Befagyott a békefolyamat

A német és a francia diplomácia sem elég erős ahhoz, hogy kimozdítsa a megfeneklett minszki békefolyamatot. Az orosz-ukrán konfliktus végképp befagyni látszik, az október 19-re tervezett újabb normandiai formátumúnak nevezett négyoldalú – német-francia-orosz-ukrán – tárgyalás elmaradni látszik.

Már egy ideje egyértelmű, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus lezárását célzó minszki békefolyamat kátyúba került. A tavaly februárban életbeléptetett tűzszünet, kisebb-nagyobb kilengésekkel, él ugyan, de a fehérorosz fővárosban 2015 februárjában a német és francia diplomácia nyomására és segítségével tető alá hozott megállapodás politikai rendezésre vonatkozó része tapodtat sem mozdult előre, mert tulajdonképpen egyik érintett félnek sem tetszik.

A normandiai négyeknek mondott Merkel-Hollande-Putyin-Porosenko csúcstalálkozót már jó ideje nem tudja összehívni a német-francia páros. Legutóbb szerda délután került sor egy 50 perces telekonferenciára Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Francois Hollande között, de az Elysée Palota (a francia államelnöki hivatal) tegnapi közleménye szerint ezen csak arról született döntés, hogy a négyek „rövidesen” tárgyalóasztalhoz ülnek Berlinben.

Az időpontról azonban nem döntöttek. Ám az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov tegnapi nyilatkozata azt sugallja, még nagyon távoli az a bizonyos „rövidesennek” mondott időpont. Peszkov úgy fogalmazott, hogy „országa mindig is nagy körültekintéssel közelített ehhez a diplomáciai rendezéshez, de most nem érzi azt, hogy itt az ideje az újabb megbeszéléseknek”.

Moszkva ugyanígy érzett akkor is, amikor Berlin és Párizs azt szorgalmazta, hogy a szeptember eleji kínai G20-as csúcstalálkozón egyeztessenek a kelet-ukrajnai rendezés kérdésében a normandiai négyek. Ukrajna ugyan nem tagja a G20-aknak, de Petro Porosenko államfő meghívást kapott az eseményre. Akkor Putyin "értelmetlennek" nevezte, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Porosenkóval, arra az állítólagos augusztus 10-i krími provokációra hivatkozva, amelyet Moszkva szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat hiúsított meg.

Erre hivatkozva állította Moszkva, hogy Ukrajna nem a békét választotta, hanem az erőszakot. Merkellel és Hollandeval viszont találkozott és tárgyalt Putyin Kínában, ezután jelentette be a párizsi elnöki hivatal, hogy a „következő hetekben” sor kerül a négyes csúcstalálkozóra is. Sajtóhírek szerint ezt október 19-re tervezték Berlinbe. Ám, ha csak valami csoda nem történik, ez a csúcstalálkozó is elmarad.

Kijev sem lelkesedik az ötletért, Porosenko hivatalából kiszivárgott információk alapján az ukrán vezetés álláspontja is az, hogy egyelőre nincs meg a kellő politikai háttere a tárgyalás sikerességének.

Az ukrajnai rendezési esélyeket rontja az aleppói bombázások kapcsán kialakult francia-orosz diplomáciai feszültség, amely olyan mértékűvé vált, hogy Putyin párizsi útját is lemondta.

Mi nem tetszik az érintett feleknek?

A minszki egyezmény előírja a fegyvernyugvást, a nehézfegyverek frontról való kivonását ugyanakkor a kelet-ukrajnai választások megtartásáról is rendelkezik, a régió különleges státusának biztosításáról és arról, hogy a vonatkozó törvények kidolgozása a szeparatista területek képviselőinek bevonásával, velük egyeztetve történjen.

Kijev álláspontja szerint nem lehet addig választást tartani a Donyec-medencében, míg az orosz-ukrán határ teljes egésze nem kerül ukrán felügyelet alá. A választásokat azért kifogásoljál, mert úgy vélik, hogy a jelenlegi, Kijev által terroristának tekintett vezetőket legitimálná.

Moszkva pedig ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán törvényhozás rögzítse végleges formában a régió különleges státusát, hogy Ukrajnában alkotmányos reformot hajtsanak végre, hirdessenek amnesztiát és szervezzék meg a helyi választásokat.