Merkel kontra SPD

A csütörtöki és pénteki európai uniós csúcstalálkozó témái közé is felkerül: szigorítsák-e a megannyi emberéletet követelt szíriai bombázások miatt a szankciókat Oroszországgal, vagy sem. Berlin mindeddig visszafogott politikát folytatott a Kremllel kapcsolatban, aminek oka az is, hogy a szociáldemokraták igyekeznek fenntartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.

A CDU, illetve a kormány ügyeiben rendre jól értesült Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint a kancellár az EU-csúcson síkra száll a szankciók szigorítása mellett, mivel Oroszország az emberi életre fittyet hányva folytatja bombázásait Aleppo térségében, egy sor kórházat tett a földdel egyenlővé, de az ENSZ segélykonvoját is légitámadással sújtotta.

Barack Obama amerikai elnök telefonon biztosította támogatásáról a kancellárt. Kemény fellépést sürget az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, Elmar Brok német kereszténydemokrata politikus, aki szintén a büntetőintézkedések kiterjesztéséért szállt síkra. Szerinte az uniós állam- és kormányfők következő csúcstalálkozóján nem fél, hanem egy évvel kellene meghosszabbítani az ország ellen már a krími és kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt elrendelt szankciókat.

Csakhogy egy ilyen kemény fellépés az oroszokkal szemben a német nagykoalíciót is próbára teheti. A CSU sem nagy híve a radikális irányvonalnak, Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint fokozatosan kell feloldani a büntetőintézkedéseket. A párt alelnöke, Christian Schmidt sem tartaná jó ötletnek a büntetőintézkedések kiterjesztését, úgy véli, hogy emiatt aligha változtat majd politikáján Oroszország.

A nagyobbik ellenállás azonban az SPD-től érkezhet. A szociáldemokraták a „béke pártjaként” definiálják magukat, ami azt is jelenti, hogy szerintük a szankciók politikája nem a helyes irány. A kelet-németországi SPD-vezetők pedig hallani sem akarnak bármiféle szigorításról. Mecklenburg-Elő-Pomeránia nemrég újraválasztott tartományi miniszterelnöke, Erwin Sellering például „Oroszország napot” rendezett a helyi vállalatok számára, s reményét fejezte ki, hogy hamarosan véget vetnek a Kreml elleni szankcióknak, mert mint mondja, ez elengedhetetlen a gazdaság fejlesztése szempontjából. Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke is kétkedését fejezte ki az esetleges új büntetőintézkedések kapcsán.

Matthias Platzeck, az SPD egykori vezetője szerint veszélyes lenne az, ha még feszültebbé válna a viszony Berlin és Moszkva között. Az SPD aligha változtat majd Oroszország-politikáján, így nehéz elképzelni, hogy a párt beállna Merkel kezdeményezése mögé. Azért sem valószínű, mert a németek túlnyomó többsége sem akar újabb szankciókat. Egy felmérés szerint a megkérdezett németek 29 százaléka ráadásul jobban tud azonosulni Vlagyimir Putyin elnök politikájával, mint a kancelláréval.

Arról nem is szólva, hogy egy ilyen tervet az EU állam- és kormányfőin sem lenne könnyű keresztülvinni. Matteo Renzi olasz, illetve Alekszisz Ciprasz görög kormányfő már többször bírálták a büntetőintézkedéseket, de ellene foglalt állást Robert Fico szlovák miniszterelnök is, s a magyar kormányt is nehéz lenne meggyőzni egy ilyen döntés helyességéről.

Tény az is, hogy a kancellár Oroszország politikája sem következetes – írta a Spiegel. Angela Merkel ugyanis egyelőre semmit sem tett az Északi Áramlat 2 leállításáért. A gázvezetéken keresztül közvetlenül szállítanak gázt Oroszországból Németországba, Ukrajna, illetve Lengyelország kihagyásával, ami miatt a visegrádi országok államfői is nemtetszésüket fejezték ki legutóbbi, szombati találkozójukon.

S bár a kancellár csökkenteni kívánja hazája Oroszországtól való energiafüggőségét, a gázvezeték megépítésével ez éppen hogy tovább nőne. Várhatóan erre helyezi majd a hangsúlyt Renzi, aki kettős mércével vádolja Merkelt, mert egyebek mellett a kancellár miatt hiúsult meg a Déli Áramlat, amely előnyös lett volna Olaszország számára.