Ma nincs egészséges ellátott Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:03
A háziorvosoknak a megelőzésre is fi gyelni kellene – érvelt a tegnapi konferencián Papp Magor FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Ápolók végzik majd a kibővített háziorvosi törzskartonok frissítését, alapos szervezéssel három év alatt szeretnék elérni a praxisokhoz tartozó lakosságot. A magyarok egészségi állapotának ismerete lehet az alapja minden további lépésnek az ágazatban – hangzott el egy tegnapi szakmai tanácskozáson.

Eddig szokatlan, nyilvános szakmai egyeztetést rendeztek tegnap a svájci finanszírozású Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretében, hogy segítsék a januártól bevezetni tervezett új háziorvosi törzskartonok tartalmának elfogadását. A találkozón az egészségügyi államtitkár kiemelte, a háziorvosi rendszer megújítása nélkül nem lehet az ellátás más területein sem érdemi változásban reménykedni. Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, a majdnem húsz éve létező háziorvosi törzskarton megújításával többet tesznek a magyar betegek érdekében, mint az elmúlt egy év összes egyéb intézkedésével, de ebben az esetben nem a kormány határozza meg az irányt, hanem a szakmának kell megegyezésre jutni.

Papp Magor kiemelte, ma nem ritka, hogy a rendelők számítógépei automatikusan frissítenek, ez a mechanikus megújítás azonban nem ad valódi új információt a páciensekről. A háziorvosként is dolgozó programvezető szemléletváltásról beszélt, amikor felvetette, hogy a magyar nyelv eddig nem ismerte az egészséges ellátott fogalmát, ők azok, akik megelőzés vagy szűrés miatt keresik fel az ellátórendszert. A programban dolgozók célja épp ennek a szemléletnek a kiterjesztése, ehhez azonban szükség van arra, hogy valós és az eddiginél részletesebb adatokkal rendelkezzenek az emberek állapotáról. A csapatmunka célja, hogy a megelőzés hatására emelkedjen a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma.

Papp Magor a javaslatot ismertetve elmondta, a törzskarton frissítése ápolói kompetencia lesz, de eredményét az orvos hagyja jóvá, és egyben dönt a páciens további ellátásáról. Egy praxisban az összes törzskarton frissítését három év alatt kell elvégezni. Az eddigi tapasztalatok szerint indokolatlan a félelem, hogy a lakosság nem vesz részt az adatgyűjtésben, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű területeken két és fél év alatt elérték a lakosság 81 százalékát. Fél évre előre tervezett szervezéssel biztosítható, hogy az emberek megjelenjenek a rendelőkben, s aki „papírt kap” az állapotáról, az később is komolyabban veszi a vizsgálatokat. Az adatgyűjtés fontosságát jelzi, hogy szívritmus-zavartól magas vérnyomáson és cukorbetegségen át daganatokig sokféle bajt szűrtek ki időben, megállapították, hogy a magyar lakosság nagyon rosszul lát és a szájakban katasztrófa van, továbbá rengeteg a depressziós, sőt az öngyilkossági gondolatokat fontolgató is.

A program szakmai vezetője szerint azt mindenképpen rögzíteni kell, hogy az illetőnek milyen a cselekvőképessége, az idősödő ember demenciában szenved-e, van-e tartós mozgáskorlátozottsága, milyen az iskolázottsága és a gazdasági aktivitása, allergiában szenved-e, milyen gyógyszereket szed és milyen védőoltásokat kapott, valamint van-e valamilyen krónikus betegsége. Ezek mellett rögzíteni akarják a családi háttér gyakori betegségeit, a személyes rizikófaktorokat a mozgásszegény életmódtól az alkoholfogyasztásig. Papp Magor hangsúlyozta viszont, hogy senkit nem köteleznek az adatok megadására.

Az eddigi szakmai visszajelzések alapján nem lesz része az állapotfelmérésnek a fizikai vizsgálat és megfontolják, hogy a 65 év fölöttiek adatait milyen részletességgel rögzítsék. Azt is sok helyről jelezték, hogy kicsi a rendelő, nem tudnak önálló helyiséget biztosítani a beszélgetésekre, de több praxis összefogásával ezek a gondok orvosolhatók. Az alapok tisztázásával párhuzamosan a háziorvosok teljesítményének mérése is pontosabb lesz, az eddiginél több szabadságot kaphatnak gyógyszerfelírásban, műtét előtti kivizsgálásban, hosszabb távon pedig ezen a bázison lehet megújítani a szakellátás rendszerét is.

A felnőtt praxisok kérdőívéről is folytatódnak a megbeszélések, október második felében pedig a gyermekorvosi körzetek és a védőnők véleményét is összegzik – hangzott el a szakmai találkozón.

Ösztöndíj leendő ápolóknak
A egészségügyi vezetés ápolótanulóknak adható ösztöndíj-rendszer bevezetését tervezi, hogy néhány év múlva ezek a fiatalok segítsék feltölteni a most hiányzó állásokat a kórházakban és szakrendelőkben.
A közeljövőben érettségiző vagy már jelenleg is szakképzésben tanuló fiatalok közül több tízezer forintos ösztöndíjat kaphatnak azok, akik aláírásukkal vállalják, hogy legalább annyi ideig a magyar állami ellátórendszerben dolgoznak, ameddig az ösztöndíjat kapták. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár az ösztöndíj részleteinek ismertetése előtt azt hangsúlyozta, hogy az válaszlépés az utóbbi években lecsökkent hazai képzés és az elvándorlás miatt kialakult jelentős szakember-hiányra.
Páva Hanna, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnöke az ápolónak tanulók ösztöndíjprogramjáról elmondta, a program az egész országra kiterjed, szemben az eddigiekkel, amikor a közép-magyarországi régió nem kapott pályázati lehetőséget.
Az ENKK elnöke hozzátette, körülbelül 3200 diák számára tudnak ösztöndíjat folyósítani és a pályázatokat többször is kiírják majd. Az ösztöndíj nagysága függ a tanulmányi eredménytől, bizonyos átlag alatt meg is szüntethető a folyósítás.
Annak érdekében, hogy kiderüljön, hol milyen ápolói igényre van szükség, az ENKK munkaerő-felméréseket is végez majd minden megyében.
A tegnapi egészségügyi sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben egy olyan új épületet terveznek építeni, amely megfelel egy emelt biztonsági pszichiátriai osztály követelményeinek, ahol biztonságosan tudják majd kezelni az agresszív pszichiátriai betegeket.

Pecina bíróság előtt

Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:01

Az osztrák Kurier számolt be róla, hogy a Budapesten dúló médiavihar közepette az üzletember hétfőn a vádlottak padján ült Klagenfurtban, a Hypo Alpe-Adria Bank perében, amikor megbízottainak tárgyalniuk kellett volna a Népszabadság szerkesztőségével - írta a 24.hu. Beismerte, hogy törvényellenes módon, 4,3 millió euró értékben három hamis számlát állított ki, de azt mondta, már sajnálja, megbánta ezt. 

A lap felidézi, hogy a Mediaworks tulajdonosa két hete vette meg a Pannon Lapok Társaságát, ami az ügylet bírálói szerint furcsa, korábban ugyanis ez versenyjogba ütközött volna. A kritikusok feltételezik, a kormány azzal a feltétellel adott hirtelen zöld jelzést, hogy cserébe elnémul a Népszabadság, amelyet előzőleg a hatalom kivéreztetett.

A Der Standard úgy mutatja be a Mediaworks 66 éves tulajdonosát, mint aki egy magyar földesúr, illetve egy Wall Street-i cápa keveréke és igen nagy üzleket csinál. 25 éve kulcsszerepet tölt be az osztrák pénzügyi életben. Nemrégiben bűnösnek vallotta magát a csődbe jutott Hypo Alpe Adria Bank kapcsán, egy vitatott, 4,3 millió eurós tanácsadói honorárium ügyében. 2012-ben tönkre ment a gázcége, ami mínusz 160 millió eurót jelentett. Viszont a legtöbb vállalkozása virágzik Kelet-Európában, a Balkánon és Oroszországban. Nagyon jól jövedelmezett például, amikor 10 éve eladta a BorsodChemet (a kínai stratégiai befektető Wanhua Industrial Groupnak.)

Pecina szinte hercegi életet él, kastélya van Alsó-Ausztriában, több százezer földbirtok és saját istállók tartoznak hozzá. Szereti a vadászatot, az operát és a gyors autókat. A legfinomabb ruhákat viseli. Extravagáns fellépése jól érvényesül a Monarchia egykori országaiban. A közgazdász a Girozentralénál kezdte pályafutását, majd ő építette ki a Creditanstalt befektetési bankjának kelet-európai érdekeltségét. 1997-ben önállósította magát, miután a Bank Austria és a CA egyesülése után megváltak tőle. Azóta egyik nagy boltot bonyolítja le a másik után a Vienna Capital Partners-szel. De nem lehet tudni, hogy a saját pénzét fekteti be, vagy külföldi megbízók strómanja.

Szerző

Előfizetést gyűjtöttek a bezárt Népszabadságra

Publikálás dátuma
2016.10.12. 22:10
A lap munkatársainak videója a felszámolt szerkesztőség holmijáról FORRÁS: FACEBOOK
Még októberi előfizetésekre is kampányolt a Mediaworks, ami azt a gyanút erősíti, hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilap megjelenésének felfüggesztése hirtelen, politikai nyomásra történt. Birtokunkba került a cég válaszlevele a Financial Timesnek, amelyben kimondják: a médiamogul valamennyi védjegyére jelzálogjogot jegyeztetett be az MKB Bank, kölcsöne fedezeteként.

Közös levelet írtak az Európai Bizottság (EB) vezetőinek Népszabadság ügyében a Párbeszéd Magyarországért, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP európai parlamenti képviselői. Ujhelyi István a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta a levél kapcsán, hogy ez a téma részben magyar belügy, ezzel együtt a magyar kormány szembe megy az európai értékekkel és szerződésekkel. Azt hangoztatta, hogy nem a források megvonását szeretnék elérni, hanem azt, hogy Brüsszel tartassa be az európai szabályokat a magyar kormánnyal. A levélben azt a kérdést teszik fel Jean-Claude Junckernek és Frans Timmermansnak – az EB elnökének és alelnökének –, hogy aggodalmuk kifejezésén túl, milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni a sajtószabadság védelmében. A levél azt is felveti, hogy az eredménytelen népszavazás körüli kommunikáció és a Népszabadság „precedens nélküli bezáratása” elég bizonyíték-e arra a bizottság számára, hogy a demokrácia sérelme rendszerszintű mértéket öltött Magyarországon, és ennek nyomán elindítják-e a jogállamisággal kapcsolatos eljárást a magyar kormánnyal szemben.

Bombaként robbant szombaton a hír, amely azóta bejárta a teljes világsajtót, hogy a lap kiadója, a Mediaworks Zrt. felfüggeszti a Népszabadság megjelenését. A dolgozók vasárnap kezdtek volna a Bécsi úti régi-új székházban, ahová a Futó utcából dobozolva átvitték a személyes holmijukat is, amelyekhez eddig nem fértek hozzá. Szerdán hármas csoportokban végre beengedték őket, a dobozokat a földszinten felhalmozva találták - számolt be lapunknak a történtekről Csepelyi Adrienn újságíró. Az előre beszámozott dobozokat ki kellett nyitniuk a biztonsági emberek előtt, hogy nincs-e bennük leltári számmal ellátott cégtulajdon. Magyarul: nem loptak-e. Az egész eljárás megalázó volt - mondta Csepelyi. A lap egy másik munkatársától úgy értesültünk, hogy Murányi András főszerkesztő az újonnan kinevezett Door Tamás megbízott vezérigazgatóval tárgyalt, részletekről eddig nem érkezett hír.

A lap munkatársainak videója a felszámolt szerkesztőség holmijáról FORRÁS: FACEBOOK

A lap munkatársainak videója a felszámolt szerkesztőség holmijáról FORRÁS: FACEBOOK

Egy válaszlevél

A Népszava birtokába jutott az a levél, amelyet Kálmán Erika HR-PR igazgató küldött a brit Financial Times magyarországi tudósítója, Andrew Byrne kérdéseire.

A tudósító első kérdése az volt: VCP még egyértelműen tulajdonosa a Mediaworksnek? A válasz szerint a tulajdonlás nem változott 2014 óta.

„Miért hozták meg azt a döntést, hogy bezárják a Népszabadságot, ahelyett, hogy átszervezték volna a társaságot, vagy tárgyalást kezdtek volna a szerkesztőség általi kivásárlásról?” – szólt a második kérdés. A válasz szerint az általánossá vált félreértés ellenére a Népszabadságot nem zárták be, csak felfüggesztették a működését. Továbbá a Mediaworks a 2014 szeptemberi kezdetek óta számos lépést tett a Népszabadságnál keletkezett jelentős veszteség csökkentésére. Ilyen intézkedés volt az újság és a honlap újratervezése, új főszerkesztő kinevezése, illetve a költségek csökkentése. Noha részleges sikert értek el, nem voltak képesek kompenzálni az előfizetői kör további jelentős csökkenését, s két év alatt nem tudták a lap üzleti ügyeit pozitív irányba fordítani, legalább nullszaldóssá tenni – tette hozzá Kálmán Erika.

Hozzátette: a Népszabadság 2007 óta folyamatosan veszteséget termelt, összesen több mint 5 milliárd forint értékben. „Az általános üzleti gyakorlatnak megfelelően egy társaság valamennyi üzletágának legalább nullszaldósnak kell lennie, vagy legalább léteznie kell egy megvalósítható, reális üzleti tervnek e cél elérésére. A Mediaworks-csoportban érdekelt felek legjobb érdekét szem előtt tartva a Népszabadság működtetését fel kellett függeszteni, s a különböző érdekelt felekkel konzultálva új üzleti modell kidolgozását kellett kezdeményezni.” A válasz szerint a Mediaworks aktívan kezdeményezi a tárgyalásokat a szerkesztőséggel és más érintettekkel. Ennek igazolására csatolták az elmúlt napokban kiadott sajtóközleményeiket.

Az FT újságírója arra is rákérdezett, hogy szerepet játszott- e politikai nyomásgyakorlása lap bezárásában. A válasz hangsúlyozta, „a Népszabadságot nem bezártuk, hanem felfüggesztettük. Ez tisztán üzleti döntés volt abból a célból, hogy újraformáljuk a lap üzleti stratégiáját. Nem játszott szerepet politikai nyomás.”

A VCP felügyelőbizottságát (fb) értesítették előzetesen a döntésről, hogy bezárják a lapot? – kérdezte Byrne. A válasz szerint valamennyi érintett, törvény által előírt vállalati testület részt vett a döntéshozatalban, de a VCP fb-je nem tartozik ebbe a körbe. Mint ismert, Martonyi János és Andreas Rudas is tagja az fb-nek.

Az FT újságírója rákérdezett arra is, hogy a Népszabadság fedezetként felajánlott védjegyeinek értékét – a Mediaworks által az MKB Banktól pénzügyi tranzakciókhoz igénybe vett kölcsön kapcsán –, leértékelte-e az újság bezárása. Arra is kíváncsi
volt, kinek lehet jogigénye a lap szellemi tulajdonára.
A válasz szerint nem kommentálhatják a Mediaworks pénzügyi tranzakcióinak részleteit, de „megjegyezzük, hogy a Mediaworks valamennyi védjegyét fedezetként felajánlották az akvizíció feltételeinek részeként”. Kálmán Erika megjegyezte, általánosságban bármely finanszírozó bank pozitív fejleménynek tekintheti az olyan lépéseket, amelyek bizonyíthatóan növelik az adós általános nyereségességét, így egy üzletág veszteségének csökkentését vagy teljes megszüntetését. Ilyen körülmények között valószínűtlen lenne, hogy egy bank ne adná meg az engedélyét a vagyontárgyak átruházásához, ha az szükséges, például egy potenciális szerkesztőségi kivásárlásnál – tette hozzá.

A Mediaworks válaszai tehát megismétlik az eddigi „érveket”, de elismerik: a cég valamennyi védjegyét felajánlották fedezetként ahhoz a kölcsönhöz, amit sokak szerint a Pannon Lapok megvásárlásához vettek fel az MKB Banktól.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisa alapján még nem emelkedett jogerőre az MKB Bank által a Népszabadság és Népszabi védjegyoltalmakra alapított jelzálog-bejegyzési igény - írta a 24.hu. Mindez azért fontos, mert a jelzálog megléte elég komoly nehézséget okozhat a lap esetleges eladásakor, legalábbis ha a szerkesztőség továbbra is használni kívánja eddigi nevét a majdani új tulajdonos kötelékében. A védjegy megléte esetén ugyanis a jelzálogjogosult bank jóváhagyását is meg kellene szerezni egy esetleges adás-vételi szerződéshez. Az SZTNH adatbázisa alapján az idén augusztus 11-én érkezett be hozzájuk a kérelem a jelzálogjogra, majd az intézkedésre szeptember 12-én került sor. Ezt követően szeptember 13-án adták postára az egyik (Népszabadság), 19-én a másik (Népszabi) határozatot, ami mostanáig még nem lépett hatályba, legalábbis az SZTNH honlapja szerint.

Szerző