A washingtoni közlemény szerint azt lenne kívánatos, hogy a terrorcsoport legyőzésében érdekeltek működjenek együtt a győzelem és az iraki nép biztonságának hosszútávú garantálása érdekében.
Ez azonban nem tűnik valószínűnek, az ország gyakorlatilag három részre – síita, szunnita, kurd – szakadt, a névlegesen ugyancsak az IS ellen harcoló Törökországgal pedig pattanásig feszült a helyzet.
A két szomszédos állam közötti, már az ENSZ Biztonsági Tanácsáig elért feszültség annak köszönhető, hogy Törökország 2015 vége óta 2 ezer katonát küldött már Észak-Irakba Bagdad tiltakozása ellenére. Az iraki kormányzat az ország szuverenitása nyílt megsértésének tartja a török katonai behatolást, ezért kérte az ENSZ BT összehívását.
Bagdad már korábban is tiltakozott az ellen, hogy a török hadsereg az Észak-Irak területén lévő kurd állásokat is bombázta nem egy alkalommal, arra hivatkozva, hogy a törökországi PKK-nak menedéket nyújtanak. A török katonák a helyi szunnita erőket képezik állítólag a harcra, hogy részt vegyenek Moszul közelgő végső ostromában. Az IS által megszállt Moszul, Irak második legnagyobb városa ugyanis szunnita többségű.