Gál Mária;
ostrom;Moszul;iraki kormányerők;
2016-10-18 07:31:00
Hétfőn hajnalban elindultak az iraki tankok az Iszlám Állam legnagyobb fellegvára, Moszul ellen. A kormányhadsereggel vállvetve harcol a kurd Pesmerga, azaz az iraki Kurdisztán hadserege, illetve a síita milíciák, valamint kisebb szövetségesek. Az amerikai vezetésű katonai koalíció légi támogatást nyújt az ostromhoz.
A számok alapján úgy tűnhet, hogy egyszerű a helyzet, hiszen egy légitámogatással bíró, 25 ezres haderő áll szemben 4-8 ezer dzsihadistával. De nem így van, Moszul visszavétele az egyik legnehezebb feladat, amivel szembesül a terrorellenes koalíció. Minden becslés, és az eddigi harcok tapasztalatai szerint több hónapos harcra lehet számítani. Az ostromló erők 60 km-re vannak Moszultól, innen kezdték meg az előrenyomulást. (Híradások szerint a Pesmerga az első órákban már néhány kisebb települést ellenőrzése alá vont.)
Tervek szerint az előrenyomulás szakaszos lesz, a város tényleges visszafoglalása november-decemberre várható. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudni, hány civil él a városban. Amikor az IS bevonult Moszulba, 2014. júniusában több mint kétmilliós volt a lakosság, mára 1,3 millió főre becsülik. Félő, hogy élő pajzsként használja a terrorcsoport a civileket, nem engedi ki a városból a harcok elől menekülőket, de azt sem tudni, hogy mennyien vannak olyanok, akik netalán harcba szállnak a szunnita terrorcsoport oldalán a síita-kurd felszabadító erőkkel szemben. Ez utóbbi nem alaptalan félelem, hiszen a terrorcsoportot 2014-es bevonulásakor ünneplő lakosok fogadták.
A kormány egyelőre felkészül a menekültáradatra, az ostrom előkészületeivel párhuzamosan (március óta) nemzetközi szervezetek segítségével egyre több menekülttábort állítottak fel az általuk felügyelt, Moszulhoz legközelebb eső területeken.
Hogy mennyire bonyolult és többrétegű Moszul ostroma, hogy mennyire komoly akadály a szunnita-síita szembenállás, azt az előzetes nyilatkozatháború is igazolja.
A török kiképzők által irányított iraki szunnita csoport is részt vesz Moszul ostromában, jelentette múlt héten az Anadolu. A török állami hírügynökség szerint erről egyeztetett Törökország, az Egyesült Államok és Irak. Recep Tayyip Erdogan török elnök napok óta hangsúlyozta, hogy a török csapatokat sem lehet kizárni a Moszul felszabadítását célzó hadműveletből, de ezt határozottan visszautasította Haider al-Abadi iraki kormányfő.
A Moszul közelében lévő Basika város melletti támaszponton lévő török katonák Bagdad által nem engedélyezett jelenléte is komoly feszültséget keltett a két állam között. Ankara azt is kérte, hogy Moszul ellen ne harcolhassanak a kurd egységek és az iraki hadsereg másik támaszai, a síita milíciák, mert az a város etnikai, felekezeti arányainak az erőszakos felborítását eredményezné.
A síita-szunnita-kurd ellentétekkel láthatóan Bagdad is számol és némi engedményt is tett. Beszámolók szerint ugyanis a támadásban helyet kapott a törökök által kiképzett szunnita egység is. Hogy ez pontosan milyen erőt jelent, arról nincsenek egyelőre jelentések.
Haider al-Abadi az ostrom kezdetének bejelentésével egyidőben azt is közölte, hogy a városba majd csak a hadsereg és a rendőrség fog behatolni. Ez nyilván elsősorban a síita milíciáktól rettegő szunnita lakosságnak szóló jelzés, ugyanakkor azokat a nemzetközi szereplőket is próbálta megnyugtatni, akik attól félnek, hogy felekezeti konfliktusba torkollhat a hadművelet a szunniták és a síiták között.
Már Falludzsa ostrománál (2016. március-június) is hasonlóképpen járt el az iraki hadsereg és azt akkor is előre jelezte is a lakosságnak. A síita milíciák mindvégig harcoltak az ostrom során, de csak a városon kívül, a település belső felszabadításában, amely ugyancsak utcáról utcára, házról házra zajlott, már nem vettek részt, elkerülendő a vallási alapú ellentéteket a szunnita városlakókkal. Ugyanez az elképzelés Moszul kapcsán is.
Az iraki szunniták két legfontosabb városa ugyanis a vallási központnak számító Falludzsa, a minaretek városának és a mecsetek anyjának becézett település, a másik pedig Moszul, a legnépesebb szunnita város. Az IS legyőzése csak az egyik kihívás a bagdadi kormányzat számára, a legnagyobb feladat majd a háború utáni felekezeti-etnikai béke biztosítása lesz.