Rögök a földtörvényben

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elmeszelte azt a jogszabályt, amely nem tette lehetővé, hogy a föld adásvételben érintett elővásárlási joggal rendelkező helyben lakó ügyfél jogorvoslattal élhessen. A földalapkezelő szervezet pedig gyakran figyelmen kívül hagyta a helyi gazdák állami föld vásárlási igényét.

Az Ab kedden megsemmisítette a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyik törvényi rendelkezést, mert az sértette az alaptörvényben rögzített jogorvoslati jogot. Az ügy előzménye, hogy egy elővásárlásra jogosult beperelte a megyei kormányhivatalt, mert nem kapott értesítést sem a helyi földbizottság, sem az önkormányzati képviselő-testület döntéséről. A Veszprém megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, kérve a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az Ab elrendelte, hogy a megsemmisített rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben nem lehet alkalmazni. A határozat attól kezdve lép életbe, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben.

Az érvényes jogszabályok szerint a helyi földbizottságnak, vagy ahol nem alakultak meg, az agrárkamara helyi szervezetének van javaslattételi joga, hogy kinek adják el a termőföldet. Az állásfoglalás ellen kifogással élhetnek a vesztesek és a nyertes is a helyi önkormányzati képviselő-testületénél. Sem a kifogásról, sem a testület döntéséről nem értesülhet viszont az az elővásárlásra jogosult személy, akinek korábban jóváhagyta a bizottság a földvásárlását, és ezt nem kifogásolta.

Az adásvételi szerződést a kormányhivatalnak kell jóváhagynia. Az a furcsa helyzet állhatott elő, hogy a korábban magát nyertesnek tudó személy már csak a megyei kormányhivataltól értesülhetett arról, hogy esetleg még sem ő nyert. Ekkor döbbenhettek rá, és ezt kifogásolta a bíró is az alkotmánybírósági előterjesztésében, hogy elestek a jogorvoslat lehetőségétől.

Az Ab kimondta, hogy ezekben az ügyekben a képviselő-testület döntésével szemben a bírósági felülvizsgálat lehetősége alaptörvényből eredő követelmény, ezért megsemmisítette az érintett passzust.

Nem csak a magán földvásárlásokkal akad gond. Az állami földek eladásánál ugyanis a helyben lakó gazdáknak elővásárlási joguk volt. Ha ezzel élni kívántak, erről egy jogi nyilatkozattal értesítették a Nemzeti Földalapkezelő-szervezetet (NFA). Gyakran azonban az NFA nem vette figyelembe ezeket a nyilatkozatokat, nem értesítette a helyben lakó gazdákat és a liciten nyertes új tulajdonost jegyeztette be az illetékes földhivatalnál - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese. Erről tájékoztatta Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki vizsgálatot ígért az ügyben.

Az MSZP elnökhelyettese lapunknak arról is beszámolt, hogy sok új földbirtokos, aki állami földhöz jutott, a törvényben előírt szakértői vélemény mellőzésével emelte meg a földbérleti díjat. Előfordult, hogy hektáronként 200 ezer forintra emelte az új tulajdonos ezt az összeget, miközben az átlagos bérleti díj 50-70 ezer forint.

Aki szakértői vélemény nélküli felszólítást kapott, sürgősen forduljon bírósághoz, mert ha ezt nem teszi, két hét elteltével úgy tekintheti a tulajdonos, hogy elfogadta az ajánlatot - hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán.

Igaz, sem a régi, sem az új tulajdonosoknak és a bérlőknek is nagyobb gondja lesz ennél, ha Brüsszel, a kormány várakozásaival szemben, mégsem auditálja sem ideiglenesen, sem véglegesen az uniós kifizetési rendszer átalakítását. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MEH) ugyanis 2017. januárjától megszűnik és szerepét a Magyar Állam Kincstár veszi át. Ha ezt Brüsszel nem fogadja el, akkor addig, amíg egyezség nem születik és nem állítanak fel egy akkreditált kifizető ügynökséget, a januártól egyetlen eurócentet és egyetlen forint nemzeti támogatást sem lehet Magyarországon agrártámogatásra kifizetni - figyelmeztetett Gőgös Zoltán.