Vona hazudik - mondja Kósa Lajos

Publikálás dátuma
2016.10.19. 15:21
FOTÓ: Népszava
Vona Gábor, a Jobbik elnöke "összevissza beszél és hazudik" a népszavazás és az alaptörvény-módosítás ügyében - ezt Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője mondta, akitől azért szintén nem áll távol az "összevissza beszélés", lásd például: csúnyán belesült mondandójába Kósa Lajos.

Kósa Lajos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: amikor a Fidesz konzultációt kezdeményezett a migrációról, Vona Gábor népszavazást sürgetett a kérdésben, amikor pedig referendumot kezdeményeztek, a Jobbik elnöke azt feleslegesnek minősítette, és alkotmánymódosítást szorgalmazott. Most, amikor a kvótanépszavazás után Orbán Viktor kormányfő beterjesztette az alaptörvény-módosítási javaslatot az Országgyűlésnek, akkor Vona Gábor ennek támogatásához "mindenfajta feltételekkel" állt elő - mondta, utalva a miniszterelnök és a Jobbik-elnök közti előző napi négyszemközti találkozóra.

A frakcióvezető idézte a Jobbik pártelnökének korábbi - még az alkotmány megváltoztatását sürgető - nyilatkozatát is, amely szerint aki nem szavazza meg a betelepítés elleni alaptörvény-módosítást, az hazaáruló.

A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban - amelynek megszüntetését támasztotta feltételül Vona Gábor az alkotmánymódosítás támogatásához - Kósa Lajos azt mondta, szerinte ezek sehogy nem kapcsolódnak egymáshoz. "Vagy nemzeti érdek valami, vagy sem. (...) Vagy hazafi vagyok, vagy hazaáruló". "Magyarország biztonsága, a magyar emberek védelme nem alku tárgya" - fogalmazott.
Megjegyezte egyébként, hogy a kormány már korábban bejelentette a letelepedési kötvény intézményének felülvizsgálatát.

A politikus a letelepedési kötvényt vásárlók és az illegális bevándorlók közötti párhuzamot azzal utasította vissza, hogy az előbbiek olyanok, mint az albérlők - akik engedélyt kérnek, hogy bejöhessenek, és fizetnek érte -, míg utóbbiakat betörőkhöz hasonlította, akik nem kérdeznek, hanem bejönnek a kerítésen. Azt is hozzátette, hogy a letelepedési kötvényt vásárlókat szigorúan ellenőrzik a magyar hatóságok.

Az Orbán Viktor és Molnár Gyula MSZP-elnök közötti - szintén keddi - tárgyalással összefüggésben Kósa Lajos azt mondta: a választási kampányban az MSZP még azt ígérte, megszavazzák majd a kvótaellenes törvényt a parlamentben.

Most azonban az alaptörvény-módosítást nem támogatják. A frakcióvezető ezt úgy értékelte: az MSZP hazudott, megtévesztette az országot, "amikor az ország védelméről van szó, akkor még eddig soha semmit nem támogattak" a szocialisták.

Az Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök által folytatott kétoldalú pártelnöki egyeztetésekből három - a KDNP-vel, az MSZP-vel és a Jobbikkal - már lezajlott, az LMP válaszát még várják. A frakcióközi megbeszélések csütörtökön folytatódnak, de azon csak az alaptörvény-módosításról tárgyalnak, másról nem - közölte Kósa Lajos.

A politikus reméli, hogy az alkotmánymódosítási javaslat megkapja majd a kétharmados szavazattöbbséget a parlamentben, amihez mindenképpen kellenek ellenzéki támogató voksok is. Szerinte ez lelkiismereti kérdés, és bízik abban, hogy lesznek olyanok - akár a Jobbikból, akár más ellenzéki pártból -, akik a lelkiismeretükre hallgatnak, és megszavazzák az előterjesztést. "Megkockáztatom, hogy nem alaptalan az a reménykedés", hogy - "frakció- vagy pártfegyelem ide vagy oda" - lesz olyan ellenzéki képviselő, aki megszavazza az alkotmánymódosítást.

Arra a kérdésre, hogy van-e B tervük arra az esetre, ha nem sikerülne elfogadni az Országgyűlésben az indítványt, azt felelte, "természetesen gondolkodunk sok mindenben", de erről nem kívánt részleteket mondani.

Szerző
Frissítve: 2016.10.19. 16:25

Repülőtéri vesztegetés - Megszületett a első fokú ítélet

Első fokon részben felmentette a repülőtéri vesztegetés vádlottjait szerdán a Fővárosi Törvényszék, elsősorban amiatt, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatgyűjtés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül.

A vádlottak közül egyedül az elsőrendű vádlottra, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadójára szabott ki 5 év letöltendő börtönbüntetést a törvényszék vesztegetés elfogadása miatt. Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi kényszerintézkedések időtartamát is. A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év szabadságvesztéssel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek. 

A repülőtéri vesztegetés mellett más vádpontokat is tartalmazó ügyben a 13 vádlott közül hatot felmentett a bíróság, egy vádlott egyéves börtönbüntetését két évre felfüggesztette, három vádlottat két-két évre próbára bocsátotta, egy vádlottat pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett. A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül mindössze háromnak a bűnösségét állapították meg.

A bíró indoklása során rámutatott: az ügyben titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés is történt. Előbbire a nyomozást megelőzően van lehetőség, utóbbira a nyomozás elrendelése után, kétszer 90 nap időtartamban.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatban a bíró azt hangsúlyozta: ha ennek során a felderítést végző szerv bűncselekmény gyanúját észleli, akkor haladéktalanul feljelentést kell tennie. Ez esetben azonban nem az ügyvédi vesztegetések ügyében, hanem egy másik, a bíróságon jelenleg is folyamatban lévő ügy, a repülőtéri taxipályázattal összefüggő vesztegetés gyanúja miatt született feljelentés. Az ügyvédi vesztegetések ügyében így a felderítő szerv hibájából nem tudták értékelni a lehallgatási anyagokat.

A titkos adatszerzésről azt mondta: bár azt kétszer 90 napra lehetett volna elrendelni, ebben az ügyben 3 alkalommal is elrendelték. A bíró szerint a nyomozó hatóság "csinált egy kis stiklit", ugyanis a második 90 napos határidő lejárta előtt egy nappal érkezett a rendőrségre egy névtelen feljelentés, amelynek alapján új nyomozást rendeltek el és az új ügyszám alapján újra elrendelték a titkos adatszerzést. A bíróság szerint "a rendőrség saját magának küldött e-mailt" a határidő kijátszására. Így a titkos adatszerzés során szerzett bizonyítékok egy részét is kirekesztette a bizonyítékok köréből.

Az egyik védőnek arra a felvetésére, hogy a bíróság miért nem jár el hivatalból, ha bűncselekmény gyanúja merült fel, a bíró közölte, a magánokirat-hamisítás merülhetne fel, de ennek a büntethetősége már elévült.

Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a társaság által a jogi feladatok elvégzésére kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek. Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.

A bíró indoklása szerint két ügyvéd esetében a jogszerűen alkalmazott lehallgatási jegyzőkönyvek olyan mértékben igazolják ebben a vádpontban az érintett vádlottak bűnösségét, ami nagyon ritka korrupciós ügyekben.

Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 millió forintos ingatlant olcsóbban vehessen meg. A törvényszék kimondta, mivel végül a vádlott az eredeti áron vette meg az ingatlant, ez a vád pusztán feltételezés.

A harmadik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában - ekkor már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként - elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre tesz szert, és megállapodott a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor fog kapni a csúszópénzből. A bíróság megállapította, az informatikai igazgató felelőssége az eljárás során nem volt bizonyítható, ugyanakkor Sz. György elismerte felelősségét, amikor azt mondta: "nem kérdés, hogy felelősség terhel és azt el is ismerem".

Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá. A végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, amelyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt. A törvényszék tanúvallomások alapján ezt az összeget "hálapénznek" nevezte, egyúttal ítéletében elrendelte az összeg elkobzását is.

A bíróság a büntetés kiszabásakor nem adott helyt annak az ügyészi javaslatnak, hogy a volt jogi előadót és a volt jogi igazgatót tiltsa el a jogi tevékenységtől. Úgy vélte, nem a jogi végzettségük, hanem vezető beosztásuk tette lehetővé a bűncselekmények elkövetését, ezért attól tiltotta el őket, hogy gazdálkodási szervezet vezető beosztású munkavállalói legyenek 6 évig, illetve 3 évig.

Sz. György esetében a bíró azt mondta: az új büntető törvénykönyv tette lehetővé, hogy mivel 5 évnél nem súlyosabb büntetésről van szó, annak felének letöltése után szabadulhasson a vádlott, és a cukorbetegségére tekintettel döntött így.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be, elsősorban a felmentő rendelkezésekkel szemben a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi jelenlevő vádlott tudomásul vette a döntést.

Szerző
Frissítve: 2016.10.19. 18:41

Repülőtéri vesztegetés - Megszületett a első fokú ítélet

Első fokon részben felmentette a repülőtéri vesztegetés vádlottjait szerdán a Fővárosi Törvényszék, elsősorban amiatt, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatgyűjtés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül.

A vádlottak közül egyedül az elsőrendű vádlottra, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadójára szabott ki 5 év letöltendő börtönbüntetést a törvényszék vesztegetés elfogadása miatt. Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi kényszerintézkedések időtartamát is. A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év szabadságvesztéssel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek. 

A repülőtéri vesztegetés mellett más vádpontokat is tartalmazó ügyben a 13 vádlott közül hatot felmentett a bíróság, egy vádlott egyéves börtönbüntetését két évre felfüggesztette, három vádlottat két-két évre próbára bocsátotta, egy vádlottat pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett. A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül mindössze háromnak a bűnösségét állapították meg.

A bíró indoklása során rámutatott: az ügyben titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés is történt. Előbbire a nyomozást megelőzően van lehetőség, utóbbira a nyomozás elrendelése után, kétszer 90 nap időtartamban.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatban a bíró azt hangsúlyozta: ha ennek során a felderítést végző szerv bűncselekmény gyanúját észleli, akkor haladéktalanul feljelentést kell tennie. Ez esetben azonban nem az ügyvédi vesztegetések ügyében, hanem egy másik, a bíróságon jelenleg is folyamatban lévő ügy, a repülőtéri taxipályázattal összefüggő vesztegetés gyanúja miatt született feljelentés. Az ügyvédi vesztegetések ügyében így a felderítő szerv hibájából nem tudták értékelni a lehallgatási anyagokat.

A titkos adatszerzésről azt mondta: bár azt kétszer 90 napra lehetett volna elrendelni, ebben az ügyben 3 alkalommal is elrendelték. A bíró szerint a nyomozó hatóság "csinált egy kis stiklit", ugyanis a második 90 napos határidő lejárta előtt egy nappal érkezett a rendőrségre egy névtelen feljelentés, amelynek alapján új nyomozást rendeltek el és az új ügyszám alapján újra elrendelték a titkos adatszerzést. A bíróság szerint "a rendőrség saját magának küldött e-mailt" a határidő kijátszására. Így a titkos adatszerzés során szerzett bizonyítékok egy részét is kirekesztette a bizonyítékok köréből.

Az egyik védőnek arra a felvetésére, hogy a bíróság miért nem jár el hivatalból, ha bűncselekmény gyanúja merült fel, a bíró közölte, a magánokirat-hamisítás merülhetne fel, de ennek a büntethetősége már elévült.

Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a társaság által a jogi feladatok elvégzésére kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek. Ezért a jogi igazgató a jogi előadó közreműködésével olyan ügyvédi irodák megbízásáról döntött, amelyek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét visszaadják.

A bíró indoklása szerint két ügyvéd esetében a jogszerűen alkalmazott lehallgatási jegyzőkönyvek olyan mértékben igazolják ebben a vádpontban az érintett vádlottak bűnösségét, ami nagyon ritka korrupciós ügyekben.

Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 millió forintos ingatlant olcsóbban vehessen meg. A törvényszék kimondta, mivel végül a vádlott az eredeti áron vette meg az ingatlant, ez a vád pusztán feltételezés.

A harmadik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában - ekkor már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként - elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre tesz szert, és megállapodott a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor fog kapni a csúszópénzből. A bíróság megállapította, az informatikai igazgató felelőssége az eljárás során nem volt bizonyítható, ugyanakkor Sz. György elismerte felelősségét, amikor azt mondta: "nem kérdés, hogy felelősség terhel és azt el is ismerem".

Sz. György 2009 nyarán felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá. A végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, amelyből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt. A törvényszék tanúvallomások alapján ezt az összeget "hálapénznek" nevezte, egyúttal ítéletében elrendelte az összeg elkobzását is.

A bíróság a büntetés kiszabásakor nem adott helyt annak az ügyészi javaslatnak, hogy a volt jogi előadót és a volt jogi igazgatót tiltsa el a jogi tevékenységtől. Úgy vélte, nem a jogi végzettségük, hanem vezető beosztásuk tette lehetővé a bűncselekmények elkövetését, ezért attól tiltotta el őket, hogy gazdálkodási szervezet vezető beosztású munkavállalói legyenek 6 évig, illetve 3 évig.

Sz. György esetében a bíró azt mondta: az új büntető törvénykönyv tette lehetővé, hogy mivel 5 évnél nem súlyosabb büntetésről van szó, annak felének letöltése után szabadulhasson a vádlott, és a cukorbetegségére tekintettel döntött így.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be, elsősorban a felmentő rendelkezésekkel szemben a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi jelenlevő vádlott tudomásul vette a döntést.

Szerző
Frissítve: 2016.10.19. 18:41