Előfizetés

Elismerte bűnösségét a Népszabadság tulajdonosa

Az osztrák Kurier írta meg, hogy a Mediaworks tulajdonosa egy osztrák bíróságon, a vádlottak padján ült, amikor megbízottainak tárgyalniuk kellett volna a Népszabadság szerkesztőségével. Heinrich Pecina hétfőn egy másik ügyben elismerte a bűnösségét a bíróságon, de a Kurier méltatlanak nevezi szerepét Orbán Viktor médiaháborújában is. A cikkre itthon a 24.hu figyelt fel.

A Kurier szerint a Budapesten dúló médiavihar közepette az üzletember hétfőn a vádlottak padján ült Klagenfurtban, a Hypo Alpe-Adria Bank perében. Beismerte, hogy törvényellenes módon, 4,3 millió euró értékben három hamis számlát állított ki, de azt mondta, már sajnálja, megbánta ezt. 

A lap felidézi, hogy a Mediaworks tulajdonosa két hete vette meg a Pannon Lapok Társaságát, ami az ügylet bírálói szerint furcsa, korábban ugyanis ez versenyjogba ütközött volna. A kritikusok feltételezik, a kormány azzal a feltétellel adott hirtelen zöld jelzést, hogy cserébe elnémul a Népszabadság, amelyet előzőleg a hatalom kivéreztetett.

További részleteket itt talál!

Moszkva bizonyítékokat követel Londontól

Nagy-Britanniának kötelessége a bécsi egyezmény szerint szavatolni a diplomáciai képviseletek biztonságát - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője 

Peszkov Boris Johnson brit külügyminiszternek arra a keddi kijelentésére válaszolt, amelyben a diplomáciai vezető azt kifogásolta, hogy háborúellenes aktivisták miért nem tüntetnek Moszkva szíriai katonai fellépése miatt a londoni orosz nagykövetség előtt.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov tábornok szerdán "ruszofób hisztériának" minősítette Johnsonnak azt a keddi kijelentését, amely szerint Aleppónál szeptember 19-én orosz légitámadás ért egy segélyszállítmányt.

Konasenkov követelte, hogy a brit diplomácia vezetője bocsássa Moszkva rendelkezésére azokat az állítólag nyilvánosan hozzáférhető légi felvételeket, amelyek Johnson szavai szerint bizonyítják Moszkvának az incidensben való bűnrészességét.
A katonai szóvivő leszögezte, hogy orosz harci gépek nem voltak Aleppó környékén a támadás idején.

Az orosz szövetségi tanács (a szövetségi parlament felsőháza) egyébként szerdán gyakorlatilag egyhangúlag jóváhagyta azt a Szíriával kötött megállapodást, amelynek értelmében Oroszország határozatlan ideig használhatja a hmejmími légitámaszpontot. A szerződést 158 szenátor szavazta meg, egy tartózkodás mellett. Az alsóház, az állami duma múlt pénteken ratifikálta az egyezményt.

A napokban nyilvánosságra került, hogy az orosz védelmi minisztérium állandó haditengerészeti bázist kíván létrehozni a szíriai Tartúszban.

Szlovákiában jobb a sajtó helyzete

Fehér címlappal, Veled vagyunk, Népszabadság főcímmel jelent meg hétfőn a Denník N szlovák napilap – emlékeztetett az Új Szó. Az újság főszerkesztője a lap honlapján magyar nyelvű kommentárban állt ki a felfüggesztett magyar lap mellett. Matúš Kostolný, a Denník N főszerkesztője szerint Szlovákiában kevésbé drámai a helyzet a sajtószabadság terén, viszonylag nyugodtan dolgozhatnak az újságírók.

Ám nem volt ez mindig így, elsősorban a 90-es évek közepén, a Mečiar-kormány idején volt nagyon feszült a helyzet. A kormánypropaganda a kommunizmust idéző eszközökkel próbálta bedarálni a független, ellenzéki beállítottságú médiát. 1995-ben például a kifejezetten kritikus Sme napilapot szerették volna likvidálni. Október 9-én, egyik napról a másikra a Concordia nyomda a kormányhatalom gazdasági nyomására elutasította a lap nyomtatását. Indokként a Sme adósságait hozták fel, ám az igazgató elutasította a lehetőséget, hogy a lap azonnal törlesszen. A Smet elutasította a Danubiaprint, a másik pozsonyi nyomda is, mely szoros kapcsolatban állt Vladimír Mečiar kormányfő köreivel. Végül a lapot 1996 májusáig a komáromi nyomda nyomta ki, a lapokat autókkal szállították fel a lap munkatársai a terjesztővállalatokhoz. A likvidációs kísérlet nem sikerült, a nehézségek ellenére csak 10 százalékkal csökkent a lap példányszáma.

A kormány ezután a közmédiára szállt rá, méghozzá eredményesen. Pavel Kapusta, az STV egyik munkatársa személyében propagandistát is talált, Kapustáék készítették a hírhedt Fašírka című szatirikus műsort, mely gyakorlatilag az ellenzék totális lejáratásáról szólt, nem csekély nacionalista felhanggal. A Mečiar-kormány bukása után Kapusta a politikában és az újságírásban is próbálkozott, ám komolyabb sikereket nem ért el. 2016-ban az SNS listáján indult a parlamentben, ám nem került a törvényhozásba, Stanislav Kmec képviselői asszisztenseként dolgozik.

A politika és a sajtó olykor kórossá váló összefonódása 2011-ben, a Radičová-kormány idején is nagy hullámokat kavart. Kiderült ugyanis, hogy Robert Kaliňák, aki akkor ellenzéki képviselőként működött, igen bensőséges viszonyt ápol Vanda Vavrovával, a Pravda szerkesztőjével, és aktívan beszélget vele cikkeinek tartalmáról. A helyzetet azonban még szörnyűbbé tette, hogy Kaliňák és Vavrová telefonbeszélgetéseit lehallgatták, méghozzá a katonai titkosszolgálat. A botrány miatt távoznia kellett Ľubomír Galko védelmi miniszternek és Pavol Brychtának, a katonai elhárítás vezetőjének is.

Ahogy Matúš Kostolný írja, jelen pillanatban médiafronton jóval nyugodtabb a helyzet, mint Magyarországon – teszi hozzá a szlovákiai magyar napilap. Robert Fico kormányfő ugyan komoly támadásokat intéz az ellenzéki lapok ellen, nem válaszol a kérdéseikre, és a kormányzó Smer egyik legfontosabb ellenfeleinek tartja az újságokat, ám tevőlegesen nem befolyásolja működésüket. A Denník N főszerkesztője azonban rámutat, ő és munkatársai azért távoztak a Sme napilaptól, és alapítottak új lapot, mert a Sme és lapunk kiadójába kisebbségi tulajdonosként belépett a Penta pénzügyi csoport is, mely a Gorilla-botrányhoz is köthető. A Penta ugyanakkor csupán kisebbségi tulajdonos a kiadóban, és egy szerződés rögzíti, hogy nem szól bele a szerkesztőség munkájába.

A pénzügyi csoportok, ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában is nagyon aktívak a lappiacon, és vannak médiumok, melyek nagyvállalkozókhoz köthetők. Közülük is kiemelhető a TA3, a legnagyobb szlovák hírtelevízió, mely Ivan Kmotrík Smer-közeli nagyvállalkozóhoz köthető. A televíziót többször is megvádolták már, hogy a legnagyobb kormánypárt érdekeit követi, ám visszautasítják a vádakat.