításánál nem a kormánydominancia lenne erősebb, hanem egy szakmai álláspontot tudna a kormányzat felvállalni. Jelezte: bízik abban, hogy ha a programban lesz előrelépés, akkor többet tudnak tenni a betegekért, az állampolgárokért.
Papp Magor, az alapellátás-fejlesztési modellprogram vezetője előadásában azt mondta, az alapellátás, ha új kereteket kap, sokkal többre lesz képes. A megújítandó, a háziorvosok által vezetett úgynevezett törzskartonrendszer és az ahhoz kapcsolódó teammunka célja, hogy olyan prevenció valósuljon meg, amelynek köszönhetően nő a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma.
Jelezte, ma is létezik egyfajta törzskarton, azonban szabályozatlan annak adattartalma, a frissítések sok esetben mechanikusan történnek, és nem szolgálja a lakosság egészségben tartását, nem ad érdemi információt a beteg gondozási státusáról. Ezen kívánnak változtatni a most is modellprogramként futó projekt országossá terjesztésével - erősítette meg a szakember.
Papp Magor kiemelte, a törzskarton frissítése ápolói kompetencia lesz, de eredményét az orvos hagyja jóvá, és dönt a páciens további ellátásáról. A teljes praxisra vonatkozó törzskartonfrissítést három év alatt szükséges elvégezni. Kifejtette: a törzskarton tartalma még szakmai egyeztetés alatt van, de például a családi halmozódást mutató betegségek felmérése, a védőoltások egységes rögzítése, az életmóddal összefüggő rizikóállapotok (dohányzás, mozgás, táplálkozás, alkoholfogyasztás) feltérképezése, a rejtett betegségek kiszűrése, gondozása mindenképpen része lesz az adatfelvételnek.
A szakember kiemelte az egyéni öngondoskodás szerepét, hiszen az orvos nem tud a páciens helyett egészségesen, egészségtudatosan élni.
Szabó János szabolcsi háziorvos, a svájci projektben közreműködő praxisközösség koordinátora beszámolt arról, tapasztalatai szerint még a halmozottan hátrányos térségekben élők is érdeklődnek saját egészségi állapotuk felől, noha hiányosak az egészségügyi alapismereteik. Hozzátette, fontos, hogy a lakossággal megértessék az adatszolgáltatás és a szűrések fontosságát, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy az állapotfelmérés után rendszeresen visszatértek a páciensek átbeszélni a további teendőket.