Döntött az Ab: mutatható a rendőrök arca a sajtófotókon

Publikálás dátuma
2016.10.18. 14:21
Korábbi felvétel. Illusztráció: Vajda József/Népszava
Rendőrök képmásáról készült sajtófotóknak, videóknak az érintettek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket - köztük kúriai döntést - semmisített meg kedden kihirdetett két határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra. Az Ab ugyanakkor hivatkozott a többi között egy 2014-es, hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben már kimondta, hogy a rendőri intézkedésről az érintett engedélye nélkül készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik, a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó. Kivétel lehet, ha az emberi méltóság sérelmét okozza a közlés, például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: "a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló, képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani, és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e".

Az alkotmányjogi szempontból lényeges mérlegelésnek tehát a sajtószabadság és az emberi méltósághoz való jog ütközésének megítélésére kell koncentrálnia. A két elbírált alkotmányjogi panaszban egy médiaszolgáltató és egy hírportál a szabad véleménynyilvánításra és a sajtó szabadságára hivatkozva kérte az Ab-tól bírói ítéletek, kúriai, ítélőtáblai és törvényszéki határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A kifogásolt döntésekben megállapították a bíróságok a személyiségi - képmáshoz fűződő - jogok sérelmét a nyilvános helyen intézkedő rendőrről készült fotónak, videónak az érintett hozzájárulása nélküli közzététele miatt.

Az egyik indítvány szerint ugyanakkor a rendőrökről - mint közhatalmat gyakorló személyekről - hivatásuk gyakorlása közben készített képmás és annak közzététele esetén az vizsgálandó, hogy a fénykép közzététele érinti-e az emberi méltósághoz való jogot. Ha nem merül fel erre utaló körülmény, akkor a véleménynyilvánításhoz való jog szükségképpen sérül azáltal, ha a sajtót jogszabály vagy az annak nyomán kialakított joggyakorlat automatikusan, egyedi mérlegelést nem tűrve tiltja el a véleménynyilvánítás ezen formájától. Az indítványozó szerint európai joggyakorlatban példátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosításra alkalmatlan módon jogszerű közzétennie.

Az Ab rámutatott: a jogértelmezés során figyelembe kell venni, hogy egyetlen személy látható-e a képen, mert ekkor általában nem érvényesül a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek. Ám kivételesen még ilyen esetben is fennállhat a jogos érdek, ennek igazolására azonban a feleknek megfelelő módot kell adni a perben. Az egyik ügyben az eljáró bíróság azt fejtegette, hogy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban a tájékoztatás csak "akkor tart számot közérdeklődésre, ha annak során az eljárási szabályokat nyilvánvalóan megszegik". Az Alkotmánybíróság szerint ez egyáltalán nem következik az alaptörvényből. A sajtó a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak.

Az Ab hivatkozott a korábbi hasonló ügyben hozott döntésére, amely szerint rendes bíróságra tartozó kérdés polgári ügyben, hogy milyen eseményt tekint közszereplésnek, közéleti szereplésnek, milyen felvételt minősít tömegfelvételnek vagy a személyiségi jogokat sértőnek a polgári törvénykönyv alapján. Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alkotmányos jelentőségű, de bírósági hatáskörbe tartozó jogszabály-értelmezést nem végezhet el a bíróságok helyett.

Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ha a bíróság jogerős ítéletében nem tartja tiszteletben az alaptörvény autentikus értelmezését, akkor az Ab feladata az ilyen ítéletek elleni indítványok esetén alkotmányjogi panasz keretében a döntés felülvizsgálata és szükség esetén megsemmisítése. A döntésben részt vevő tíz alkotmánybíró közül kettő fűzött különvéleményt a határozathoz: Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla.

Szerző
Frissítve: 2016.10.18. 16:31

Mészáros cégénél is nyomozhat az OLAF?

Publikálás dátuma
2016.10.18. 14:19
FOTÓ: Népszava
Ismét a Csalás Elleni Európai Hivatalhoz (OLAF) fordult Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja, hogy az uniós intézményeken belüli korrupciót vizsgáló szerv nézzen utána a 420 milliárd forintos magyarországi szennyvízberuházásoknak - írja a Magyar Nemzet. Az ilyen beruházások egyik nagy nyertese Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester.

A területfejlesztési szakpolitikus szerint a közműhálózatok kivitelezésére és felújítására kiírt tender első eredményei azt támasztják alá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programirodán keresztül olyan struktúrát hozott létre a kormány, amely a hatalomhoz közel álló nagyvállalkozók vagyonát gyarapítja.

A hat vidéki régió­ra egyenként 70 milliárd forint jut, négy helyen már eredményt is hirdettek. Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros & Mészáros Kft., illetve a Duna Aszfalt-tulajdonos üzletember Szijj László sem maradt megbízás nélkül. Mészáros csak Észak-Magyarországon érdekelt, ahol a Hód­út Kft. révén Szijj is dolgozhat, utóbbi viszont a Magyar Vakond Kft.-vel a közép- és kelet-magyarországi térségben is részt vehet a munkában. A Környezeti és energiahatékonysági operatív programhoz tartozó hat felhívás elvileg nyílt közbeszerzés volt, a nyertes számára négy évre garantált a megrendelés. Az OLAF közreműködését az indokolja, hogy az alapcéllal, a kis- és középvállalkozások támogatásával homlokegyenest ellenkezik a kiírás, mivel éppen a legnagyobb piaci szereplőknek kedvez - írja keddi számában a napilap.

Szerző

Mészáros cégénél is nyomozhat az OLAF?

Publikálás dátuma
2016.10.18. 14:19
FOTÓ: Népszava
Ismét a Csalás Elleni Európai Hivatalhoz (OLAF) fordult Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja, hogy az uniós intézményeken belüli korrupciót vizsgáló szerv nézzen utána a 420 milliárd forintos magyarországi szennyvízberuházásoknak - írja a Magyar Nemzet. Az ilyen beruházások egyik nagy nyertese Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester.

A területfejlesztési szakpolitikus szerint a közműhálózatok kivitelezésére és felújítására kiírt tender első eredményei azt támasztják alá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programirodán keresztül olyan struktúrát hozott létre a kormány, amely a hatalomhoz közel álló nagyvállalkozók vagyonát gyarapítja.

A hat vidéki régió­ra egyenként 70 milliárd forint jut, négy helyen már eredményt is hirdettek. Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros & Mészáros Kft., illetve a Duna Aszfalt-tulajdonos üzletember Szijj László sem maradt megbízás nélkül. Mészáros csak Észak-Magyarországon érdekelt, ahol a Hód­út Kft. révén Szijj is dolgozhat, utóbbi viszont a Magyar Vakond Kft.-vel a közép- és kelet-magyarországi térségben is részt vehet a munkában. A Környezeti és energiahatékonysági operatív programhoz tartozó hat felhívás elvileg nyílt közbeszerzés volt, a nyertes számára négy évre garantált a megrendelés. Az OLAF közreműködését az indokolja, hogy az alapcéllal, a kis- és középvállalkozások támogatásával homlokegyenest ellenkezik a kiírás, mivel éppen a legnagyobb piaci szereplőknek kedvez - írja keddi számában a napilap.

Szerző