elnökválasztás;Hillary Clinton;Egyesült Államok;Donald Trump;

2016-10-17 07:31:00

Clinton és Trump a célegyenesben

Már csak három hét van hátra az amerikai elnökválasztásig: november 8-án az urnákhoz járulnak a választók az Egyesült Államokban. Az elhúzódó, nemegyszer alantas kampány láttán sokan alig várják, hogy vége legyen a kiábrándító csatározásnak. Szerda este tartják az utolsó tévévitát, de az elemzők szerint alapjában eldőlt a verseny, s nem is csak az elmúlt napokban a republikánus elnökjelöltről a médiát elárasztó, dicstelen leleplezések miatt. Vajon „Teflon-Trump” még feljöhet a célegyenesben?

Saját csapdájába esett a jelek szerint a Fehér Házért küzdő ingatlanmilliárdos. Trump ugyanis Hillary Clintont férje hűtlenkedésével akarta kényelmetlen helyzetbe hozni a második televíziós vitában, ám ennél sokkal nagyobb vihart kavart, amikor kiderült, hogy voltaképp ő maga a gátlástalan szexuális ragadozó. A Washington Post által közzétett botrányos videó nyomán már tucatnyi nő jelentkezett, akiket – állításuk szerint – akaratuk ellenére szájon csókolt, megerőszakolt, ágyba akart vinni a Republikánus Párt jelöltje.

A nyilvánosság elé állt nők között volt például a People magazin újságírója, aki interjút készített a milliárdossal, ám a férfi közben a falhoz nyomta, s csókolgatni kezdte. Jelentkezett a Trump által vezetett, Apprentice című valóságshow egyik kiesett szereplője, akit a milliárdos állásajánlattal hitegetett, ha lefekszik vele. Előállt egy nő, akinek Trump a ruhájába nyúlt egy bárban, a Miss Teen szépségverseny egyik résztvevője, aki beszámolt róla, hogy a milliárdos rendszeresen bejárkált a tizenéves lányok öltözőjébe, mondván, „látott ő már olyasmit”.

Bepanaszolta egy korábbi Miss Washington, akinek Trump megmarkolta a fenekét és a szobájába invitálta. Egyik inzultált áldozata úgy fogalmazott, Trump olyan volt, mint egy polip, alig tudta magáról levakarni a csápjait. A milliárdos persze mindent tagad, azzal vádolja a nőket, hogy csak öt perc reflektorfényt akarnak. A történetek azonban pontosan azt illusztrálják, amit Trump a 2005-ben készült, hírhedtté vált felvételen mondott, hogy „egy sztárnak mindent szabad, s bármit megtehet a nőkkel”.

Trump viselkedéséről nem más mondott lesújtó ítéletet, mint a rendkívül népszerű, jelenlegi First Lady. Michelle Obama New Hampshire államban, nagy hatású beszédében az amerikaiak többségének érzéseit fogalmazta meg, amikor rámutatott: személy szerint is sértve érzi magát a nők testére tett szégyenletes megjegyzések miatt, a nők ambícióinak és szellemi képességeinek lebecsülése miatt, s azon állítás miatt, hogy egy nővel mindent meg lehet tenni. A Clinton-kampány a hétvégén sok száz kampányeseményt szervezett, kifejezetten a nők számára, akik nemet mondanak Trump elnökségére, s mindenkit arra biztatnak, menjenek el szavazni.

Három hét van hátra az amerikai elnökválasztásig, s eldőlni látszik a verseny FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF SWENSEN

Három hét van hátra az amerikai elnökválasztásig, s eldőlni látszik a verseny FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF SWENSEN

Hillary Clinton múlt héten, egy San Franciscóban tartott adománygyűjtő összejövetelen azt sem zárta ki, hogy földcsuszamlásszerű győzelmet arathat. A Clinton-stáb aggodalma ugyanakkor az, hogy a nagy előny láttán sok demokrata szavazó nem veszi majd a fáradtságot a voksolásra. A Trump-kampány mindeközben Virginia államban „összecsomagolt”, úgy ítélték meg, hogy ott már nincs esélyük győzni, inkább máshová csoportosították át egyébként is szűkösebb erőforrásaikat. A milliárdos stábja az utolsó tévévitában bizakodik, a záró összecsapást október 19-én, szerdán, a Nevadai Egyetemen a FoxNews csatorna szervezi.

 Kényes kiszivárogtatások
A Wikileaks által nyilvánosságra hozott újabb üzenetekből kiderült például, hogy a Clinton-kampány egy nekik kedvezőbb dátumra akarta áthelyezni Illinois állam demokrata előválasztásának időpontját – s úgy vélték, biztos megkapják a szívességet a helyi demokrata vezetőktől, hiszen „adósai a Clinton-családnak”.
A friss e-mailek bőven idéznek a volt First Lady Wall Street-i beszédeiből, ezeknek a beszédeknek a közzétételét még Bernie Sanders követelte, de hiába. A szövegekből kiolvasható, hogy Clinton zárt körben a szabadkereskedelmi megállapodások hívének vallja magát, nyilvánosan azonban – a Demokrata Párt balszárnyának tett engedményként – ma már bírálja az Obama-kormányzat által szorgalmazott egyezményeket. A vallásos szavazók körében aligha fogadják kedvezően az e-mail-váltást, amelyben Clinton kommunikációs igazgatója, Jennifer Palmieri és egy szakértő azon gúnyolódik, hogy Rupert Murdoch vajon miért nevelte katolikusnak a gyerekeit.
Palmieri azt fejtegette, hogy az ausztrál médiamogul valószínűleg úgy gondolja, a katolikus vallás a társadalmilag leginkább elfogadott, politikailag konzervatív hit. Egy másik üzenet leleplezte, hogy Donna Brazile, a DNC jelenlegi vezetője, aki sokáig a CNN szakértője volt, előre értesítette Clinton embereit, hogy Hillary milyen kérdést fog kapni a közönség köréből.
Egyes, Clinton külügyminisztersége idején történt levélváltások erősítették az összeférhetetlenség gyanúját a Clinton Alapítvány tevékenységével kapcsolatban. Bill Clinton azok nyomán be is jelentette: ha a feleségét elnökké választják, First Gentleman minőségében felfüggeszti munkáját a családi alapítványban.

A konzervatív csatorna műsorvezetői alighanem sok muníciót találnak majd Clinton tanácsadójának frissen kiszivárogtatott üzeneteiben. Ha a mostani egy „normális” választási kampány lenne, a Wikileaks leleplezései jóval nagyobb visszhangot keltenének. Nem mintha a volt First Lady stábjának leveleiben olyan drámai leleplezések lennének, amelyek derékba törhetnék a kampányát. A Trump-kampány látványos összeomlása „kioltja” ezeket a történeteket, a kiszivárogtatások ugyanakkor kényelmetlen helyzetbe hozták Clintont és a tanácsadóit.

A Wikileaks leleplező portál még több tízezer e-mail közzétételét ígéri az elnökválasztás napja előtt. A friss üzenetek a Clinton-család régi bizalmasa, a kampány fő stratégája, John Podesta levelezéséből valók. Podesta nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy ezek az ő 2008 óta írt és kapott levelei. Azt azonban egyre határozottabban állítják, hogy orosz hackerek állhatnak a kiszivárogtatás mögött.

A Wikileaks idén júliusban, a demokrata elnökjelölő konvenció előtt a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) mintegy 20 ezer e-mailjét szivárogtatta ki. Az akkori üzenetek kiélezték a feszültséget Clinton és demokrata kihívója, Bernie Sanders szenátor között, mivel több üzenet is igazolta, hogy a DNC inkább Clintont favorizálta. Már akkor is orosz internetes betörésre gyanakodtak. Az FBI vizsgálódik, az Obama-kormányzat aggodalmát fejezte ki, hogy Moszkva – korábban példátlan módon – bele akar avatkozni az amerikai elnökválasztási folyamatba. Az orosz elnököt feltűnően kedvelő Trump ugyanakkor kétségbe vonja, hogy Moszkva állna a kiszivárogtatások mögött.

A milliárdos a véghajrában mindent bedob: Clintontól drogtesztet követel, mivel az előző vitában szerinte „fel volt pumpálva”. Hétvégi kampánybeszédeiben megkérdőjelezte a média, s az egész választási rendszer hitelességét. Paul Ryan republikánus házelnök szóvivője útján üzente erre: az amerikai demokrácia alapja a választási eredmények elfogadása.

Eldőlni látszik a verseny
A RealClearPolitics (RCP) portál több felmérés átlagolása alapján számított adatai szerint Clinton országosan a voksok 48,1 százalékát kapná, Trump pedig csak 41,1 százalékot, ha most lenne a voksolás. A volt First Lady még a konzervatív FoxNews utolsó felmérésében is 8 százalékkal vezet, az NBCNews/Wall Street Journal tegnapi adatai szerint Clinton előnye 11 százalékos.
Noha Nate Silver, a FiveThirtyEight portál statisztikusa szerint Trump korántsem teflonborítású, ártanak neki a leleplezések, a Trump-videó közzététele után készült, tegnap közzétett Washington Post/ABCNews-felmérés ezt cáfolni látszik, a választók többsége úgy nyilatkozott, nem befolyásolta őket a botrányos felvétel. Náluk továbbra is szoros a verseny: Clinton 4 ponttal vezet azok körében, akik biztosan elmennek szavazni (Clinton 47, Trump 43, Johnson 5, Stein 2). Két jelöltet számítva Clinton 50, Trump 46 százalékot kapna. A felmérés hibahatára 4 százalék.
Ha Clinton tartani tudja a 4 százalékos előnyt, a Post szerint bőven elegendő elektort nyer el az államonkénti versenyben. Az RCP szerint Clinton 258 elektorra biztosan vagy valószínűleg számíthat, míg Trump legfeljebb 170-re, ami azt jelenti, Hillary nagyon közel áll a győzelemhez szükséges 270 elektor megszerzéséhez. Összesen tíz állam, köztük Florida és Ohio ingadozik, így 112 elektor hovatartozása még bizonytalan.