Törvénytelen örvényben az oktatás

Publikálás dátuma
2016.10.13 07:05
Júniusi pedagógustüntetés a Várkert Bazárban FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Több mint egy hónapos időhúzás után a kormány összehívta a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, a mai egyeztetésen a kabinet be nem tartott ígéretei szolgáltatják a fő témát. A Pedagógusok Szakszervezete már az Alkotmánybíróságot is megkereste az alaptörvény-ellenes intézkedések miatt, amiket a kormány az egyébként szintén törvénytelenül működő Köznevelési Kerekasztallal fogadtatott el.

Összehívta mára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, amelynek újbóli összeülését még szeptember elején kezdeményezte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A PSZ az egyeztetések azonnali folytatását szerette volna elérni tanévkezdéskor, szerintük ugyanis elfogadhatatlan és alaptörvény-ellenes is, hogy korábbi ígéretével ellentétben az Emmi nem minden nyugdíj előtt álló pedagógusnak adta meg a lehetőséget, hogy automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülhessen, mintegy 1400 pedagógust kizártak a rendszerből - éppen azokat, akik (bár nem volt számukra kötelező) korábban önként vállalták, hogy átesnek az eljáráson, de valamiért nem sikerült teljesíteniük azt.

A PSZ megunta, hogy a minisztérium hetekig semmibe vette megkeresésüket, ezért nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordultak. Beadványukban rámutattak: a minősítés szabályai, követelményei is annyit változtak az elmúlt időszakban, hogy követhetetlenné vált, az érintetteknél mikor és milyen jogcímen vált sikertelenné az eljárás. Az Oktatási Hivatal pedig - ahol a minősítéseket végzik - még csak nem is vizsgálta, miért lett végül sikertelen az eljárás, de a döntés elleni jogorvoslat kérdését sem tisztázták az érintettekkel. A PSZ szerint mindez a visszamenőleges hatály tilalmába is ütközik, hiszen utólag szankcionáltak egy olyan eljárást, amelynek következményei nem voltak ismertek az érintettek előtt akkor, amikor a minősítésre jelentkeztek.

- Erről is, de más kérdésekről is szó lesz a ma délelőtti egyeztetésen. Mindenképp tárgyalni kell az osztályfőnökök, munkaközösség vezetők órakedvezményeiről is, amit egyes tankerületekben nem nagyon akarnak kiadni - fogalmazott Galló Istvánné. A PSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, meglepődött, amikor megtudta, hogy az Emmi egy másik érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Zene és Táncművészek Szakszervezetét (MZTSZ) is meghívta a mai egyeztetésre. Hogy erre miért volt szükség, egyelőre nem derült ki. - Mi a sztrájkbizottság összehívását kezdeményeztük, aminek három tagja van: a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. Persze jó, hogy ők is ott lesznek, jó együttműködést ápolunk az MZTSZ-szel. Viszont így nem világos, hogy akkor most milyen egyeztetésen is veszünk majd részt.

Bár az MZTSZ nem része a sztrájkbizottságnak, tagja a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsnak, amit a kormány annak ellenére sem hívott össze az oktatásban tervezett változtatások megindítása előtt, hogy arra törvényi kötelezettsége van - emlékeztetett Galló Istvánné. Az érdekegyeztető fórumon a szakszervezetek és a fenntartók, vagyis az állam és az egyházak mellett az önkormányzatok képviselői is részt vesznek, így annak összehívására mindenképp azelőtt kellett volna sort keríteni, hogy a köznevelési törvény módosítását, a Klebelsberg Intézményfenntartó központ (Klik) és a szakképzés átalakításának tervét kidolgozták.

Ám a kormány inkább a saját maga által verbuvált Köznevelési Kerekasztallal egyeztet, amelynek a jelentősebb érdekvédelmi és szakmai szervezetek nem részesei. Palkovics László oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban több alkalommal is úgy nyilatkozott, a kerekasztal dönti el, milyen problémákra kell azonnali megoldást találni. Sipos Imre helyettes-államtitkár pedig a kerekasztal legutóbbi ülésén arról beszélt: megkezdik a testület jogszabályi megerősítését. Vagyis ahelyett, hogy a jogszabályokban előírt módon a Közoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal érdemben egyeztetett volna, a kormány egy olyan fórumra bízta a közoktatást érintő legfontosabb döntéseket, melynek törvényi háttere ma is kidolgozatlan.

Országot jár a Tanítanék Mozgalom
Továbbra is fent szeretnénk tartani, hogy az oktatás köztéma legyen, így szervezetünk képviselői országjárásra indultak - mondta lapunk megkeresésére Pilz Olivér. A miskolci Herman Ottó Gimnázium (ahonnan az országos oktatásügyi tiltakozások indultak) közalkalmazotti tanácsának elnöke, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója elmondta: az országjárás másik célja a hálózatépítés, újabb aktivisták toborzása. A mai napon Ózdon találkoznak a helyi Kockás Körökkel, illetve Pécsen Sándor Mária országjárását segítik. Pilz hangsúlyozta: továbbra is reagálnak majd a kormány nyilatkozataira, s a következő hetekben kisebb, meglepetésszerű akciók is várhatóak a Mozgalom részéről.

Az elmúlt hetekben az intézményvezetői jogkörök bővítésének kérdése is több alkalommal felmerült. A Magyar Nemzet írta meg a Klik elnökének, Pölöskei Gábornénak a jogkörökről szóló előadására hivatkozva, hogy nincs akkora mozgástere az igazgatóknak, mint remélték. A Klik ezt cáfolta, mire a napilap intézményvezetőket is megszólaltatott, egyikük azt nyilatkozta, az iskolájának megítélt költségvetés előirányzatát sem látta még. Majd jött az újabb Klik közlemény, szerintük "nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kis értékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le". Az igazgatóknak korábban is volt "iskolai bankkártyájuk", ami a "kis értékű beszerzések" kifizetésére szolgált - csak pénz nem volt rajta. A Klik nyár elején utalt pénzt a kártyákra: havi 50 ezer forint áll az igazgatók rendelkezésére.

Ezt valóban nem lehet a gazdálkodási jogkörök érdemi növekedésének nevezni. Érdekes módon a Klik egyik cáfolatában sem említi, amiről korábban szintén szó volt: az igazgatói jogkörök, így az intézményvezetők és a tankerületek közötti együttműködés javítását a Klik átalakításával (198 helyett 58 tankerületi központ) szeretnék elérni, csakhogy ez még nem zajlott le, az új rendszer 2017. januárjától indul hivatalosan, december 31-ig lényegében az eddigi struktúrában működik a közoktatás, így az igazgatói jogkörök további szélesítésének elmaradását talán még korai számon kérni.

Ezt megerősítette Galló Istvánné is. Mint mondta, az intézményvezetők és a tankerületek jogköreit is az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) fogja meghatározni, ami még nem készült el. Hozzátette: sajnálatos, hogy ezeket nem törvény, hanem egy szmsz szabályozza majd.

- Be kell látni, elég nagy zavarodottság van ebben a kérdésben, amiben annak is szerepe van, hogy már kinevezték az 58 tankerület vezetőjét. Közülük sokan úgy léptek munkába, hogy értekezleteket, eligazításokat tartanak az intézményvezetőknek, pedig hivatalosan az ő megbízatásuk is 2017. januárjától kezdődik - mondta a PSZ elnöke.

Az igazgatóknak ugyanakkor továbbra sem kell arra számítaniuk, hogy ők lesznek az "igazi vezetők" az iskolákban (ahogy azt Balog Zoltán miniszter nem is olyan rég kijelentette). Az eddig napvilágot látott információk szerint az egyeztetési, javaslattételi jogok bővülhetnek majd, de ha az intézményvezető és a tankerületi vezető valamilyen gazdálkodási, munkáltatói kérdésben végképp nem ért egyet, a Klebelsberg Központ elnöke mondja ki a végső szót - úgy, mint eddig.

Bővül a Civil Közoktatási Platform
Örömmel tudatjuk, hogy az aggodalmakkal ellentétben nem zsugorodunk, sőt létszámunk növekszik, a kormány által legyalázott, tönkretett civil szférában újabb és újabb együttműködéseket kötünk - olvasható a Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében. A szervezet a Magyar Hírlap azon cikkére reagált, amelyben a CKP "zsugorodásáról" írtak. A CKP szerint a cikk, amelyben a Platform és a Tanítanék pénzügyeinek elkülönítéséről, illetve a CKP által "támogatott" májusi, az oktatás szabadságáért indított népszavazási kezdeményezésről (amit a szervezet legtöbb tagja elutasított) is említést tesznek "fájdalmasan hamis, tájékozatlanságról és szakmai igénytelenségről" árulkodik. A "zsugorodással" kapcsolatban a CKP azt írta: mivel az oktatásszakma országos érintettségű terület, tagjaik egy része nincs abban a helyzetben, hogy a személyes részvételét minden esetben biztosítani tudja, véleményét azonban van lehetősége becsatornázni. A pénzügyek transzparencia és követhetőség érdekében történő szétválasztásának kérdésében nem értik, a Magyar Hírlap számára az miért "baljós" hírérték. "Talán mert a NER szokásaihoz képest egy ismeretlen gyakorlatról van szó" - írták. A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban közölték: azt a CKP tagszervezetei valóban elutasították, így a CKP nem, csupán szervezetei közül néhány állt mellé. Hozzátették: ezt hívják szervezeti autonómiának, "amely a NER kompatibilis újságírás számára valóban nehezen értelmezhető jelenség lehet."
Szerző
2016.10.13 07:05
Frissítve: 2016.10.13 14:26

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35