Az interjú az MSZP-vel való esetleges egyeztetésre irányult, amire Orbán úgy válaszolt, hogy az ő ajtaja bizony minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és elnöke előtt nyitva áll, így az MSZP előtt is. Győzködni azonban nem fog senkit, szerinte ugyanis 3,3 millió ember akarata mutatott egy irányba a népszavazáson, ami nagyobb támogatás, mint amit Magyarországon párt valaha is kapott (arról már szintén hallgatott, hogy a szóban forgó népszavazás érvénytelen lett, súlyos közpénz-milliárdokat dobván ki így az ajtón - a szerk.)
Alkotmánymódosítás
Az október 2-i érvénytelen népszavazás után bejelentett alkotmánymódosítással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, igyekezett a legszebb szöveget előállítani. "Pontos és méltó szöveg készült, de érdemes róla vitázni, mert minden szövegnél lehet még jobb" - szerénykedett Orbán, hozzátéve, hogy a tartalmi ügyekről a parlamentben fognak vitázni. Szerinte érdekes technikai kérdés, hogy nemzetközi egyezményeket mennyire érdemes beemelni az alaptörvénybe. A nemzetközi jog egyértelmű: aki az életéért fut, azt be kell engedni. Jugoszlávia szétesésekor is bizonyítottuk, hogy akinek kellett, segítettünk - jelentette ki Orbán, megjátszva, hogy kicsit is érdekli az életükért menekülő emberek sorsa.
A jó öreg menekültkérdés
A bevándorlással kapcsolatban úgy folytatta: a migráció egész Európát kínzó ügy, amire választ kell találni. Egy népvándorlásról van szó. Egyetlen országnak volt akarata, mersze, hogy megkérdezze az emberek véleményét a témáról. Ez az ország Magyarország - mondta, majd még elképesztőbb dolgokat mondott: az emberek kifejezték az akaratukat, és szerinte ez bizonyítja, hogy Magyarországon magas a demokrácia mércéje (most feledkezzünk el a kormánypropagandáról, ami már több hónapja zúdul óriásplakátokon, és kormánypárti médiumokon keresztül az arcunkba, súlyos nyomást gyakorolva az emberek szavazataira).
Orbán szerint a "sikeres" népszavazás után a kormánynak az a kötelessége, hogy érvényt szerezzen az emberek akaratának, és erre lát is esélyt. Szerinte az egy bonyolult kérdés, hogy a nemzeti jogok és az EU jogszabályai milyen viszonyban vannak egymással, de a magyar álláspont egyértelmű: vannak kérdések, amiket semmilyen külső jogalkotás nem érinthet. Ezek a nemzeti létezésünk alapkérdései - jelentette ki a kormányfő.
"Arcátlan" svédek
A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért "arcátlanság" azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk.
Csoda a magyar kerítés
A határzárral kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekező országok hirtelen visszaállították a belső határőrizetet, de szerinte ezt meg kellene szüntetni, ehhez pedig a külső határok megbízható védelmére van szükség. Olaszországba szabadon bejárnak a menekültek, de Magyarország az üdítő kivétel, ahol stabilan védjük a schengeni határt, mert itt "még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön" - dicsekedett.
A közelgő uniós csúcsról azt mondta, hogy egyelőre nem vették le a kötelező betelepítési kvóták kérdését, de Magyarország csak az önkéntes kvótákat tartja elfogadhatónak. Hozzátette, reméli, hogy az Európai Bizottság belátja, hogy a miniszterelnökök döntésével szemben nem lehet napirenden tartani a kérdést.
'56 és az idegenek
Orbán Viktor 1956-tal kapcsolatban is a menekültkérdéssel hozakodott elő, holott a forradalom után magyarok százezrei hagyták el az országot, és váltak ugyanolyan bevándorlókká más országokban, mint a mostani háború elől menekülők. Ezt mondta: '56 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha "mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink", és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből - fogalmazott.
Mint mondta, hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el.
Beismerte: partnerek nélkül nem megy
A gazdasággal kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormány célja megállapodást kötni a versenyképességről a gazdasági szereplőkkel. Mint kifejtette: Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel. A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is - mutatott rá a miniszterelnök.
"Mindig heves vita volt arról, hogy a gazdaság jó irányba tart-e, ez elkerülhetetlen része a demokráciának. Fontos annak értékelése, hogy az a munka, amelyet végzünk, értelmes-e, szolgálja-e az embereket" - tette hozzá. Kiemelte: látványos változás, hogy külső, a magyar politikán kívüli szereplők mondták a magyar gazdaságról, hogy jó állapotban van, és azt javasolják a befektetőknek, hogy "ismét forduljanak bizalommal" Magyarországhoz. Ez azt jelenti, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei kibővültek, javultak, ezt kell a nemzetgazdasági miniszternek értékelnie és javaslatokat tennie, hogy miként lépjünk tovább - mutatott rá.
A kínos kérdésekről hallgatott
Nem nagy meglepetés, de Orbán ismét diszkréten hallgatott a Népszabadság-ügyről, holott a lap múlt szombati drasztikus felfüggesztése óta millió lehetősége lett volna, hogy legalább elismételje a kormány álláspontját, és a napilap veszteségeire, gazdasági okokra hivatkozhasson, ahogy azt párttársai tették korábban.
Ugyanúgy egy szóval sem említette - ahogy az MTI is "elfelejtette" közölni -, hogy az MTK stadionavatóján a közönség nem fogadta akkora lelkesedéssel a kormányfőt, ahogy azt várta volna, amikor ugyanis a mikrofonhoz lépett, csúnyán kifütyülték az MTK-szurkolók. Sőt a beszéd közben is fütyültek, de igazán a végén zendítettek rá, hosszú percekig hallgatásra kényszerítve Orbánt.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV reggeli műsorában naivan érthetetlennek nevezte a történteket.
Pedig Orbánt nem először fütyülték ki, korábban a Fradi-stadion avatóján is ugyanez történt. Akkor egyébként utólag úgy tettek, mintha nem is fütyülték volna ki a miniszterelnököt.
