Törvénytelen örvényben az oktatás

Publikálás dátuma
2016.10.13 07:05
Júniusi pedagógustüntetés a Várkert Bazárban FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Több mint egy hónapos időhúzás után a kormány összehívta a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, a mai egyeztetésen a kabinet be nem tartott ígéretei szolgáltatják a fő témát. A Pedagógusok Szakszervezete már az Alkotmánybíróságot is megkereste az alaptörvény-ellenes intézkedések miatt, amiket a kormány az egyébként szintén törvénytelenül működő Köznevelési Kerekasztallal fogadtatott el.

Összehívta mára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Pedagógusok Sztrájkbizottságát, amelynek újbóli összeülését még szeptember elején kezdeményezte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A PSZ az egyeztetések azonnali folytatását szerette volna elérni tanévkezdéskor, szerintük ugyanis elfogadhatatlan és alaptörvény-ellenes is, hogy korábbi ígéretével ellentétben az Emmi nem minden nyugdíj előtt álló pedagógusnak adta meg a lehetőséget, hogy automatikusan Pedagógus II. fokozatba kerülhessen, mintegy 1400 pedagógust kizártak a rendszerből - éppen azokat, akik (bár nem volt számukra kötelező) korábban önként vállalták, hogy átesnek az eljáráson, de valamiért nem sikerült teljesíteniük azt.

A PSZ megunta, hogy a minisztérium hetekig semmibe vette megkeresésüket, ezért nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordultak. Beadványukban rámutattak: a minősítés szabályai, követelményei is annyit változtak az elmúlt időszakban, hogy követhetetlenné vált, az érintetteknél mikor és milyen jogcímen vált sikertelenné az eljárás. Az Oktatási Hivatal pedig - ahol a minősítéseket végzik - még csak nem is vizsgálta, miért lett végül sikertelen az eljárás, de a döntés elleni jogorvoslat kérdését sem tisztázták az érintettekkel. A PSZ szerint mindez a visszamenőleges hatály tilalmába is ütközik, hiszen utólag szankcionáltak egy olyan eljárást, amelynek következményei nem voltak ismertek az érintettek előtt akkor, amikor a minősítésre jelentkeztek.

- Erről is, de más kérdésekről is szó lesz a ma délelőtti egyeztetésen. Mindenképp tárgyalni kell az osztályfőnökök, munkaközösség vezetők órakedvezményeiről is, amit egyes tankerületekben nem nagyon akarnak kiadni - fogalmazott Galló Istvánné. A PSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, meglepődött, amikor megtudta, hogy az Emmi egy másik érdekvédelmi szervezetet, a Magyar Zene és Táncművészek Szakszervezetét (MZTSZ) is meghívta a mai egyeztetésre. Hogy erre miért volt szükség, egyelőre nem derült ki. - Mi a sztrájkbizottság összehívását kezdeményeztük, aminek három tagja van: a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. Persze jó, hogy ők is ott lesznek, jó együttműködést ápolunk az MZTSZ-szel. Viszont így nem világos, hogy akkor most milyen egyeztetésen is veszünk majd részt.

Bár az MZTSZ nem része a sztrájkbizottságnak, tagja a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsnak, amit a kormány annak ellenére sem hívott össze az oktatásban tervezett változtatások megindítása előtt, hogy arra törvényi kötelezettsége van - emlékeztetett Galló Istvánné. Az érdekegyeztető fórumon a szakszervezetek és a fenntartók, vagyis az állam és az egyházak mellett az önkormányzatok képviselői is részt vesznek, így annak összehívására mindenképp azelőtt kellett volna sort keríteni, hogy a köznevelési törvény módosítását, a Klebelsberg Intézményfenntartó központ (Klik) és a szakképzés átalakításának tervét kidolgozták.

Ám a kormány inkább a saját maga által verbuvált Köznevelési Kerekasztallal egyeztet, amelynek a jelentősebb érdekvédelmi és szakmai szervezetek nem részesei. Palkovics László oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban több alkalommal is úgy nyilatkozott, a kerekasztal dönti el, milyen problémákra kell azonnali megoldást találni. Sipos Imre helyettes-államtitkár pedig a kerekasztal legutóbbi ülésén arról beszélt: megkezdik a testület jogszabályi megerősítését. Vagyis ahelyett, hogy a jogszabályokban előírt módon a Közoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal érdemben egyeztetett volna, a kormány egy olyan fórumra bízta a közoktatást érintő legfontosabb döntéseket, melynek törvényi háttere ma is kidolgozatlan.

Országot jár a Tanítanék Mozgalom
Továbbra is fent szeretnénk tartani, hogy az oktatás köztéma legyen, így szervezetünk képviselői országjárásra indultak - mondta lapunk megkeresésére Pilz Olivér. A miskolci Herman Ottó Gimnázium (ahonnan az országos oktatásügyi tiltakozások indultak) közalkalmazotti tanácsának elnöke, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója elmondta: az országjárás másik célja a hálózatépítés, újabb aktivisták toborzása. A mai napon Ózdon találkoznak a helyi Kockás Körökkel, illetve Pécsen Sándor Mária országjárását segítik. Pilz hangsúlyozta: továbbra is reagálnak majd a kormány nyilatkozataira, s a következő hetekben kisebb, meglepetésszerű akciók is várhatóak a Mozgalom részéről.

Az elmúlt hetekben az intézményvezetői jogkörök bővítésének kérdése is több alkalommal felmerült. A Magyar Nemzet írta meg a Klik elnökének, Pölöskei Gábornénak a jogkörökről szóló előadására hivatkozva, hogy nincs akkora mozgástere az igazgatóknak, mint remélték. A Klik ezt cáfolta, mire a napilap intézményvezetőket is megszólaltatott, egyikük azt nyilatkozta, az iskolájának megítélt költségvetés előirányzatát sem látta még. Majd jött az újabb Klik közlemény, szerintük "nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kis értékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le". Az igazgatóknak korábban is volt "iskolai bankkártyájuk", ami a "kis értékű beszerzések" kifizetésére szolgált - csak pénz nem volt rajta. A Klik nyár elején utalt pénzt a kártyákra: havi 50 ezer forint áll az igazgatók rendelkezésére.

Ezt valóban nem lehet a gazdálkodási jogkörök érdemi növekedésének nevezni. Érdekes módon a Klik egyik cáfolatában sem említi, amiről korábban szintén szó volt: az igazgatói jogkörök, így az intézményvezetők és a tankerületek közötti együttműködés javítását a Klik átalakításával (198 helyett 58 tankerületi központ) szeretnék elérni, csakhogy ez még nem zajlott le, az új rendszer 2017. januárjától indul hivatalosan, december 31-ig lényegében az eddigi struktúrában működik a közoktatás, így az igazgatói jogkörök további szélesítésének elmaradását talán még korai számon kérni.

Ezt megerősítette Galló Istvánné is. Mint mondta, az intézményvezetők és a tankerületek jogköreit is az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) fogja meghatározni, ami még nem készült el. Hozzátette: sajnálatos, hogy ezeket nem törvény, hanem egy szmsz szabályozza majd.

- Be kell látni, elég nagy zavarodottság van ebben a kérdésben, amiben annak is szerepe van, hogy már kinevezték az 58 tankerület vezetőjét. Közülük sokan úgy léptek munkába, hogy értekezleteket, eligazításokat tartanak az intézményvezetőknek, pedig hivatalosan az ő megbízatásuk is 2017. januárjától kezdődik - mondta a PSZ elnöke.

Az igazgatóknak ugyanakkor továbbra sem kell arra számítaniuk, hogy ők lesznek az "igazi vezetők" az iskolákban (ahogy azt Balog Zoltán miniszter nem is olyan rég kijelentette). Az eddig napvilágot látott információk szerint az egyeztetési, javaslattételi jogok bővülhetnek majd, de ha az intézményvezető és a tankerületi vezető valamilyen gazdálkodási, munkáltatói kérdésben végképp nem ért egyet, a Klebelsberg Központ elnöke mondja ki a végső szót - úgy, mint eddig.

Bővül a Civil Közoktatási Platform
Örömmel tudatjuk, hogy az aggodalmakkal ellentétben nem zsugorodunk, sőt létszámunk növekszik, a kormány által legyalázott, tönkretett civil szférában újabb és újabb együttműködéseket kötünk - olvasható a Civil Közoktatási Platform (CKP) közleményében. A szervezet a Magyar Hírlap azon cikkére reagált, amelyben a CKP "zsugorodásáról" írtak. A CKP szerint a cikk, amelyben a Platform és a Tanítanék pénzügyeinek elkülönítéséről, illetve a CKP által "támogatott" májusi, az oktatás szabadságáért indított népszavazási kezdeményezésről (amit a szervezet legtöbb tagja elutasított) is említést tesznek "fájdalmasan hamis, tájékozatlanságról és szakmai igénytelenségről" árulkodik. A "zsugorodással" kapcsolatban a CKP azt írta: mivel az oktatásszakma országos érintettségű terület, tagjaik egy része nincs abban a helyzetben, hogy a személyes részvételét minden esetben biztosítani tudja, véleményét azonban van lehetősége becsatornázni. A pénzügyek transzparencia és követhetőség érdekében történő szétválasztásának kérdésében nem értik, a Magyar Hírlap számára az miért "baljós" hírérték. "Talán mert a NER szokásaihoz képest egy ismeretlen gyakorlatról van szó" - írták. A népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban közölték: azt a CKP tagszervezetei valóban elutasították, így a CKP nem, csupán szervezetei közül néhány állt mellé. Hozzátették: ezt hívják szervezeti autonómiának, "amely a NER kompatibilis újságírás számára valóban nehezen értelmezhető jelenség lehet."
Szerző
2016.10.13 07:05
Frissítve: 2016.10.13 14:26

Hídlezárás, menetelés, majd könnygázfürdő a Kossuth téren

Mintegy 5-6 ezer tüntető vonult a belvárosban, a jó hangulatú és békés demonstráció résztvevői visszatértek a Kossuth térre, ahol a hangulat már korántsem volt olyan békés.

Szerző

Megosztás
2018.12.13 21:54
Frissítve: 2018.12.13 22:31

Pintér Sándor: a rendőrség gátat fog szabni az erőszaknak

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:52

Fotó: / Tóth Gergő
A belügyminiszter a szerdai tüntetés kapcsán azt mondta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
Ráerősített a kormány a szerdai tüntetést gyalázó kommunikációjára. Csütörtökön először Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatti demonstráció törvénytelen volt, a résztvevők bűncselekményt követtek el, és egyébként is keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren. A hvg.hu cikke szerint aztán Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrséget védve azt mondta, a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt, mint szerdán a Parlament előtt. A miniszter hangsúlyozta, a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal.  
Pintér szerint  
a szerda esti tüntetés nem lehet a demokrácia része, mivel a résztvevők durván megsértették a törvényeket, és a demonstráció biztosítása során kilenc rendőr szenvedett sérülést.
A belügyminiszter elmondta, a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
A szerdai tüntetésen késő este a Kossuth téren a demonstrálók egy része megdobálta a rendőröket sörösdobozokkal, tojással, valamint a Parlament előtt felállított karácsonyfa körüli szánkókkal. Válaszul a rendőrség - előzetes figyelmeztetés nélkül - többször könnygázzal fújta le a tüntetőket. A rendőrök többeket kiemeltek a tömegből, a Parlament lépcsőin dulakodás is folyt. 
police.hu-n Semmi se szent címmel jelent meg közlemény arról, hogy "több tüntető megkísérelte felgyújtani az ország karácsonyfáját, arra petárdákat és pirotechnikai eszközöket dobáltak". Megemlítik, hogy a szánkók közül többet elloptak. A rendőrség - amely a honlapján a csütörtöki vonulós demonstráció résztvevőit kifejezetten lekezelően említi - elfogta az elkövetőket, akik ellen lopás miatt indított büntetőeljárást. (A hatóság honlapján megjelent közleménnyel kapcsolatos írásunkat itt olvashatja.)
Ugyanakkor a rendőrség sem tett mindent azért, hogy szakszerűen és arányosan lépjen fel - legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint. A jogvédő szervezet úgy látja, a rendőröknek valóban közbe kellett avatkozniuk, mer erőszakossá vált a tüntetők fellépése, de a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. A TASZ szerint érthetetlen, miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, amikor az erőszakos cselekményeket tapasztalta, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.
A szerdai tüntetés után Gulyás Gergely közlése szerint 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.
2018.12.13 19:52
Frissítve: 2018.12.13 20:25