Előfizetés

Barátságos meccs a svédekkel

A magyar labdarúgó-válogatott november 15-én a svédeket fogadja felkészülési mérkőzésen Budapesten. Ezen a meccsen búcsúzik Király Gábor és Juhász Roland a nemzeti csapattól – jelentette be hivatalos honlapján a Magyar Labdarúgó-szövetség.

Bernd Storck szövetségi kapitány együttese november 13-án Andorra ellen játssza idei utolsó vb-selejtezőjét a Groupama Arénában. A svédeket ugyanitt fogadja a nemzeti csapat két nappal később.

A svédek elleni találkozó – amellett, hogy az utóbbi évtized meghatározó labdarúgóinak a búcsújátéka lesz – fontos állomása a magyar csapat felkészülésének is. Bernd Storck szövetségi kapitány kifejezetten erős ellenfelet keresett erre az időpontra, és az idei Európa-bajnokságon is szereplő skandináv együttes megfelel ennek a kritériumnak.

A svédek jó formában vannak, három forduló alatt megszerzett hét ponttal vezetik vb-selejtező csoportjukat, holtversenyben a franciákkal. A budapesti barátságos találkozó előtt négy nappal, november 11-én éppen Franciaországban játszik vb-selejtezőt a Janne Anderson vezette skandináv együttes.

Újra otthon – 866 nap elteltével

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:51
Minden készen áll – modern arénát vehet ma birtokba az MTK csapata és közönsége FORRÁS: MTKBUDAPEST.HU
Mától új fejezet kezdődik az MTK labdarúgócsapatának életében. Az egyik legsikeresebb magyar futballklub több mint kétéves vándorút után hazatér, hiszen a 17.30-kor kezdődő megnyitóünnepséggel és a portugál Sporting CP 20.00-ra meghirdetett vendégjátékával a csapat ma este hivatalosan is birtokba veszi az Új Hidegkuti Nándor Stadiont.

Nyolcszázhatvanhat nap. Pontosan ennyi telt el azóta, hogy az 1912-ben épített, majd a második világháború pusztítása után 1947-ben tatarozott Hidegkuti Nándor Stadiont 3000 helyszíni néző az akkor NB I-es Kaposvár elleni, 2-0-s győzelmet hozó találkozón elbúcsúztatta. Azóta az élvonalbeli futballcsapat „megjárta a hadak útját”, hiszen játszott pályaválasztóként a kispesti Bozsik Stadionban, a felcsúti Pancho Arénában, a Vasas otthonául szolgáló Illovszky-stadionban, Gyirmóton, s az utóbbi időkben, a dunaújvárosi arénában is.

Nem meglepő tehát, hogy a csapattal együtt vándorló, némileg megfogyatkozó törzsszurkolói gárda is nagyon várja már, hogy újra a Hungária körúton szurkolhasson – erre következtethetünk abból is, hogy ma a helyszínen már nem is lehet jegyet kapni, hiszen azokat a szervezők korábban értékesítették. „Nagy várakozással és örömmel tekintünk a mai események elé. Borzasztó hosszú volt az utóbbi két év, csapatnak, szurkolónak egyaránt megterhelő” – mondta el a Népszavának Stern Péter, az MTK Baráti Kör elnöke.

Stern Péter úgy gondolja, reális célkitűzés lehet, hogy az MTK-mérkőzések iránti érdeklődés az Új Hidegkutiban elérje azt a szintet, ahol a „nagy utazás” előtt volt (átlagosan 1500-2000 fő járt ki 2014 tavaszán a régi, az idő vasfoga által jelentősen kikezdett létesítménybe). „Reálisan nézve visszatérhetünk a korábbi számokhoz, ráadásul az új stadion rövidtávon 'szurkológeneráló hatást' is gyakorolhat. Racionálisan átgondolva viszont a tartós eredményhez biztosan szükség lesz egy jó futballcsapatra is” – véli az elnök, aki az első blikkre talán túlzó jegyárakról is beszélt lapunknak (a mai programot alsó hangon 5900 forintért lehet megtekinteni, de a bajnoki találkozók jegyárai is szokatlanul magasnak tűnnek a helyi viszonyok között).

- Két részre bontanám ezt a kérdést. Egyszeri, már-már történelmi esemény a mai, hiszen hasonlóra körülbelül 100 éve volt példa korábban a klubnál. A Baráti Kör próbált segítséget nyújtani azoknak, akik anyagi okok miatt nem lehetnének ott a mai napon, így állíthatom, hogy nincs olyan MTK-s, aki emiatt nem lehet részese az élménynek. Az NB I-es mérkőzésekre szóló jegy- és bérletárak tekintetében szerintünk méltányosan járt el a klub, hiszen a különböző kedvezmények biztosítása mellett a törekvéseiken látszik, hogy a rendszeresen kijárókra építenek – fogalmazott Stern.

Ami a szurkolóknak hosszú-hosszú út volt, az egy stadion felépítését tekintve viszonylag gyors munka. A bontási munkálatok elvégzése és a kivitelező kiválasztását szolgáló nyilvános közbeszerzési eljárás sikeres lebonyolítása után tavaly októberben kezdődtek el az Új Hidegkuti Nándor Stadionnak az építési munkálatai. November 16-án, a klub 127. születésnapján lerakták az új stadion alapkövét, ezt követően pedig 2016 szeptemberére elkészült és használatbavételi engedélyt kapott az új, 5000-5500 néző befogadására alkalmas stadion.

Noha az eredeti megállapodás szerint szeptember 15-én már sor került volna az avatóünnepségre, az élvonalbeli menetrend átszervezése és a zsidó vallási ünnep, a jom kippur miatt mégis október 13-a lett az a dátum, amit a kék-fehér csapatért szorítók alighanem örökre az emlékezetükbe vésnek.

S mit várnak a labdarúgók? Az MTK honlapjának nyilatkozó csapatkapitány, Kanta József számára régen várt pillanat következik a portugálok ellen. „Nem volt hazai pályánk évekig, nagyon várom, hogy végre tényleg saját közönség előtt játszhassunk. A futball a szurkolókért van, nagyon jó volna, ha sok ezer ember előtt léphetnénk pályára hétről hétre a mérkőzéseken.”

 Itt a Sporting, hol a Sporting?
Deutsch Tamás, az MTK elnöke korábban büszkén hangoztatta, hogy a Bajnokok Ligájában is érdekelt portugál Sporting CP vezetői megtiszteltetésként élik meg a magyar fél meghívását, így a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a fellépési díj igénye nélkül, a legerősebb játékoskerettel vesznek részt az 1964-es Kupagyőztesek Európa-kupája meccset idéző stadionavató barátságos mérkőzésen. A felek erről egyébiránt már 2014 májusában megállapodtak.
Ezzel szemben a klub honlapja szerint a mai napon a hazai kupasorozatban is érdekelt lesz a tizennyolcszoros portugál bajnokcsapat, így pillanatnyilag kérdéses, hogy ezt a helyzetet hogyan oldja meg a vendéggárda. Az mindenesetre az egyik portugál lap által megerősített tény, hogy Bruno de Carvalho klubelnök a budapesti mérkőzést választja, s a Twitteren fellelhető képek tanúsága szerint vendégdrukker is érkezett. A kérdéssel kapcsolatban tegnap kerestük a Sporting sajtóosztályát, azonban eddig nem kaptunk választ.

MOB - Borkai nem mond le

B.P.
Publikálás dátuma
2016.10.13. 07:50
Borkai kamerák kereszttűzében védte a MOB-ot és saját magát FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A feladatok elvonása és ezzel összefüggésben az állami támogatás jelentős csökkentése következtében várhatóan dolgozói kétharmadától kell megválnia a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB). Mindezek ellenére Borkai Zsolt MOB-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján elégedetten értékelte az elmúlt négy évet, és úgy érzi, nincs oka lemondani.

Megtelt a terem a MOB székházában, ahol Borkai Zsolt, az olimpiai bizottság elnöke állt (pontosabban ült) a nyilvánosság elé.

„Ha már benyújtották a sporttörvény tervezetét a Parlamentbe, akkor azt valószínűleg el is fogják fogadni – kezdte értékelését a sportvezető. – A magyar sport sikerágazat, MOB volt, van és lesz. A sport irányítása az állam feladata, nem mentünk a mennybe, amikor 2012-ben a sporttörvény módosítása után a teljes magyar sport felügyelete a mi hatáskörünkbe került, ezért most sem szeretnék kudarcról beszélni, amikor az állam visszavette a nem olimpiával összefüggő tennivalókat. Most ez a döntés született, tehermentesítik a MOB-ot, de szó sincs kudarcról.”

Borkai elmondta, többször beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, de egyszer sem hangzott el, hogy a kormányfő elégedetlen lenne a MOB munkájával. Borkainak meggyőződése, hogy a MOB nagyon jól teljesített. Állítását érvekkel is alátámasztotta: „a riói olimpián nem volt magyar doppingeset, a MOB-nak nem volt egyetlen korrupciós ügye sem, minden forinttal elszámolt.”

Ha jobban belegondolunk, Borkainak igaza van, a mai magyar valóságban tényleg különlegesnek számít, ha valakinek nincs korrupciós ügye, más kérdés, hogy jó-e, ha ez dicsőség és nem teljesen magától értetődő? A MOB elnöke hangsúlyozta, a szervezet nem költött sokat, azt mondta, hogy 2014-ben és 2015-ben összesen három millió forintot költött a hivatalos utazásaira.

A sportvezető elmondta, a feladatok elvonása és a költségvetés csökkentése után az apparátus létszáma is jelentősen csökken, a munkatársak harmada maradhat a MOB-nál.

„A többiek sorsáról még nem kezdődtek el az egyeztetések az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Sportállamtitkárságával, ahol a megnövekedett feladatok miatt több munkatársra lesz szükség – említette Borkai. – Igyekszünk mindenki számára megnyugtató megoldást találni.” Nem lesz egyszerű, mert úgy tudjuk, az Emmi nem a MOB kényszerből elbocsátásra kerülő dolgozóival képzeli el a munkát.”

A sportvezető sikeresnek nevezte a riói szereplést, kiemelte, a nyolc aranyérem pont ugyanannyi, mint négy évvel korábban Londonban volt. „Álljon fel a teremben, aki szerint Rio nem volt sikeres!” – szólította fel a jelenlévőket az elnök. Miután senki sem jelentkezett, minket is meggyőzött, sikersztori volt a riói szereplés…A sportági szövetségeknek szeptember 30-ig kellett leadni beszámolóikat, ezek elemzése és értékelése után készíti el a MOB a riói szakmai értékelést.

Az úszás, vívás, kajak-kenu kivételével a többi sportág elmaradt az általa megfogalmazott elvárásoktól. A MOB elnöke hangsúlyozta: a szövetségek éves támogatása nem azon múlt, hogy mit ígértek az olimpia előtt benyújtott szakmai programjaikban, mindenki a korábbi eredményessége alapján részesült az állami forrásokból. Hozzátette, mindenképpen elemezni kell – és fogják -, hogy ki, miért ígért a játékok előtt túlzottan jó eredményeket, bár azt is megjegyezte, a sportban mindig születhetnek váratlan eredmények.

 Átalakulás előtt
A feladatok és források csökkenése után a MOB-nak is módosítania kell az alapszabályát. Nem lesz szükség a jövőben 240 tagú küldöttgyűlésre és a tagozatok megszüntetése után az elnökség is átalakulásra szorul, hiszen a tagozatok képviselői is kikerülnek a testületből. Az új sporttörvény tervezetében utalás sincs arra, hogy ennek az átalakulásnak hogyan kell lezajlani.

A NOB méri fel a lakosság véleményét
Borkai Zsolt szerint nincs szükség népszavazásra a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpiai pályázat lakossági támogatottságáról, mert ezt majd felméri a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), mielőtt döntene a helyszínről.
„Nem tudjuk mikor és milyen módszerekkel, de a NOB megvizsgálja a magyar lakosság véleményét a pályázatunkról, és az eredményt figyelembe veszi a helyszín kijelölésénél” – mondta a MOB elnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva Borkai azt válaszolta, nem fordult meg a fejében a lemondás gondolata, mert csak egyes médiumok részéről érték jogtalan bírálatok, de a saját értékrendje szerint nem követett el olyan hibát sem ő, sem a MOB, amely miatt távoznia kellene, ezért megvárja a jövőre esedékes tisztújító közgyűlést.

„Sportoló voltam, sosem adtam fel, nem teszem ezt most sem, a közgyűlésnek kell megítélnie a munkám” – mondta Borkai, aki szerint az nem jelentett gondot, hogy hetente csak egy napot töltött a MOB-ban, mert a munkatársai nagyon jól dolgoztak, amit ő mindig rendkívül szigorúan ellenőrzött és számon is kért.

 Elkapkodott volt a sporttörvény
Dr. Török Ferenc ügyvéd egyetért a 2012 előtti rend visszaállításával, ugyanakkor elkapkodottnak tartja a sporttörvény tervezetének benyújtását a Parlamenthez: „rossz volt az eddigi rendszer, jó, hogy ezt belátta a kormány, viszont nem kellett volna ennyire sietni az új tervezettel, melynek előkészítését nem előzte meg széles körű egyeztetés – mondta a kétszeres olimpiai bajnok öttusázó.
„Ráadásul vannak kérdések, melyekre nem ad választ. Új köztestületek alakulnak, de az nem tisztázott, ki hívja össze az első, alakuló közgyűléseket? Kik lesznek az új köztestületek alakuló közgyűlésén a küldöttek? Milyen szempontok alapján választják ki őket? Ki készíti el ezeknek a köztestületeknek az alapszabály-tervezetét, amit az első közgyűlésen el kell fogadni? A szövetségeknek negyed évente kell jelenteniük arról, mennyit haladtak előre a korábbi éves beszámoló helyett. Milyen új információt tudnak beleírni negyed évente egy ilyen jelentésbe? Elkapkodva, rosszul készült el a sporttörvény tervezete.”