500 felett a Kálomista ellen tiltakozó filmesek száma

Publikálás dátuma
2016.10.13 07:47
FOTÓ: Népszava
Pár nappal a bemutatója után, a Kút című filmből Kálomista Gábor kivágatta azt a néhány másodperces jelenetet, amelyben ő volt látható a filmbeli képernyőn, a Hír TV-beli Páholy című műsorában, amelynek állandó szereplője volt. Mint ismeretes, már a mozikban futó filmet hívták vissza, s vágták ki belőle az ominózus másodperceket. Kálomista eljárása ellen már majdnem 500 filmes tiltakozik.

Elterjedt az a hír is, mely szerint Kálomista bosszúból kirúgott olyan filmeseket az éppen folyó produkcióiból, akik a Kút című film munkatársai voltak. A kezdeti szakmai hallgatás azóta megszűnt, Kálomista Gáborhoz írt nyílt levelükben felháborodottan tiltakoznak az eljárás ellen a filmszakma tagjai, köztük nagy külföldi sikereket elért, nemzetközi hírű alkotók. A nyílt levelet már 500-nál is több filmes írta alá, és a szám egyre csak nő. A tiltakozók azt is vállalták írásban, hogy a méltatlan eljárás miatt többet nem hajlandók együtt dolgozni a producerrel. Az aláírók folyamatosan frissülő listáját itt lehet követni!

Többek közt ezt írják: Mi, a magyar filmszakma különböző területein dolgozó szakemberek, mélységesen elítéljük azt és ahogy ön méltánytalanul, embertelenül megvált több filmes kollégánktól egy, a Kút című film bemutatása körül zajlott személyes ügy miatt. Etikátlannak tartjuk azt, hogy a Megafilmnél már futó vagy indulás előtt álló produkciókban kiváló szakemberek veszítették el munkájukat megalapozott indoklás nélkül. Ezúton nyilatkozunk arról, hogy eme elfogadhatatlan, esetenként kollégáink egzisztenciáját veszélyeztető, és minden tekintetben filmszakmánktól idegen, beláthatatlanul káros magatartása miatt a jövőben nem kívánunk Megafilm-cégcsaládhoz köthető produkcióban semmilyen minőségben közreműködni. Kérjük tehát, hogy a mi nevünkkel egészítse ki a Megafilmes feketelistát!"

A filmes újságírók is nyílt levelet írtak, tiltakozva a példátlan cenzúra és a felháborító eljárás miatt. Címzettjük a Magyar Nemzeti Filmalap.

Levelükben írják: „Megdöbbenéssel és elszörnyedve figyeltük az elmúlt napokban Gigor Attila új filmje körül zajló történéseket, amely során a rendszerváltás utáni magyar filmtörténetben páratlan módon cenzúráztak egy már néhány napja mozikban futó filmet. A jelenet filmből való kivágása, a filmben dolgozó szakemberek elleni bosszúhadjárat a legsötétebb diktatúrák eljárását idézi, amely - ha rendszeres gyakorlattá válik - beláthatatlan következményekkel járhat a magyar filmművészet jövőjére nézve.”

A tiltakozók kifejezik véleményüket, hogy az eljárás „mélyen sérti a nyilvánosság és az alkotói önkifejezés szabadságát, amelyek nélkül demokratikus társadalom sem létezik.” Ezért döntöttek így, hogy „felszólítjuk a Magyar Nemzeti Filmalap vezetését (vezérigazgatóját, döntőbizottságát) és a filmiparért felelős kormánybiztost, hogy határozottan foglaljanak állást az ügyben, ítéljék el az egzisztenciális fenyegetés révén történő nyomásgyakorlást, álljanak ki az alkotói önkifejezés szabadsága mellett, valamint nyilvánosan vállalják, hogy mindent megtesznek ennek védelmében és a hasonló esetek elkerülésének érdekében.”

Megszólalt Kálomista
Kálomista közleményben reagált a történtekre. Mint írja, valószínűleg más sem örülne, ha megkérdezése nélkül beraknának róla képkockákat egy mozifilmbe. Szerinte a Hír TV hivatkozása a jogaikra "nem helytálló", Pusztaiék ráadásul önszántukból, saját belátásukból vették ki a jelenetet a filmből. "Pályafutásom során 42 filmet, sorozatot készítettem. Ezreknek adtam munkát, megélhetést, megjelenési lehetőséget. Színészek százai szerepeltek ezekben az alkotásokban" - büszkélkedik Kálomista, aki hozzáteszi, hogy  "mindösszesen kettő emberrel módosított szerződést kettő futó produkcióban, így érthetetlen és megdöbbentő azon hazug állításuk, mely számos filmes szakember szerződésének személyes okból való megszüntetéséről szól." A producer megjegyzi, hogy a nyílt levél megfogalmazói hazugságokat terjesztenek, és becsapják a közvéleményt. Gyalázatosnak tartja azt is, hogy visszaélnek arcképével és nevével is, amit a kezdeményezők e-mail címként is felhasználnak. A közlemény így zárul: "Önök komolyan azt hiszik, hogy nyugodtan lehet hazudozni valakiről, mert úgysem buknak le? Vagy mert ahhoz van éppen kedvük? Önök tényleg azt gondolják, hogy zaklathatják pl. a Thália Színház művészeit és munkatársait, hogy "Most és azonnal alá kell írnotok!"? Önök nem szégyellik magukat?Tudom, mindez Önöket nem érdekli! Engem igen!" - idézi Kálomistát a 444.

Szerző
Frissítve: 2016.10.13 12:41

Eltemették Koós Jánost (fotók, videó)

Publikálás dátuma
2019.03.20 15:00
Koós János táncdalénekes, előadóművész, humorista, színész temetése a Farkasréti temetőben 2019. március 20-án.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI/Szigetváry Zsolt
A március elején, 81 éves korában elhunyt énekest hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a fővárosi Farkasréti temetőben.
Nagy tömeg gyűlt össze szerdán a budapesti Farkasréti temető Makovecz Terme előtt, hogy utolsó útjára kísérje a felejthetetlen nevettetőt és énekest, Koós Jánost - tudósít a Bors. A művész 81 éves korában, rövid ideig tartó betegség után hunyt el március elején.

A korábbi híreknek megfelelően a búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, és Szerednyey Béla olvasta fel:
A lap a szertartásról az alábbi, csaknem félórás videót is közzétette:
Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után Zeneművészeti Főiskolán oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje. Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert –, legemlékezetesebb dala a Kislány a zongoránál. Énekesi karrierjével párhuzamos volt színészi pályafutása is, 1966 és 1970 között három filmben is szerepelt: Az oroszlán ugrani készül (1966), Bűbájosak (1969), A gyilkos a házban van (1970). A Mikroszkóp Színpad tagjaként színész és parodista volt 1982-től 1985-ig. Pályája itt és ekkor kapcsolódott össze Hofi Gézával, akivel énekes-parodista duót alakítva számos sikeres színpadi és televíziós produkciót készített. Később a karmesterséggel is megpróbálkozott: szimfonikus zenekart vezényelt a Zeneakadémián is, 1999-től televíziós szórakoztató műsorokat vezetett. Felesége az énekesnő Dékány Sarolta, lánya, Réka énekes.
Örökzöld slágerei: Kislány a zongoránál, Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kapitány, Mondjátok meg Máriának, Nem vagyok teljesen őrült, Sír a telefon. Koós János megkapta az Artisjus zenei életműdíját, a Hungarotontól életműlemezt vehetett át, és 2008-ban ő kapta meg elsőként a tiszteletbeli pénzügyőr címet. 2014-ben Szenes Iván Életműdíjjal tüntették ki.
Frissítve: 2019.03.20 17:22

Ha díjat oszt a kormány, sem a szakmai szervezetek, sem a kuratórium véleménye nem számít

Publikálás dátuma
2019.03.20 14:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Színházi Társulat azt fontolgatja, hogy egész addig nem vesz többé részt a díjosztás nevű bohózatban, míg az összes művészeti középdíj vissza nem kapja régi rangját.
"Sokkként ért bennünket a lista, amelyben a Magyar Színházi Társaság által felterjesztettek közül senki, de a kuratórium által felterjesztett 32 művész közül is csak heten kapták meg a Jászai Mari-díjat" - írja szerdai közleményében a Magyar Színházi Társaság. Hozzáteszik, a bábművészeknek osztható Blattner Géza-díj esetében még rosszabb a helyzet, mert ott a négy felterjesztett művész közül egyikük sem kapta meg a díjat.
"A szakma ilyen mérvű semmibevétele még sosem fordult elő"
- fogalmaznak, hozzátéve: azt látják, hogy sem a szakmai szervezetek, sem a miniszter által felkért kuratóriumok véleménye nem számít, és még ők sem tudják, ki az, aki végül is dönt a díjazottak személyéről.
A Magyar Színházi Társaság, mint a színházi szakma ernyőszervezete, minden évben alapos előkészítő munka után él azzal a törvény adta jogával, hogy a tagszervezetek javaslatai alapján általa érdemesnek tartott személyeket terjesszen fel különböző állami szakmai díjakra. Ezeket a felterjesztéseket alapos vita, az adott személyek munkásságának ismerete, és különböző egyéb megfontolások jellemzik, például, hogy a színházi szakma teljes spektruma lakhely, munkahely, foglalkozás, sőt férfi-nő szempontból is képviselve legyen. Azt írják, amíg egy olyan kuratórium döntött a miniszteri díjakról, ahol az egyes területek – tervezők, dramaturgok, rendezők, budapesti, vidéki és határon túli színművészek – is képviselve voltak, könnyebb volt ezeknek a kritériumoknak eleget tenni, de még az elmúlt években is igyekezett a kuratórium magáévá tenni és érvényesíteni ezeket az alapelveket.
Kellő szakmai garanciák híján a társaság elnöksége megfontolja, hogy a jövőben részt vegyen-e egy ilyen általa szakmailag nem befolyásolható folyamatban, míg "az összes művészeti középdíj eredeti céljának megfelelően vissza nem kapja régi rangját".

Van, ahol Orbán nyúlhatott bele a díjazottak névsorába

Korábban a Munkácsy-díj bizottság egyik tagja kemény levelet írt Kásler Miklós emberminiszternek és egyben lemondott a tagságáról. Krajcsovics Éva festőművész lényegében ugyanezt rótta fel a miniszternek: a Magyar Festők Társasága által összeállított listát a szakmai jelöltek névsoráról olyan mértékben változtatták meg, amely számára már vállalhatatlanná teszi a közreműködést a bizottságban. Krajcsovics 2017 óta tagja a bizottságnak, és elmondása szerint minden évben változtattak 1-2 nevet az általuk javasoltak listáján, de most más volt a helyzet: "tizennégy művésznek akartak díjat adni, és a mi listánkról hét nevet kivettek, hetet pedig betettek. Volt köztük egy, amelyik még a felterjesztettek között sem szerepelt" - sorolta az artportal.hu-nak. Négy díjazott egyetlen szavazatot sem kapott a szakmai bizottságtól, Bács Emese festőművészt pedig hiába állította listája élére a bizottság, rajta sincs a díjazottak listáján.
A Táncsics-díj esetében sem különb a helyzet: két olyan televíziós műsorkészítőnek adta a kormány idén az elvben az újságírói hivatás legjobbjainak szánt elismerést, akiket nemhogy a Táncsics-díj bizottság nem ajánlott, de még a fölterjesztettek között sem szerepeltek. Mivel a díjazásnál Kásler Miklós feje fölött is átnyúltak, a két díjazottat vélhetően Orbán Viktor választotta ki.
Közös még a fenti esetekben az is, hogy a díjakat kivételesen a megszokottnál több személynek ítélték oda.