Ferenc pápa burkolt feddése

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:31
Egyre több a Ferenc pápához hű kardinális a bíborosi kollégiumban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ferenc pápa nem adja fel a Vatikán reformját. A november 20-ra kiírt konzisztóriumon olyan főpapokat kreál bíborossá, akik számára a menekültkérdés, a peremen élők megsegítése a legfontosabb, s akik támogatják az ő nyitást szorgalmazó álláspontját. Több európai katolikus vezetőnek kellene felismernie: ha nem állnak nyíltan az egyházfő mellé, akkor azzal saját, illetve helyi egyházuk befolyását teszik kockára.

Jóllehet hallani olyan hangokat, hogy lelassult a Vatikán reformja, s kétségtelen, jóval kevesebb hír érkezik a szentszéki változásokról, mint a Ferenc pápa 2013-as megválasztását követő időszakban, ez azonban nem jelenti azt, hogy esélytelen lenne az egyház átalakítása. Változás lesz, csak a reméltnél lassabban.

Hiába van ugyanis sok támogatója az egyházban egyes bíborosoktól kezdve püspökökön át a hívekig Ferenc pápának, még mindig túl erősek a konzervatívok, no és magunk is megtapasztalhattuk azt, hogy Európában, főként nálunk, milyen példátlan, s felülről is támogatott politikai támadást is indítottak az egyházfővel szemben. A szélsőségesen konzervatív, magát vallásosnak nevező jobboldalt láthatóan a pápa népszerűsége idegesíti a legjobban, no és az, hogy az egyházfőről minden támadás lepereg.

Ne feledjük, így is történtek már előrelépések. A vártnál ugyan lassabb ütemben, de halad a Vatikán reformja, a pápa új alapokra helyezte pénzügyeit, átláthatóságot biztosított e tekintetben, kemény intézkedéseket hozott a szexuális visszaéléseket elkövetett papok ellen, illetve augusztus végén létrehozott egy új hivatalt, Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma néven.

Az új hivatal 2017. január elsejével az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa, a „Cor Unum” Pápai Tanács, az Elvándorlók és Úton Lévők Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa, valamint az Egészségügyi Dolgozók Lelkipásztori Gondozásának Pápai Tanácsa egyesüléséből jön létre. Elsősorban a menekültekkel, a munkával kapcsolatos joggal, a kiskorúak jogaival, a halálbüntetéssel foglalkozik majd. Jelentősége abban is áll, hogy lehetővé teszi: nem egyházi személyiség is a felelős pozícióba kerülhessen a Kúriában.

Ezek sem lebecsülendő változások, s bár sokan a családokat érintő kérdésekben reméltek áttörést, a tavalyi családszinódus is megmutatta, hogy a konzervatív főpapok mennyire nem hajlandóak a kompromisszumra. A másik sarkalatos kérdés a menekültkérdés volt. Közép-Európában, s Magyarországon is akadtak olyan egyházi személyiségek, akik inkább a kormány álláspontját támogatták menekültkérdésben, s nem a pápáét. Ez a kérdés is megosztotta az egyházat és a híveket egyaránt.

Ferenc pápa azonban nem adja fel elveit. Folyamatosan olyan személyeket próbál ültetni a pápaválasztó testületbe, a bíborosi kollégiumba, akik megértik a modern idők szavát, s hasonlóképpen viszonyulnak a világhoz, az elesettekhez, mint ő. Az egyházfő múlt héten jelentette be, novemberre konzisztóriumot hív össze, amelyen új bíborosokat kreál. Összesen 17 kardinálisról van szó, közülük azonban 13 nyolcvan év alatti, azaz vehet részt a konklávén.

Az már első pillantásra is látszik, a pápa folytatja azt a törekvését, hogy a „peremet” is bevonja a világ vérkeringésébe. Hat olyan ország büszkélkedhet majd bíborossal – a Közép-Afrikai Köztársaság, Lesotho, Mauritius, Banglades, Malajzia, illetve Pápua Új-Guinea –, amelynek még sosem volt bíborosa. Tizenegy egyházmegye is felkerül a „bíborosi térképre”.

A New York-i székhelyű America nevű jezsuita magazin arról számolt be, a leendő kardinálisok életrajzából is kiderül, hogy szerény lelkipásztorokról van szó, akik sosem akartak az egyház „hercegei” lenni. (Ferenc pápa rendre felszólítja a papokat arra, ne hercegként éljenek, hanem az emberek közelében.) A párbeszéd emberei, s nem „kultúrharcosok” ők, olyanok, akik az emberséget, megbocsátást különösen fontosnak tartják papi szolgálatuk során.

Az új kardinálisokkal a bíborosi kollégiumnak már mintegy az egyharmada lesz Ferenc pápa kinevezettje, ami egyben a konzervatívok lassú, de fokozatos kiszorítását is jelenti.

A lépés azt is mutatja, hogy a pápa még kisebb hatalmat akar Róma kezébe adni. Valójában ugyanis csak egyetlen pápaválasztásra jogosult olasz főpap lesz a bíborosi kollégium tagja: Mario Zenari érsek, a polgárháború által sújtott Szíriába akkreditált apostoli nuncius. Ez a kinevezés tehát elsősorban nem Olaszországnak, hanem Szíriának szól, az egyházfő ezzel is jelezni kívánja, mennyire szívén viseli a drámai helyzetbe került régió sorsát.

Jellemző az is, hogy a római Kúria is csak egyetlen új kardinálist mondhat majd magáénak Kevin Farrell, írországi születésű amerikai főpap személyében, aki nemrég tette át székhelyét a dallasi egyházmegyéből a Vatikánba, ahol a családokat érintő ügyekkel foglalkozik. Farrell elsősorban a szigorúbb fegyvertartásért szállt síkra az Egyesült Államokban.

Feltűnő továbbá, hogy Közép-Európa egyetlen új bíborost sem kap. Bár a régió katolikus egyházai és a Vatikán közötti földrajzi távolság nyilván nem változik, más szempontból távolodás figyelhető meg. A pápa aligha vette jó néven, hogy a visegrádi országokban csak félszívvel, vagy úgy sem támogatták őt menekültkérdésben. Sokan mintha még nem ismerték volna fel: ha méla csendben veszik tudomásul, hogy a fennálló hatalom milyen támadásokat intéz a pápa ellen, azzal saját egyházuk tekintélyét teszik kockára. (Emlékezhetünk rá, hányszor emelt szót a falak építése ellen, itthon azonban meg sem hallgatták őt, vagy becsmérelték.)

Érdekes ugyanakkor, mennyire nő az amerikai egyház befolyása a bíborosi kollégiumban. Kardinálissá kreálja a pápa ugyanis Joseph Tobint, Indianapolis érsekét, valamint Blase Cupich chicagói érseket is. Mindhárman olyan főpapok, akik támogatják a pápa intézkedéseit, a családokat érintő nyitását, azt, hogy megkönnyítsék az egyházi esküvőt az elváltak számára. Hármójuk közül talán Cupich a legkonzervatívabb, bár ő is a fegyvertartás szigorítását követelte.

Meglepetésként hatott viszont – jegyezte meg a National Catholic Reporter című amerikai lap –, hogy a bíborossá kreálandó főpapok között nem szerepel José Horacio Gómez, Los Angeles-i érsek neve. Olyan egyházmegyét irányít ugyanis, ahol – a sok latinónak köszönhetően – négymillióra tehető a katolikusok száma, hússzor akkora közösség, mint az indianapolisi. A pápa alighanem úgy véli, Gómez nem azt a lelkipásztori felfogást képviseli, mint ő.

Jellemző, hogy mindegyik három leendő bíboros számára kulcsfontosságú a menekültkérdés, Tobin érsek például bejelentette, hogy segíteni kívánja egyházmegyéjében a szíriai menekültek letelepedését. Tobin rendkívül haladó szellemű főpap, aki egy konferencián reményét fejezte ki, hogy a nőket jobban bevonják az egyház vérkeringésébe, s engedélyezik számára a diakonátust. (A pápa augusztus elején hozott létre vizsgálóbizottságot, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik.) A pápa törekvése egyértelmű: olyan testületté kívánja átalakítani a bíborosi kollégiumot, amely egy esetleges következő pápaválasztáskor már valóban reformtestületként működhetne, s nem állná útját a nagy változásoknak sem.

A pápaválasztó testület
A Bíborosi Kollégium legfontosabb feladata a pápa megválasztása. Erre azonban csak a 80 év alatti kardinálisok jogosultak. A Bíborosi Kollégáim három rendből áll, a diakónusiból, a presbiteriből, és a püspökiből.
Az előbbi kategóriába a 80 év felett bíborossá kreált főpapok, illetve a Kúria tagjai tartoznak. A presbiteri rendbe az egyházmegyéket vezető főpásztorok kerülnek. A püspöki rendbe a pápa a presbiteri rend tagjai közül léptet elő bíborosokat, az éppen megüresedő helyekre.
A bíborosi kollégium vezetője a dékán. Őt a püspök-bíborosok választják ki maguk közül, akárcsak a helyetteseként működő aldékánt. Különösen fontos szerep hárul rá egy pápaválasztásnál, ő vezényli le a konklávét. Ő értesíti a pápa haláláról a többi bíborost, vezeti a bíborosok gyűléseit. Ő közli a gyászhírt a Szentszéknél akkreditált nagykövetekkel és a külföldi államfőkkel, illetve ő a Vatikán ideiglenes „államfője” is.
A dékán joga püspökké szentelni az új pápát, ha megválasztásakor még nem volna az, illetve péteri szolgálata ünnepélyes megkezdésekor ő húzza fel a halászgyűrűt a pápa ujjára. Tisztségét (amiről bármikor lemondhat) megőrzi nyolcvanadik életéve betöltését követően is, de ilyenkor a konklávén már nem tud részt venni. Ez esetben helyét az aldékán veszi át, ha pedig ő is nyolcvan év feletti, akkor a sorban következő püspök-bíboros.
A camerlengo, vagyis kamarás eredetileg a pápai „pénzügyminiszter” volt – emlékeztet a Magyar Kurir. Ő felügyeli az Apostoli Kamarát, azt a hivatalt, amely a Szentszék vagyonát hivatott kezelni a széküresedés idején. Ilyenkor lényegében miniszterelnöki funkciókat lát el, ugyanis a pápa halálakor a Szentszék államtitkára sem láthatja el hivatalát.
A camerlengo állapítja meg hivatalosan a pápa halálát (háromszor keresztnevén szólítva, majd bejelentve: „Vere Papa mortuus est”), összetöri a halászgyűrűt, lepecsételi a pápai magánlakosztályt. Ezt követően ő szervezi a bíborosi kollégium és a Vatikán életét a széküresedés alatt. Ő állapítja meg a bíborosi gyűlések időpontját, szervezi a pápa temetését és magát a konklávét.
Nyolcvanéves korában a camerlengo megbízatása megszűnik, hiszen az Apostoli Kamara is a Kúria egyik hivatala. Utódját a pápa nevezi ki, illetve széküresedés idején a bíborosok testülete választja meg ideiglenes jelleggel, s majd az új pápa erősíti meg.

Délvidéki döntések

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:05
Császy Zsolt másodrendű vádlott szerint a Sukoró-ügy nem független a politikai eseményekről FOTÓ: NÉPSZAVA
Ma kezdődik a Szegedi Ítélőtáblán a Sukoró-per másodfokú tárgyalása. Az első fokú döntés hűtlen kezelésért letöltendő börtönre ítélte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőit. Az ügyben korábban Gyurcsány Ferenc, volt kormányfőt is meggyanúsították. További érdekesség, hogy nemcsak ebben a politikailag kényes ügyben jár el a szegedi tábla, de itt tárgyalják másodfokon a BKV-, vagy más néven Hagyó-ügyet is. Talán nem véletlenül kerültek a Szegedi Ítélőtáblára ezek az ügyek.

Ma áll bíróság elé Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd, akiket a Sukoró-ügyként elhíresült perben vádol bűncselekményekkel az ügyészség. Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, bűnsegédként Császy Zsolt 3 év 6 hónap börtönt kapott, V. Bálintot pénzbüntetéssel sújtották, Markó Andreát és F. Zsoltot pedig felmentették. Az ügyészség Tátraira és Császyra súlyosabb ítéletet kért.

A ma kezdődő másodfokú tárgyalást a Szegedi Ítélőtáblára helyezték. Míg a Hagyó-ügynek (más néven „BKV-ügy”, amely 2009 nyarán robbant ki, s a cég túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a BKV számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések miatt indult.) automatikusan Szeged a másodfoka, addig a Sukoró-ügy a korábban illetékes Debreceni Ítélőtábla helyett a Szegedi Ítélőtáblára került.

Minden út ugyanoda vezet

Nemcsak a Sukoró-per, de egyéb politikailag kényes ügyek is Szegedre kerültek, így szemben egy alkotmánybírósági döntéssel, sikerült a hatalomnak kieszközölnie, hogy jogerős döntést a csongrádi megyeszékhely bírósága hozhasson. Ide került a Fidesz elszámoltatási hadjáratának három elhíresült pere: a Hagyó-per mellett a Hunvald-ügy, és a Sukoró-ügy is. Az egyetlen kakukktojás a három közül a Hunvald-ügy, amit az illetékes Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdtek el tárgyalni, de másodfokra már nem a Fővárosi Ítélőtáblára került, hanem a szegedire. Az elfogultságukat bejelentő fővárosi bírákat ugyanis kizárták az ügyből, a Kúria pedig a szegedi fellebbviteli fórumot jelölte ki a tárgyalásra. De nemcsak a másodfokon, hanem már az első fokon eljáró bíróságok is az igazságszolgáltatásnak nevezett gépezet érdekeinek megfelelően lettek vidékre szignálva a Fővárosi Törvényszék túlterheltségére hivatkozva: a Hagyó-ügy (BKV-s per) Kecskemétre, a Sukoró-per pedig Szolnokra.

Van akit már kárpótoltak
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarája idén nyáron hozott döntése megerősítette az EJEB tavalyi ítéletét: Baka András 2011-es leváltása a Legfelsőbb Bíróság éléről sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának többek között azért kellett mennie, mert bírálta a 2010-után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket, így a peráthelyezés lehetőségét. illetve a bírói nyugdíj-korhatár 70-ről 62-re csökkentését. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, és annak kamatait kell megfizetnie az egykori főbírónak.

Kasztrált igazságszolgáltatás

A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után kasztrálta az igazságszolgáltatást, 70 évről 62-re csökkentették a bírói nyugdíj-korhatárt, így a vezető bírákat eltávolíthatták pozíciójukból. Ugyan utólag az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is elítélte a döntést, a legtöbb bíró nem került vissza korábbi helyére. A kormánypártok gondoskodtak arról is, hogy a legjelentősebb testületeket a saját embereikkel töltsék fel. Polt Pétert kilenc évre betonozták be a legfőbb ügyészi pozícióba, illetve létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élére Handó Tündét, Szájer József, a Fidesz egyik alapítójának, európai parlamenti képviselőjének feleségét nevezték ki, Polthoz hasonlóan kilenc évre. Mindkét poszthoz ügyáthelyezési jogköröket rendeltek, vagyis azt a jogot, amivel a törvényileg illetékes bíróság helyett egy másik bíróságra lehet kiemelt büntetőügyeket szignálni.

A fideszes kétharmados hatalom az ügyáthelyezés jogi feltételeit több lépésben teremtette meg. Handó maga nevezte ki "saját embereit", elsőként Fazekas Sándort a Fővárosi Törvényszék elnökévé, aki jó katonaként élt is az új jogszabályi lehetőségekkel, és indítványozta Handónál, hogy a Hagyó-ügy büntetőeljárásának lefolytatására - a bíróság országos átlagot meghaladó leterheltsége miatt - Kecskemétet jelöljék ki az egyébként illetékes Fővárosi Törvényszék helyett. Az OBH ugyan csak 2012. február 20-án tette közzé a peráthelyezésekkel összefüggő elnöki ajánlását, de Handó Tünde ez előtt már döntött arról, hogy a Hagyó-perként is ismert büntetőügy tárgyalását Budapest helyett Kecskeméten folytassák le.

Vidéki állomások

A Kecskeméti Törvényszéken (akkor még Bács-Kiskun Megyei Bíróság) ítélték el Zuschlag Jánost is - épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán. Az egykori MSZP-s politikust első fokon elmarasztaló bírói tanács elnökét, Gyurisné Komlóssy Évát néhány hónappal az ítélethirdetés után, augusztus 20-a alkalmából „bírói tevékenysége elismeréséül” a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Tisztikeresztjével tüntette ki Schmitt Pál akkori köztársasági elnök és Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter.

Annak ellenére, hogy 2012 júliusában a Szolnoki Törvényszék levélben elutasította az OBH áthelyezéssel kapcsolatos megkeresését, illetve Handó beosztottai sem Szolnokot, hanem Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták, a Sukoró-ügy mégis Szolnokra került. Az ideális helyszín kijelölésében Handó segítségére volt a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, Belovics Ervin. Szolnok egyébként mindannak ellenére kapta meg a Sukoró-ügyet, hogy vagyon elleni ügyekben ott csak egy tanács járhat el, és ennek, a Sólyomváriné Csendes Mária által vezetett tanácsnak már 2012 nyarán is öt ügye volt, közülük négy kiemelt, és ezzel egy újabb kiemelt ügyet kapott. Azóta súlyos - már említett - elsőfokú ítéletet hozott a bírói tanács.

Szegedi gondolat
2012. január 1. Az Alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezései értelmében a tábla elnöke és elnökhelyettese biztosan nyugdíjba vonul, Dr. Harangozó pedig az OBH Kommunikációs Munkacsoportjának a tagja lesz.
2012. március 1. Harangozó kizárólagos igazgatási feladatokat ellátó bíróként irányítja a szegedi táblát.
2012. április 1. Handó Tünde kinevezi Harangozót büntető-kollégiumi elnöknek, egyúttal pedig a táblabíróság megbízott elnökének 6 hónapra.
2012. szeptember 1. Hivatalosan is kinevezik Harangozót a Szegedi Táblabíróság elnökének.

Egy táblaelnök

Egy makulátlan életpálya, elhivatottság, szaktudás és tapasztalat, minden megvolt Harangozó Attilában ahhoz, hogy táblaelnök legyen. Alkalmasnak bizonyult minden szempontból, annak ellenére, hogy soha nem volt versenytársa egyetlen pályázatnál sem. 2012 januárjában már a Handó-féle OBH Kommunikációs Munkacsoportjának tagja, ez év áprilisában a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője, ezzel egy időben pedig a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke. 2012. szeptember elsejétől hivatalosan is a Szegedi Ítélőtábla elnöke. (Harangozó mindkét nyilvános pályázatában már 2012-ben javaslatot tett arra, hogy változtassák meg az illetékességi területeket, és Szolnok másodfoka a szegedi táblabíróság legyen.)

Harangozó személyében a megfelelő végrehajtót találták meg, amit a bíró nyilatkozatai is alátámasztanak. Mintegy ars poeticájaként fogalmazta meg (egy kikényszerített újságírói kérdésre a szegedi másodfokra helyezésekkel kapcsolatban) a következőt: „Minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezető. Minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.”

A Szegedi Ítélőtábla elnöke a bírói munkát tehát nem a vonatkozó törvények alkalmazásában és az igazságszolgáltatásban, hanem az államot kiszolgáló struktúrában, az állam érdekében végzett bírói gyakorlatban látja. Harangozó azt sem gondolhatta komolyan, hogy a mindenkit megillető törvényes eljárás alapja a harmónia. Azokról, a sajtónak név nélkül nyilatkozó bírákról pedig, akik Handó kinevezési gyakorlatát merték kritizálni, Harangozó azt mondta, „az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja.” De nem ezek voltak Harangozó „rendszerbe beugró" mondatai, amelyek a legnagyobb vihart kavarták.

Ennél élesebb volt, amikor az említett ominózus nyilatkozatában a strasbourgi bíróságot "méltatta": a strasbourgi bíróság „olyan, mint egy úri klub”. (Mind a Sukoró-, mind a BKV-perben fontos a strasbourgi szál, az emberi jogi bíróság mindkét ügyben a vádlottak javára döntött.) Az irány tehát megvolt Harangozóval (beállni a hatalom mögé, kiszolgálni azt a törvénykezéssel és derogálni a nemzetközi bíróság tevékenységét), akinek idézett szavai egy sajtótájékoztatón hangzottak el 2016 márciusában.

2013 szeptembertől készen állt a bírósági rendszer a politikailag kényes ügyek tárgyalására: az Országgyűlés az Országos Bírói Hivatal kezdeményezésére júniusban fogadta el azt a törvényt, amelynek alapján a Szolnoki Törvényszék a Debreceni Ítélőtáblától a szegedihez kerül, míg Debrecen cserében eljár az Egri Törvényszék ügyeiben, ami addig a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott. A Szegedi Ítélőtáblához került Jász-Nagykun-Szolnok megye, így a Szolnoki Törvényszék és a területén működő járásbíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.

Harangozó ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy megítélése szerint a várható két “nagy” ügy - Sukoró-, illetve Hagyó-per - kapcsán az OBH-elnök a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki az elsőfokú Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket. Ezt minden lehetséges jogi fórumon megtámadták, de szerinte kiállta a jogszerűség próbáját. Ha az első fokot jogszerűen végigtárgyalhatták a kijelölt törvényszékek, akkor Szolnoknak és Kecskemétnek minden esetben jogszerűen a másodfoka a Szegedi Ítélőtábla.

Koncepciós perek?

"»Elszámoltatásnak« nevezte a jelenlegi kormányzat azt a folyamatot, amellyel a korábbi kormányzat politikai és szakmai vezetőin kíván bosszút állni azért az érdeksérelemért, amely a korábbi választások elvesztésével érte. Az elszámoltatás végrehajtására külön felelősöket is kineveztek még ellenzéki időszakukban: 2009. szeptemberétől dr. Balsai István a Fidesz jogi kabinetjének akkori vezetője, jelenlegi alkotmánybíró követelte többször is a sukorói felelősök elszámoltatását, majd dr. Budai Gyula folytatta a sukorózást." – írta Császy Zsolt sajtóközleményében. A másodrendű vádlott szerint "A Sukoró-ügy igazságszolgáltatási szakaszát nem lehet függetleníteni a megelőző és párhuzamosan folyó politikai eseményektől, aminek eredményeképpen kezdettől fogva nem az igazság kiderítése határozta meg a nyomozás során és - legalábbis eddig - a bírósági szakaszban a Magyar Állam büntetőjogi igényét érvényesítő hatóságok célját. A »Sukoró-ügy« úgy kerül majd a hazai jog - és politikatörténetbe, mint a XXI. századi koncepciós perek egyik iskolapéldája."

Párhuzamos kronológiák
Fővárosi lépések
2011 tavasza: Az új alaptörvény megalkotásának időszaka, a Fidesz átalakítja a bírósági rendszert, lecseréli a vezetőket és egy új irányítási szisztémát dolgoz ki.
2011 nyara: Létrehozzák a kiemelt ügyek fogalmát, illetve megteremtik első körben azok áthelyezhetőségét más bíróságokra (2011. évi LXXXIX. törvény).
2011 ősze: A bírói karban eszközölt változtatások végrehajtója, az új szervezet (OBH) irányítójává Handó Tündét, a Fideszhez ezer meg egy szállal kötődő, egykori Bibó kollégistát választják meg.
2011. december 31-én az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik, hogy mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az OBH elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. (Ugyanebben a jogszabályban a legfőbb ügyész is hasonló jogköröket kap.)
2012. február 16. Az OBH elnöke a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelöli ki.

Szerző

Délvidéki döntések

Publikálás dátuma
2016.10.14. 07:05
Császy Zsolt másodrendű vádlott szerint a Sukoró-ügy nem független a politikai eseményekről FOTÓ: NÉPSZAVA
Ma kezdődik a Szegedi Ítélőtáblán a Sukoró-per másodfokú tárgyalása. Az első fokú döntés hűtlen kezelésért letöltendő börtönre ítélte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőit. Az ügyben korábban Gyurcsány Ferenc, volt kormányfőt is meggyanúsították. További érdekesség, hogy nemcsak ebben a politikailag kényes ügyben jár el a szegedi tábla, de itt tárgyalják másodfokon a BKV-, vagy más néven Hagyó-ügyet is. Talán nem véletlenül kerültek a Szegedi Ítélőtáblára ezek az ügyek.

Ma áll bíróság elé Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd, akiket a Sukoró-ügyként elhíresült perben vádol bűncselekményekkel az ügyészség. Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, bűnsegédként Császy Zsolt 3 év 6 hónap börtönt kapott, V. Bálintot pénzbüntetéssel sújtották, Markó Andreát és F. Zsoltot pedig felmentették. Az ügyészség Tátraira és Császyra súlyosabb ítéletet kért.

A ma kezdődő másodfokú tárgyalást a Szegedi Ítélőtáblára helyezték. Míg a Hagyó-ügynek (más néven „BKV-ügy”, amely 2009 nyarán robbant ki, s a cég túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a BKV számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések miatt indult.) automatikusan Szeged a másodfoka, addig a Sukoró-ügy a korábban illetékes Debreceni Ítélőtábla helyett a Szegedi Ítélőtáblára került.

Minden út ugyanoda vezet

Nemcsak a Sukoró-per, de egyéb politikailag kényes ügyek is Szegedre kerültek, így szemben egy alkotmánybírósági döntéssel, sikerült a hatalomnak kieszközölnie, hogy jogerős döntést a csongrádi megyeszékhely bírósága hozhasson. Ide került a Fidesz elszámoltatási hadjáratának három elhíresült pere: a Hagyó-per mellett a Hunvald-ügy, és a Sukoró-ügy is. Az egyetlen kakukktojás a három közül a Hunvald-ügy, amit az illetékes Fővárosi Törvényszéken 2011. április 7-én kezdtek el tárgyalni, de másodfokra már nem a Fővárosi Ítélőtáblára került, hanem a szegedire. Az elfogultságukat bejelentő fővárosi bírákat ugyanis kizárták az ügyből, a Kúria pedig a szegedi fellebbviteli fórumot jelölte ki a tárgyalásra. De nemcsak a másodfokon, hanem már az első fokon eljáró bíróságok is az igazságszolgáltatásnak nevezett gépezet érdekeinek megfelelően lettek vidékre szignálva a Fővárosi Törvényszék túlterheltségére hivatkozva: a Hagyó-ügy (BKV-s per) Kecskemétre, a Sukoró-per pedig Szolnokra.

Van akit már kárpótoltak
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarája idén nyáron hozott döntése megerősítette az EJEB tavalyi ítéletét: Baka András 2011-es leváltása a Legfelsőbb Bíróság éléről sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának többek között azért kellett mennie, mert bírálta a 2010-után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket, így a peráthelyezés lehetőségét. illetve a bírói nyugdíj-korhatár 70-ről 62-re csökkentését. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, és annak kamatait kell megfizetnie az egykori főbírónak.

Kasztrált igazságszolgáltatás

A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után kasztrálta az igazságszolgáltatást, 70 évről 62-re csökkentették a bírói nyugdíj-korhatárt, így a vezető bírákat eltávolíthatták pozíciójukból. Ugyan utólag az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is elítélte a döntést, a legtöbb bíró nem került vissza korábbi helyére. A kormánypártok gondoskodtak arról is, hogy a legjelentősebb testületeket a saját embereikkel töltsék fel. Polt Pétert kilenc évre betonozták be a legfőbb ügyészi pozícióba, illetve létrehozták az egyszemélyes vezetésű Országos Bírói Hivatalt (OBH), amelynek élére Handó Tündét, Szájer József, a Fidesz egyik alapítójának, európai parlamenti képviselőjének feleségét nevezték ki, Polthoz hasonlóan kilenc évre. Mindkét poszthoz ügyáthelyezési jogköröket rendeltek, vagyis azt a jogot, amivel a törvényileg illetékes bíróság helyett egy másik bíróságra lehet kiemelt büntetőügyeket szignálni.

A fideszes kétharmados hatalom az ügyáthelyezés jogi feltételeit több lépésben teremtette meg. Handó maga nevezte ki "saját embereit", elsőként Fazekas Sándort a Fővárosi Törvényszék elnökévé, aki jó katonaként élt is az új jogszabályi lehetőségekkel, és indítványozta Handónál, hogy a Hagyó-ügy büntetőeljárásának lefolytatására - a bíróság országos átlagot meghaladó leterheltsége miatt - Kecskemétet jelöljék ki az egyébként illetékes Fővárosi Törvényszék helyett. Az OBH ugyan csak 2012. február 20-án tette közzé a peráthelyezésekkel összefüggő elnöki ajánlását, de Handó Tünde ez előtt már döntött arról, hogy a Hagyó-perként is ismert büntetőügy tárgyalását Budapest helyett Kecskeméten folytassák le.

Vidéki állomások

A Kecskeméti Törvényszéken (akkor még Bács-Kiskun Megyei Bíróság) ítélték el Zuschlag Jánost is - épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampány tetőfokán. Az egykori MSZP-s politikust első fokon elmarasztaló bírói tanács elnökét, Gyurisné Komlóssy Évát néhány hónappal az ítélethirdetés után, augusztus 20-a alkalmából „bírói tevékenysége elismeréséül” a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Tisztikeresztjével tüntette ki Schmitt Pál akkori köztársasági elnök és Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter.

Annak ellenére, hogy 2012 júliusában a Szolnoki Törvényszék levélben elutasította az OBH áthelyezéssel kapcsolatos megkeresését, illetve Handó beosztottai sem Szolnokot, hanem Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták, a Sukoró-ügy mégis Szolnokra került. Az ideális helyszín kijelölésében Handó segítségére volt a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese, Belovics Ervin. Szolnok egyébként mindannak ellenére kapta meg a Sukoró-ügyet, hogy vagyon elleni ügyekben ott csak egy tanács járhat el, és ennek, a Sólyomváriné Csendes Mária által vezetett tanácsnak már 2012 nyarán is öt ügye volt, közülük négy kiemelt, és ezzel egy újabb kiemelt ügyet kapott. Azóta súlyos - már említett - elsőfokú ítéletet hozott a bírói tanács.

Szegedi gondolat
2012. január 1. Az Alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezései értelmében a tábla elnöke és elnökhelyettese biztosan nyugdíjba vonul, Dr. Harangozó pedig az OBH Kommunikációs Munkacsoportjának a tagja lesz.
2012. március 1. Harangozó kizárólagos igazgatási feladatokat ellátó bíróként irányítja a szegedi táblát.
2012. április 1. Handó Tünde kinevezi Harangozót büntető-kollégiumi elnöknek, egyúttal pedig a táblabíróság megbízott elnökének 6 hónapra.
2012. szeptember 1. Hivatalosan is kinevezik Harangozót a Szegedi Táblabíróság elnökének.

Egy táblaelnök

Egy makulátlan életpálya, elhivatottság, szaktudás és tapasztalat, minden megvolt Harangozó Attilában ahhoz, hogy táblaelnök legyen. Alkalmasnak bizonyult minden szempontból, annak ellenére, hogy soha nem volt versenytársa egyetlen pályázatnál sem. 2012 januárjában már a Handó-féle OBH Kommunikációs Munkacsoportjának tagja, ez év áprilisában a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője, ezzel egy időben pedig a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke. 2012. szeptember elsejétől hivatalosan is a Szegedi Ítélőtábla elnöke. (Harangozó mindkét nyilvános pályázatában már 2012-ben javaslatot tett arra, hogy változtassák meg az illetékességi területeket, és Szolnok másodfoka a szegedi táblabíróság legyen.)

Harangozó személyében a megfelelő végrehajtót találták meg, amit a bíró nyilatkozatai is alátámasztanak. Mintegy ars poeticájaként fogalmazta meg (egy kikényszerített újságírói kérdésre a szegedi másodfokra helyezésekkel kapcsolatban) a következőt: „Minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezető. Minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.”

A Szegedi Ítélőtábla elnöke a bírói munkát tehát nem a vonatkozó törvények alkalmazásában és az igazságszolgáltatásban, hanem az államot kiszolgáló struktúrában, az állam érdekében végzett bírói gyakorlatban látja. Harangozó azt sem gondolhatta komolyan, hogy a mindenkit megillető törvényes eljárás alapja a harmónia. Azokról, a sajtónak név nélkül nyilatkozó bírákról pedig, akik Handó kinevezési gyakorlatát merték kritizálni, Harangozó azt mondta, „az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja.” De nem ezek voltak Harangozó „rendszerbe beugró" mondatai, amelyek a legnagyobb vihart kavarták.

Ennél élesebb volt, amikor az említett ominózus nyilatkozatában a strasbourgi bíróságot "méltatta": a strasbourgi bíróság „olyan, mint egy úri klub”. (Mind a Sukoró-, mind a BKV-perben fontos a strasbourgi szál, az emberi jogi bíróság mindkét ügyben a vádlottak javára döntött.) Az irány tehát megvolt Harangozóval (beállni a hatalom mögé, kiszolgálni azt a törvénykezéssel és derogálni a nemzetközi bíróság tevékenységét), akinek idézett szavai egy sajtótájékoztatón hangzottak el 2016 márciusában.

2013 szeptembertől készen állt a bírósági rendszer a politikailag kényes ügyek tárgyalására: az Országgyűlés az Országos Bírói Hivatal kezdeményezésére júniusban fogadta el azt a törvényt, amelynek alapján a Szolnoki Törvényszék a Debreceni Ítélőtáblától a szegedihez kerül, míg Debrecen cserében eljár az Egri Törvényszék ügyeiben, ami addig a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott. A Szegedi Ítélőtáblához került Jász-Nagykun-Szolnok megye, így a Szolnoki Törvényszék és a területén működő járásbíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.

Harangozó ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy megítélése szerint a várható két “nagy” ügy - Sukoró-, illetve Hagyó-per - kapcsán az OBH-elnök a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki az elsőfokú Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket. Ezt minden lehetséges jogi fórumon megtámadták, de szerinte kiállta a jogszerűség próbáját. Ha az első fokot jogszerűen végigtárgyalhatták a kijelölt törvényszékek, akkor Szolnoknak és Kecskemétnek minden esetben jogszerűen a másodfoka a Szegedi Ítélőtábla.

Koncepciós perek?

"»Elszámoltatásnak« nevezte a jelenlegi kormányzat azt a folyamatot, amellyel a korábbi kormányzat politikai és szakmai vezetőin kíván bosszút állni azért az érdeksérelemért, amely a korábbi választások elvesztésével érte. Az elszámoltatás végrehajtására külön felelősöket is kineveztek még ellenzéki időszakukban: 2009. szeptemberétől dr. Balsai István a Fidesz jogi kabinetjének akkori vezetője, jelenlegi alkotmánybíró követelte többször is a sukorói felelősök elszámoltatását, majd dr. Budai Gyula folytatta a sukorózást." – írta Császy Zsolt sajtóközleményében. A másodrendű vádlott szerint "A Sukoró-ügy igazságszolgáltatási szakaszát nem lehet függetleníteni a megelőző és párhuzamosan folyó politikai eseményektől, aminek eredményeképpen kezdettől fogva nem az igazság kiderítése határozta meg a nyomozás során és - legalábbis eddig - a bírósági szakaszban a Magyar Állam büntetőjogi igényét érvényesítő hatóságok célját. A »Sukoró-ügy« úgy kerül majd a hazai jog - és politikatörténetbe, mint a XXI. századi koncepciós perek egyik iskolapéldája."

Párhuzamos kronológiák
Fővárosi lépések
2011 tavasza: Az új alaptörvény megalkotásának időszaka, a Fidesz átalakítja a bírósági rendszert, lecseréli a vezetőket és egy új irányítási szisztémát dolgoz ki.
2011 nyara: Létrehozzák a kiemelt ügyek fogalmát, illetve megteremtik első körben azok áthelyezhetőségét más bíróságokra (2011. évi LXXXIX. törvény).
2011 ősze: A bírói karban eszközölt változtatások végrehajtója, az új szervezet (OBH) irányítójává Handó Tündét, a Fideszhez ezer meg egy szállal kötődő, egykori Bibó kollégistát választják meg.
2011. december 31-én az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik, hogy mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az OBH elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. (Ugyanebben a jogszabályban a legfőbb ügyész is hasonló jogköröket kap.)
2012. február 16. Az OBH elnöke a Hagyó Miklós és 14 társa ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelöli ki.

Szerző