Szíria - Nincs előrelépés

Publikálás dátuma
2016.10.17 07:32
John Kerry és Boris Johnson a jemeni helyzetről is tárgyalt Londonban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fotó: /
Áttörés nélkül értek véget szombaton Lausanne-ben a szíriai tűzszünetről folytatott tárgyalások. Vasárnap Londonban John Kerry amerikai külügyminiszter brit, francia és német kollégájával tekintette át a szíriai helyzetet. A szíriai lázadó erők kiűzték az Iszlám Állam terrorszervezetet az észak-szíriai Dabikból.

John Kerry és Szergej Lavrov szombaton újra kísérletet tett a szíriai tűzszünet felújítására, nem sok sikerrel. Az amerikai és az orosz diplomácia vezetője közel-keleti államok - Egyiptom, Irak, Irán, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és Törökország - képviselőivel folytatott megbeszélést. Ugyancsak részt vett a tanácskozáson Staffan de Mistura, az ENSZ közel-keleti megbízottja.

A szíriai és orosz légicsapások folytatódása miatt Washington két héttel ezelőtt felmondta ugyan az amerikai-orosz párbeszédet és együttműködést a szíriai válság rendezésében, azt azonban nem zárták ki, hogy többoldalú megbeszéléseket mégis lépéseket tegyenek a fegyvernyugvás helyreállítására.

Kerry a megbeszélések után nem sok részletet árult el, csupán annyit mondott, hogy „számos ötlet merült fel, amelyeket jó lenne mielőbb megvalósítani”. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, a tárgyaló felek keményen dolgoznak azért, hogy végre elhallgassanak a fegyverek a kettészakított, porig rombolt városban. Az ENSZ adatai szerint a szeptember 9-én megkötött tűzszünet meghiúsulása óta több százan veszítették életüket, s több mint 250 ezer ember továbbra is el van zárva a külvilágtól, s nem indulhattak el a segélyszállítmányok.

Orosz részről továbbra is azt hangoztatták, hogy a légicsapások célja a terrorista csoportok visszaszorítása. Moszkva azt követeli, hogy Szíriában válasszák szét a mérsékelt lázadóktól az al-Kaidától elvben elhatárolódott, nevet változtatott Dzsabhat Fatah al-Sam (korábbi al-Nuszra) Frontot, amelyet orosz részről változatlanul terrorista szervezetnek tekintenek.

Vlagyimir Putyin tegnap az indiai Goában, a BRICS-államok csúcsértekezletén cáfolta, hogy Oroszországon múlna a szíriai tűzszünet. Putyin szerint nincs más lehetőség, mint politikai-diplomáciai rendezést elérni Szíriában, s véleménye szerint e folyamatban minél több országnak részt kellene vennie. Putyin a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a feltörekvő gazdaságok – Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság – csúcstalálkozóján a terrorizmus elleni közös fellépést sürgette.

Újságíróknak nyilatkozva nehezményezte, hogy Párizs a szíriai partokhoz küldte a Charles de Gaulle repülőgéphordozót, s úgy tűnt, hajlik az együttműködésre Moszkvával, de ebből semmi nem lett. Putyin nem beszélt arról, hogy az orosz és szíriai légicsapások képezik a tűzszünet fő akadályát Aleppónál.

Szíriában mindeközben folytatódnak a harcok. Sikert értek el tegnap a Törökország által támogatott lázadó erők, Szíria északi részén visszafoglalták az Iszlám Államtól Dabik városát. Ezt a londoni székhelyű Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Csoport is megerősítette. Dabik stratégiailag nem túl fontos város, jelentősége mégis szimbolikus, mivel egy prófécia szerint itt zajlik majd a „végső leszámolás” muszlimok és ellenségeik között a világvége közeledtekor. Az IS online magazinját is erről a településről nevezte el.

A megfigyelő csoport értesülései szerint az Iszlám Állam mintegy 1200 harcosa védte a várost, az egyik lázadó csoport, a Hamza Brigád parancsnoka szerint ugyanakkor csak minimális ellenállással találkoztak a település bevételekor. Mintegy kétezer ember vett részt az offenzívában, a török légierő és tüzérség támogatásával – jelentette a BBC. A nemzetközi koalíció gépei is légitámogatást adtak Dabik ostromához.

Amerikai-brit felhívás
John Kerry amerikai és Boris Johnson brit külügyminiszter tegnap Londonban azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel az Öböl-államok által támogatott jemeni kormány és a huszi lázadók között.
Szombaton a jemeni partoknál ismét célba vettek egy amerikai rombolót, a rakétatámadás azonban célt tévesztett. Kerry és Johnson Londonban a jemeni helyzetről tárgyalt Abdel al-Dzsuber szaúdi külügyminiszterrel.

Szerző
2016.10.17 07:32

Kiűzetés, fehér házi módra

Publikálás dátuma
2018.08.16 19:03
John Brennan
Fotó: GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP/ MARK WILSON
Donald Trump amerikai elnök visszavonta John Brennan biztonsági igazolását, arra hivatkozva, hogy korábbi CIA-igazgató a bizalmas információk birtokában a kormányzat lejáratásán dolgozott.
Brennan tavaly januárban távozott posztjáról, miután még az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama nevezte ki a Központi Hírszerző Ügynökség élére. Az amerikai szokások szerint a nemzetbiztonság csúcsvezetői hivatalukból való távozásuk után is megtarthatják azt a biztonsági igazolást, amire szükségük van bizalmas értesülések, minősített dokumentumok megismeréséhez. Ez szabad bejárást biztosít számukra a Fehér Házba, és kapcsolatot tarthatnak a magas rangú kormányzati tisztségviselőkkel. Így adott esetben az új kormányzat is igényt tarthat tapasztalataikra, kikérheti tanácsaikat, miközben a volt tisztségviselők saját javukra is kamatoztathatják bennfentes ismereteiket.
A Fehér Ház már korábban közölte, hogy tervbe vették a biztonsági igazolás megvonását olyan volt CIA-, illetve FBI-vezetőktől, nemzetbiztonsági tanácsadóktól, akik azzal a váddal illetik Trumpot, hogy politikájával az oroszoknak igyekszik kedvébe járni. E vádak legfőbb fogódzója az az amerikai hírszerzési megállapítás, hogy az orosz szolgálatok – egyenesen Vlagyimir Putyin elnök utasítására – igyekeztek beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, mégpedig oly módon, hogy segítsék a republikánus elnökjelölt, Trump győzelmét. Ennek jegyében kompromittáló értesüléseket helyeztek kilátásba a Trump-kampánycsapatnak Hillary Clinton demokrata jelöltről. A republikánus kampánycsapatnak az oroszokkal való esetleges összejátszását hivatott kideríteni Robert Mueller különleges ügyész hivatala.
Trump most a Wall Street Journalnek adott nyilatkozatában közvetlenül összekapcsolta Brennan igazolásának a megvonását az orosz kapcsolatot érintő vizsgálattal: azt állította, hogy Brennan felelős e vizsgálat – az elnök értelmezésében alaptalan boszorkányüldözés – elindításáért. Miután Trump nemrég Helsinkiben találkozott Putyinnal, a megbeszélés után az amerikai elnök arról beszélt, hitelt ad az orosz államfőnek, aki arról biztosította őt: szemben az amerikai hírszerzési állításokkal, Oroszország meg sem próbált beavatkozni az elnökválasztási kampányba. Az, hogy Trump eszerint inkább hisz az orosz elnöknek, mint saját kormánya hírszerzésének, Amerikában igen széles körben – és nem csupán demokratáknál – visszatetszést keltett. Maga Brennan egy ízben úgy fogalmazott: az elnök szavai hazaárulással érnek fel.
2018.08.16 19:03
Frissítve: 2018.08.16 19:05

8 év után érkezik a palesztin posta - 10 tonna küldemény zúdult a postaszolgálatra

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:29
A kép illusztráció
Fotó: AFP/ PHILIPPE HUGUEN
Legalább két hétig tart majd a kézbesítés egy tisztviselő szerint. Biztonsági okai lehettek a majdnem évtizedes várakozásnak.
Izrael engedélyezte, hogy a 2010 óta Jordániában felgyülemlett több mint tíz tonna postai küldeményt átvegye és végre kézbesíthesse a ciszjordániai palesztin postai szolgálat - közölte az MTI szerint az izraeli hadseregnek a palesztin civil lakosság ügyeivel foglalkozó szervezete, a Cogat.
Huszein Szavafta, a palesztin postaszolgálat vezetője elmondta, hogy a postai küldemények nyolc év után a múlt héten jutottak el Ciszjordániába, ahol jelenleg is folyik a hegyekben álló küldemények rendszerezése. Az AFP francia hírügynökségnek egy tisztviselő azt mondta: még legalább két hétbe fog telni a kézbesítés. A BBC brit műsorszóró jelentése szerint a küldemények között internetes rendelések, sőt, még egy kerekesszék is van.
Izrael ellenőrzi Ciszjordániát, így a postai szolgálatot is. A külföldről feladott, palesztin területekre címezett leveleknek először az izraeli postaszolgálaton kell átmenniük. A Cogat nem közölte, miért tartották vissza 8 évig a szóban forgó küldeményeket, de hírforrások azt sugallták, hogy biztonsági és adminisztrációs okokból.
Allam Mússza palesztin tájékoztatási miniszter kedden azzal vádolta meg a zsidó államot, hogy nem tesz eleget egy 2016-os megállapodásnak, amelynek értelmében már engedélyezni kellett volna, hogy a külföldön feladott küldemények közvetlenül a palesztin postához kerüljenek. A Cogat tájékoztatása szerint ezt az egyszeri alkalmat Izrael jó szándékának jeleként engedélyezték, miközben folynak a tárgyalások a Mússza által nehezményezett kérdés megoldásáról.
2018.08.16 17:29