Előfizetés

Kövér őrségének tagja randalírozott Pompejiben

Az Országgyűlési Őrség egyik tagja randalírozott társaival a pompeji ókori romokon.

Kövér László házelnök testőrségének a tagja volt az egyik azok közül a fiatalok közül, akik Pompejiben felmásztak egy ásatáson feltárt ókori bazilika romjaira, majd ott több mint egy óráig pózoltak, szobrokat utánoztak, és fotóztak, tudta meg az Átlátszó az illető kollégáitól. Elmondták azt is, hogy az Országgyűlési Őrség tagja saját Facebook-oldalára is kitette a fényképet, ám az oldala szerdától már nem volt elérhető. Olaszországban hatalmas felháborodást váltott ki a hat magyar turista viselkedése. Massimo Osanna, a romok főfelügyelője úgy nyilatkozott, hogy ha kiderül, hogy kárt okoztak a világörökség részének számító romokban megindítják a büntetőeljárást. A világörökség részeire nemcsak a helyi, hanem nemzetközi szabályok is vonatkoznak, szándékos rongálásuk bűncselekménynek számít, amit szigorúan büntetnek.

update:

Maradhat a Köztársasági Őrezred tagja a pompeji romokon randalírozó férfi - értesült a hvg.hu. Elismerte az Országgyűlés sajtóirodája, hogy a pompeji romokon pózoló egyik férfi a Köztársasági Őrezred tagja. A sajtóiroda szerint az őr tájékoztatta felettesét a történtekről. Az Országgyűlési Őrség erkölcsileg elítéli a meggondolatlan cselekedetet. A vonatkozó jogszabályok fegyelmi eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé, mivel az érintett szolgálaton kívül volt. Az állomány tagját csak akkor lehet szolgálaton kívüli cselekedetért felelősségre vonni, ha olyat tesz, ami a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, és emiatt a szolgálati viszony tovább nem tartható fent. Az érintett férfi szóbeli figyelmeztetést kapott.

Sukoró-ügy - Súlyosítást kért az ügyész

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte az ügyész a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán.

Vörös László perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez - hét és fél, illetve nyolc évhez - közelítő időtartamra.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

Vörös László hangsúlyozta, a telekcsere során Tátrai Miklós kizárólag a befektetői érdekeket tartotta szem előtt. A vádlott figyelmen kívül hagyta, hogy az állami vagyonelemek cseréje csak kivételes esetben - közérdekű célra hivatkozva - történhetett meg, minden más esetben a versenyeztetésen alapuló értékesítésre van szükség. Tisztában volt azzal, hogy a tervezett autópályához szükséges telkeket - amelyeket a beruházó a sukorói területért felkínált - az állam jóval kedvezőbb feltételekkel is megszerezhetné.

Az ügyész hozzátette: a cserében érintett ingatlanok értékbecslését Császy Zsolt rendelte meg, és bár az adott időszakban egy hetet betegállományban töltött, azok tervezetét megkapta. A jelentős értékkülönbözet miatt azonban, a felmérést készítő cég alkalmazottjainak valamelyikét a vádlott rávette azok átdolgozására, annak érdekében, hogy az ingatlanok között ne legyen 11 százaléknál nagyobb értékkülönbség, amely lehetetlenné tette volna a cserét.

Kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság több esetben sem tartotta be az eljárásjogi szabályokat, számos olyan ügyészi észrevétel, indítvány volt, amelyre nem reagált a Szolnoki Törvényszék tanácsát vezető bíró. Ezek a hibák az első- és a másodrendű vádlott esetében kiküszöbölhetők a másodfokú eljárás során - tette hozzá.

A vádhatóság álláspontja szerint a törvényszék által felmentett harmad- és negyedrendű vádlott - Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára és F. Zsolt értékbecslő - esetében azonban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és új eljárás lefolytatására van szükség.

A tárgyalás hétfőn az ügyvédi perbeszédekkel folytatódik.

Kapcsolódó
Délvidéki döntések

Sukoró-ügy - Súlyosítást kért az ügyész

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte az ügyész a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán.

Vörös László perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk. Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez - hét és fél, illetve nyolc évhez - közelítő időtartamra.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

Vörös László hangsúlyozta, a telekcsere során Tátrai Miklós kizárólag a befektetői érdekeket tartotta szem előtt. A vádlott figyelmen kívül hagyta, hogy az állami vagyonelemek cseréje csak kivételes esetben - közérdekű célra hivatkozva - történhetett meg, minden más esetben a versenyeztetésen alapuló értékesítésre van szükség. Tisztában volt azzal, hogy a tervezett autópályához szükséges telkeket - amelyeket a beruházó a sukorói területért felkínált - az állam jóval kedvezőbb feltételekkel is megszerezhetné.

Az ügyész hozzátette: a cserében érintett ingatlanok értékbecslését Császy Zsolt rendelte meg, és bár az adott időszakban egy hetet betegállományban töltött, azok tervezetét megkapta. A jelentős értékkülönbözet miatt azonban, a felmérést készítő cég alkalmazottjainak valamelyikét a vádlott rávette azok átdolgozására, annak érdekében, hogy az ingatlanok között ne legyen 11 százaléknál nagyobb értékkülönbség, amely lehetetlenné tette volna a cserét.

Kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság több esetben sem tartotta be az eljárásjogi szabályokat, számos olyan ügyészi észrevétel, indítvány volt, amelyre nem reagált a Szolnoki Törvényszék tanácsát vezető bíró. Ezek a hibák az első- és a másodrendű vádlott esetében kiküszöbölhetők a másodfokú eljárás során - tette hozzá.

A vádhatóság álláspontja szerint a törvényszék által felmentett harmad- és negyedrendű vádlott - Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára és F. Zsolt értékbecslő - esetében azonban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és új eljárás lefolytatására van szükség.

A tárgyalás hétfőn az ügyvédi perbeszédekkel folytatódik.

Kapcsolódó
Délvidéki döntések