Előfizetés

Kövér-fióka Pompejiben

Kövér László testőrségének tagja volt az egyik azok közül közül, akik Pompejiben felmásztak egy ókori bazilika romjaira, majd ott pózolva fotókat készítettek, mely miatt eljárás indult ellenük – tudta meg az Átlátszó.

Mi magyarok rettentő aktívak vagyunk a világkultúra megőrzésében. Csak pár szemelvény. 1972. május 21-én a 33 éves Laszlo Toth, magyar származású ausztrál geológus „Én vagyok Jézus, feltámadtam!” kiáltással rontott rá Michelangelo márványszobrára, a római Pietára. A szobor kezét letörte. Vagy nézzük csak az okos Varga Viktort, aki állítólag valami celeb. Ő a Louvre-ban botrányosan megcsókolta Mona Lisát. „Szeretnék ezzel külfö̈ldön is befutni" - nyilatkozta.

És aki most azzal jön, hogy egy őrült magyar miatt nem lehet általánosítani a népre, gondoljon rá: egy másik miatt sem nemzetünket nézik le.

(A legújabb kori magyar történelem legocsmányabb hazai műkincstolvaja ma a piacvezető kereskedelmi tévécsatorna „oknyomozó riportere”. A budakeszi férfi azért ült súlyos börtönéveket, mert az esztergomi érseki könyvtárból kódexeket lopott. A korabeli sajtó szerint „megcsonkított, tönkretett kincseket, amikor egyszerűen kivágta belőlük a legszebb metszeteket. Majdnem négyszáz tételes bűnlajstromot sikerült rábizonyítani.” Soha nem vallotta be, kinek adta el, ezért nem is harmadolták büntetését.)

Egy biztos: külföldön mégsem plakátolnak azzal – se magyarul, se másul -, hogy tiszteletben kell tartanod a kultúránkat.

Kövér doktor mindenesetre csináltathatna ilyesmit az embereinek. Már, ha egyáltalán zavarja, ami történik.

Harckocsi gázolt halálra egy nőt

Női holttestre bukkantak az EBESZ megfigyelői a kelet-ukrajnai frontvonalhoz közel eső Krasznohorovka hullaházában - írja az Origó.

Az orvosok elmondták, hogy a holttestet néhány napja találták az utcán. A külsérelmi nyomok alapján nagy valószínűséggel egy harcjármű lánctalpa alá került. A körülmények egyelőre tisztázatlanok.

Az EBESZ megfigyelői megtalálták a halott nő rokonát, aki elmondta, hogy azon a napon együtt sétáltak, amikor az utcán feltűnt egy harckocsioszlop. Ijedtükben különböző irányba futottak, így szem elől tévesztette a hozzátartozóját, aki felől azóta sem hallott.

A cikket itt találja!

Orbán "hadüzenete"

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap a tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal pénteken. A Népszabadság körül kialakult helyzetről közölt kommentárt a liberális pozsonyi Sme. A Corriera della Sera a migrációról közölt véleménycikket. 

Stephan Löwenstein Az elrejtett tüske című cikkében kiemelte: , ezt mutatja, hogy szerzői gránitba vésett jogszabályként jellemezték az alaptörvényt, azonban Orbán Viktor már a hetedik módosítását indítja el. Az úgynevezett új egységről szóló kijelentések a kvótareferendum érvénytelenségére tekintettel "szarkasztikus megjegyzésekre" ösztönöznek, és kívülről nehéz eldönteni, hogy "önszuggesztióról" van-e szó, vagy pedig arra irányuló kísérletről, hogy a kijelentés az "átható erő" révén általános elfogadást nyerjen. Az alkotmánymódosítást baloldali kommentátorok "patetikus, üres dumának" tartják, de ez az értékelés tévesnek bizonyulhat; "Orbán tulajdonképpeni hadüzenete" a nemzetállam és az EU viszonyát taglaló rész, ez értelmezhető úgy, mintha a kormány "menlevelet írna magának, amely véd minden lehetséges európai beavatkozástól, például jogállamisági eljárásoktól", ennyiben a módosítás "több, mint líra".

Magyarország legolvasottabb politikai napilapjának, a Népszabadságnak a "leállítása" első, második és harmadik ránézésre is olyannak tűnik, mintha Orbán Viktor következő csapása lenne az országban működő média a miniszterelnök által még nem ellenőrzött részére - írta Választói demokráciában című cikkében a liberális szlovák lap kommentátora, Peter Schutz.

Hozzátette: mindennek ellenére, negyedik ránézésre látható, hogy a Népszabadság körüli hangoskodás eltúlzott, és a történet, úgy, ahogy azt feltüntetik, nem tűnik teljesen "rendezettnek". Még ha nyilvánvaló is, hogy a Fidesz médiaflottáját kezelők benne is vannak a játékban, a szerkesztőség és az osztrák kiadó lépései olyan hátteret sejtetnek, amelyben több érdek kereszteződik - vélekedett Peter Schutz.

A Sme kommentátora szerint nem kell a sajtószabadság húrjait pengetve hőst csinálni a Népszabadságból, már csak azért sem, mert Magyarországon a tulajdonosok akarata előtti meghajlás - a Fidesz nélkül is - már régen jóval erőteljesebb, mint bárhol a V4-es országokban. Schutz úgy véli: (a helyzetért okolható) fő bűnösök a lap volt tulajdonosai, a szocialista párt, amely az újságot megörökölte az állampárt MSZMP-től és azt pártlapnak akarta, így nem adták el külföldi befektetőknek a kilencvenes években, akkor, amikor még keresni is lehetett volna rajta.

A Corriere della Sera olasz napilapban megjelent véleménycikk szerzője, Alberto Martinelli nemzetközi politikával foglalkozó olasz egyetemi professzor szerint Magyarországot nem lehet kitenni az EU-ból, de szankcionálni lehet, mégpedig "hatékonyan", miután nem tartja tiszteletben az európai intézmények döntéseit és az unió alapvető értékeit. Esetleges szankcióként a szerző a kohéziós források felfüggesztését említi. Hozzáteszi: nem lehet tolerálni egy "a la carte" Európát, ahol minden egyes ország kiválasztja, mi éri meg neki, nem osztva meg a néha kellemetlenséggel is járó felelősséget. Miért csak a közös szabadpiaci vagy pénzügyi szabályok megsértéséért jár szankció, miért nem vonhatna hasonló szankciót maga után az alkotmányos garanciák és a polgári jogok megsértése? - kérdezi a cikk írója.