Tüntetést hívtak össze szerdára az Európai Bizottság brüsszeli Berlaymont épülete elé a a Népszabadsággal szolidaritást vállaló civilek. A magyar és angol nyelvű felhívás szerint a tüntetők a sajtószabadság szimbólumaként tollat tartanak majd a kezükben. Jöhetnek transzparensek is, de mindenkit kérnek, hogy tartózkodjon a durva üzenetektől, a gyűlöletbeszédtől.
Forrás: Facebook
A szervezők szerint "a Népszabadságot október 8-án, közvetlenül a kormányt kritizáló, korrupciót és hatalommal való visszaéléseket feltáró cikkek megjelenése után váratlanul és rendkívül aljas módon megszüntették. Dolgozóit, az újságírókat, szerkesztőket a mai napig nem engedik dolgozni, más lapban publikálni, és személyes holmijaikhoz hozzáférni. A Népszabadság archívuma azóta is elérhetetlen. Az ilyen módszerek aláássák az Alaptörvény által is védett sajtószabadságot! Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve sérül" - idézi a felhívás szövegét a hvg.hu.
FOTÓ: Népszava
Közben a Hír TV megszólaltatta Szőcs Gézát, a miniszterelnök kulturális főtanácsadóját is a Népszabadság bezárásával kapcsolatban, aki azt mondta, hogy az archívum eltűnése is nagy baj, hiszen az a magyar kultúra fontos részét képezi. „Rendkívüli csapásnak érzem ezt a magyar sajtószabadságra nézve, nagyon sajnálom mindazt, ami történt, és próbálunk ami szerény eszközeinkkel valamiféle közvetítést is felajánlani: azért, hogy a történet átvilágítható legyen, és a jövőre nézve valamilyen konstruktív megoldás születhessen. Különösen nagy csapásnak érzem azt, hogy amennyiben jól vagyok értesülve, az archívum sem hozzáférhető, melynek nincsenek, nem lehetnek gazdasági okai, sem bármiféle elfogadható ok – az a magyar kultúra része, a magyar jelenkor történetének része” – hangsúlyozta a Hír TV-nek a miniszterelnök kulturális tanácsadója.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök szóvivője Szőcs Géza nyilatkozatára úgy reagált az Origo-nak: érthető, hogy vannak, akik vonzódnak a balos szubkultúrához, és nekik most hiányérzetük van.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, Heinrich Pecina, a Népszabadságot is kiadó Mediaworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője a Profil című osztrák gazdasági hetilap hétfői nyomtatott kiadásában megjelent interjúban mondta azt, hogy a lap munkatársai inkább a fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak, a magyarországi menedzsment pedig rosszul kommunikált, és alábecsülte az ellenséges reakciókat. Pecina teljes interjúját itt olvashatja!
A szerkesztőség így válaszolt a tulajdonosnak:
1. Az interjúból úgy tűnik, mintha az október 8-i lapbezárás előtt a kiadó bármilyen tárgyalási kezdeményezését a szerkesztőség nem fogadta el. Ilyen javaslat nem volt.
2. "A szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai" semmilyen privilégiumot nem élveztek, a Fórum oldalon sokféle politikai vélemény megjelent, a közlés kritériuma csak az írás minősége, nem a szerző párthovatartozása volt. Honoráriumot - ha csak a szerkesztőség nem rendelte a cikket - 2011 óta az itt megjelenő dolgozatokért nem fizettünk.
3. Lehet, hogy a tulajdonos azért adta ki a lapot, hogy olvasnivalót adjon a lakosság 40-50 százalékát kitevő kormánykritikus tömegnek, amelyet „az Orbán elleni gyűlölet tart össze", de a lap utolsó percéig a gyűlöletkampány ellen foglalt állást. Az újság múlt szombatig Magyarország legnagyobb példányszámú közéleti napilapja volt.
4. Tudomásunk szerint jelentkezett vevő a Népszabadságra, de nem kapott választ.
5. Ha a Népszabadság „felfüggesztésének” valóban gazdasági okai voltak, akkor a Mediaworks menedzsmentjének mindenekelőtt jeleznie kellett volna, hogy a gazdaságos működtetés megteremtéséért újratervezésre van szükség. Ez nem történt meg, mi több, a Mediaworks a nyáron 8 új munkatárs felvételét engedélyezte a lapvezetésnek. Pénzügyi korrekcióra legutóbb 2015 őszén kérték a lapvezetést, amely ennek eleget tett.
6. A Népszabadság veszteségességéről: a lap a Mediaworks előtti nyolc évben a Ringier tulajdonában volt. A Ringier – a lap korábbi vezetőinek beszámolója szerint – nyomdai és terjesztési akvizíciókhoz is felhasználta a Népszabadság 2004-ig képzett, 2,4 milliárd forintos eredménytartalékát. A Népszabadság eredménye is nagyban függ a hirdetési bevételektől, ám azok mennyisége – elég csak az idei állami reklámköltésekre gondolni, amelyekből egy százalékban részesült a Népszabadság – jócskán hagyott kívánni valót maga után. A lap vesztesége aligha évi egymillió euró.
7. A Népszabadság munkatársai határozottan visszautasítják azt a kijelentést, amely szerint a múlt hétvégi tárgyalások során „inkább fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak”. A szerkesztőség az újraindulással kapcsolatos tárgyalások során – egyéb pénzügyi korrekciók felajánlása mellett – lemondott októberi járandóságának jelentős részéről, hogy a lap folyamatosan a piacon legyen, s hogy október végéig kidolgozza tervét egy másfajta működésre. Az ajánlatra nem érkezett válasz.
