Nevetségessé tett rémség

Publikálás dátuma
2016.10.19 07:45
Meglepő pillanat (Gyöngyösi Zoltán, László Zsolt, Rusznák András)
Fotó: /
Beütött az istennyila, éppen amikor már kezdődne az előadás, és halványulnak a nézőtéri fények, egy durranás, némi szikrázás a színpad baloldalán, majd totál sötét lesz. Többen azt hiszik, hogy valami kiverte a biztosítékot, áramszünet keletkezett, aztán kiderül, hogy ez már az Iván, a rettenet című produkció, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében, a Radnóti Színházban.

A megrendezett áramszünetet a Radnóti Színházban feltehetően Tyimofejev feltaláló időgépe okozta, amivel egyfolytában kísérletezik, örökkön örökké bütyköli, matat rajta, képtelen tőle elszakadni, szinte csak rá figyel. Még a feleségét, Anaida Mihajlovna filmszínésznőt - Petrik Andrea alakírásában - is alig veszi észre, aki morgolódik is emiatt, ahogy csak belefér.

Rusznák András Tyimofejeve kiköpött értelmiségi. Olyan, mint egy zaklatott szórakozott professzor, ifjú kiadásban. Amikor masinájára koncentrál, megáll számára az idő, nem létezik semmi és senki. Az kapásból nyilvánvaló, hogy nem érzi jól magát ebben a világban, valószínűleg ezért eszkábálta az időgépet, le akar innen lépni. Olyan, mint a viccbeli pasas, aki azt kiabálja, hogy „állítsátok meg a Földet, le akarok róla szállni!” Pater Sparrow rémesen szűk, szürkén sivár szobát tervezett számára, ezzel is érzékeltetve, hogy itt reménytelenül nincs mozgástér, innen csak elsóvárogni lehet, mert ez kibírhatatlan.

Amikor viszont az agyonszerelt időgép, csodák csodája, egyszer csak beindul, hirtelen szétnyílnak, elúsznak a szoba falai, és átvitt értelemben is igencsak perspektívikussá válik a tér. Ilyen mélységeit a Radnóti kicsi színpadának még nem láttam. Nyilván csalóka is ez, villogó lámpácskák keretezik a teret, egyre beljebb és beljebb is van belőlük. Némiképp operettes a hatás, de közben a lámpák nem világítanak be fényesen mindent, körülöttük feketeség honol, a nagy kiismerhetetlenség, ahová hősünk kérés nélkül behatol, mint kiderül, Sztálin abszurdba hajló, nyomasztó diktatúrájából, az ugyancsak förtelmes cári diktatúrába.

Bulgakov persze áthallásos komédiát írt, ha nem is olyan mélyenszántót és filozofikusat, mint amilyen a Mester és Margarita című regénye. De azért ez a darab is buzgón nyelvet öltöget a hatalomra. Kifigurázza azt. Megmutatja, hogy a rettenetesnek tűnő, véres kezű fenség, aki teljhatalommal rendelkezik, ha olyan helyzetbe kerül, pillanatokon belül elesetté, csetlő-botlóvá, iszonyúan sebezhetővé válik, és ugyanúgy szorong, reszket, fél, mint egy kisember.

Mindig ziccer helyzetet jelent a házmester és a cár kettős szerepe, ezúttal László Zsolt aknázza ki remekül a lehetőségeket. Házmesterként sapkáját jócskán a fejébe húzza, mint aki nem mer az emberek szemébe nézni. Szabályokat mereven betartatni igyekvő spion, a diktátor kis házi lerakata, aki mindent sunyin kifigyel, szúrós tekintetével szinte ölni tudna. Az a simlis fajta, aki fenemód veszélyes is. Cárként pedig, és hát persze itt nem nehéz párhuzamot találni Sztálinnal, illetve a mindenkori diktátorokkal, öblös hangon üvöltöző, rutinosan öldöklő fenevad.

Meglepő pillanat (Gyöngyösi Zoltán, László Zsolt, Rusznák András)

Meglepő pillanat (Gyöngyösi Zoltán, László Zsolt, Rusznák András)

Rendezés kérdése, hogy ez mennyire dermesztően hátborzongató és társadalomkritikus. Ifj. Vidnyánszky Attila az Ódry Színpadon, Athéni Timon rendezésében, pokolra menésre késztetve a színészeket, megmutatta a szinte korlátlanná váló hatalom borzadályosan pusztító voltát, a címszerepben Hegedűs D. Géza pedig kolosszálissá nőtt egy szörnyen ellentmondásos személyiség kórrajzát adva. Bulgakov darabja eleve jóval könnyedebb, és a mostani produkcióban inkább a bohózat jelleg dominál. Számunkra nehéz megrettenni a mégannyira ordibáló cártól, inkább nevetünk rajta.

Aztán amikor az időkép elhozza Bulgakov korába, még mulatságosabbá válik, azt biztosan kidomborítja a produkció, hogy hiába van hatalma, a diktátor bizonyos szemszögből mindig nevetséges. Bravúr jelenet, amikor a cár mellett csöngeni kezd a telefon, riadtan odanyúl a készülékhez, ekkor leesik a kagyló, és a belőle megszólaló hangtól még inkább megijed, majd megkérdezi a masinából beszélő hölgytől, mit követett el, hogy ilyen szűk börtönbe zárták.

De persze az se kutya, amikor a cár filmforgatásra téved, és a rendező rácsodálkozik, hogy milyen élethűen üvölt ez a jelmezes figura, biztos valami általa nem ismert neves színész cukkolja és cukkolja, hogy még inkább kihozza belőle a formáját, de aztán a cár úgy nekitámad, hogy hamarosan kampec lesz a becsvágyó rendezőnek.

Fantáziadús ötletek halmozódnak újabb ötletekre, ebben nyilván része van a rendező állandó munkatársának, Vecsei H. Miklósnak, aki már több szöveget is érzékeny hozzáértéssel formált maivá. És az ötletek rendre meg is valósulnak, a poénok nagyokat durrannak, jó figurák jó alakításokban jelennek meg a deszkákon. A színpadi nyargalászások pontosan kivitelezettek, a nekiszabadult játékkedv tobzódik, olyan stílusban állják kiválóan a sarat a színészek, ami nem szokásos a Radnótiban.

Az említetteken kívül Martin Márta, Molnár Áron, Pál András, Schneider Zoltán, Gazsó György, Sodró Eliza, Gyöngyösi Zoltán, Figeczky Bence, Olasz Renátó, közülük többen kettős szerepeket is adva, teljes energia bedobással, és látható kedvvel vesznek részt a játékban, ami fölöttébb mulattató, de Bulgakovból kiindulva, lehetne fajsúlyosabb is.

A Liliomfi előadásában, a Budaörsi Játékszínben, ifj. Vidnyánszky temérdek plusz jelentést adott Szigligeti Ede szövegének, belelátva saját korosztálya mohó tettvágyát, és az ezt gátló tényezőket, arról beszélt benne bámulatos intenzitással, elbűvölő sármmal és szarkasztikus humorral, hogy az ő színházimádatuk minden korláton áthág, és utat tör magának. Bulgakov szövegével nem volt ennyire fajsúlyos mondanivalója, de így is igen eleven, telivér produkciót hozott létre, ami öröm színésznek és nézőnek egyaránt.

2016.10.19 07:45

Zongoraművek két kézre, tíz ujjra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:57
Az új évadban Fischer Ádám együttese, a Dán Kamarazenekar is muzsikálni fog a Zeneakadémián
Fotó: MTI/ Kallos Bea
Sajtótájékoztatót tartottak kedden a Zeneakadémián, amelyen két most futó projektre, valamint az évad bérletes koncertjeire hívták fel a figyelmet. Fekete Gyula rektorhelyettes, zeneszerző, a zsűri tagja a Bartók Világversennyel kapcsolatban elmondta: hat év alatt zajlanak le az események, ez évben a zeneszerzők mérettek meg, 54 országból 214 pályamű érkezett be. Öt-hat perces zongoradarabokat vártak, olyanokat, amelyeket „hagyományos” módon, azaz a billentyűket két kézzel, tíz ujjal megszólaltatva lehet előadni. A döntőbe hat versenyző jutott, a díjazottak névsorát a vasárnap esti gálahangversenyen hirdetik ki. Csonka András programigazgató az évad hangversenyeivel kapcsolatban azt tartotta kiemelésre fontosnak, hogy egységesen magas színvonalra törekednek, és előtérbe helyezik a kamarazenei sorozatokat. A fellépők közül elsők közt emelte ki a Takács-Nagy Gábor vezényletével érkező Manchesteri Kamarazenekart, valamint Fischer Ádám együttesét, a Dán Kamarazenekart. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója a Kodály Hub elnevezésű nemzetközi projektről beszélt, amelynek a Zeneakadémián kívül a Skót és a Hágai konzervatóriumok a résztvevői, és amelynek középpontjában a kisiskolásoknak kidolgozott új, játékos, örömteli zeneoktatási metódus áll.
2018.11.20 18:57
Frissítve: 2018.11.20 19:26

Irodalmi szenzáció – megjelent Szabó Magda kiadatlan kisregénye

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:19

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Csigaház címmel jelent meg Szabó Magda hagyatékban talált kisregénye. Az eddigi ismereteink alapján a szerző költőként kezdte pályáját, ez a vélekedés azonban megdőlni látszik.
Két iskolai füzet, kockás borítójukon a cím: Csigaház, alatta az 1944-es évszám, és az SzM szignó. Szabó Magda eddig teljes egészében ismertnek hitt írói életműve egy különleges darabbal egészült ki: a hagyatékban talált kisregény az írói életpálya alakulását nagyban megváltoztatja. Mostanáig ugyanis úgy élt az irodalmi közvéleményben, hogy a szerző költőként indult, s első prózai alkotása az 1957-ben megjelent Freskó volt. Az irodalomtörténeti változást hozó mű azonban bizonyára nem véletlenül maradhatott kiadatlanul, ugyanis Szabó Magda tudatosan megsemmisítette a megjelentetni nem kívánt írásait – számolt be róla a kötetbemutatón Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője. A szerző így valószínűleg az utókornak szánta 1939-ben, Bécsben játszódó kisregényét, amely szerelmi és politikai szálak szövevényét rejti magában – s emiatt 1944-ben meg sem jelenhetett volna. A Csigaház nevű panzió lakóinak élete részleteiben tárul az olvasó elé: a Szabó Magdára jellemző módon tudhatjuk, hogy ki mit gondol, s érez, azonban a szereplők nem tudnak egymással beszélni, elmennek egymás mellett – emelte ki a bemutatón Jolsvai. A főszerkesztő rámutatott, nem csak az írónál már megszokott női karakterek lélektani fejlődésébe nyerhet az olvasó bepillantást a kisregény lapjain, de egy férfi esetében – aki a műben vázolt szerelmi négyszög egyik alappillére – is konkrét jellemrajz olvasható ki a műből.
Nagyon kevés kézirat maradt fenn Szabó Magdától, így különös jelentősége van jelen kötetnek, amely az eredeti kézirat alapján készült – hangsúlyozta Jolsvai. A most megjelent könyvbe beemeltek kéziratlapokat is, így az olvasók megismerhetik Szabó Magda kézírását, s bepillantást nyerhetnek a regényen végbement javításaiba. A főszerkesztő elmondta, bár az íróval már nem tudtak együtt dolgozni a szövegen, kizárólag apróbb módosításokra volt szükség; vesszőket, kisebb elírásokat javítottak. Az ember nem nyúl Szabó Magdához – fűzte hozzá. Az világosan látszik a mű kidolgozottságából, hogy nem ez volt a szerző legelső írása – emelte ki Jolsvai –, publikált az iskolaújságba, verseket, könyvismertetőket is írt, melyek azonban még nem kerültek elő a hagyatékból. Ami különösen jó hír az olvasóknak: valószínűleg újabb és újabb irodalmi csemegékre számíthatnak. Infó: Szabó Magda: Csigaház, 2018, Jaffa Kiadó 

Két újabb kötet decemberben

Szabó Magda életművét az elmúlt években a Jaffa Kiadó karolta fel, s immár huszonöt kötetből álló sorozatuk további két művel bővül az év végéig: az író egy újabb szakácskönyvével, valamint egy fotóalbummal ajándékozzák meg a Szabó Magda irodalmi munkássága mellett, élete iránt is kifejezetten érdeklődő olvasókat.

2018.11.20 15:19