Lakásár-emelkedés az erős kereslet miatt

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:22
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Amíg Budapesten az elmúlt két esztendőben több mint 50 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig országos átlagban csak mintegy 28 százalékos volt a növekedés mértéke - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, az ingatlanpiaci folyamatok szorosabb nyomon követésére kifejlesztett, negyedévente ismertetendő lakásárindexének adataiból. A részleteket sajtótájékoztatón Fábián Gergely a jegybank igazgatója ismertette, aki szerint tovább árnyalja a képet, hogy a vidéki városokban átlagosan 20, a községekben pedig csak 15 százalékos növekedés mértéke.

Az MNB vizsgálatából kiderül, hogy 2014 óta egyre nagyobb mértékben vásárolnak az emberek ingatlanokat befektetési céllal. Ennek oka, hogy az emelkedő jövedelmek és a mérséklődő munkanélküliség miatt megnőtt a háztartások egy részének vagyona, ami - elsősorban a fővárosban - az ingatlanokban jól kamatoztatható, különösen a szinte láthatatlan banki és állampapírkamatok mellett. Az MNB mérései szerint így akár 15 százalékos éves, rendkívül magas hozamot is el lehetett érni, még ha az utóbbi időszakban ez némileg csökkent is. Az MNB szakértői a jelenlegi áralakulást annak ellenére nem tekintik túlzónak, hogy az az elmúlt három évben Európában a legmagasabbak közé tartozik. Nálunk ugyanis a gazdasági világválságot követően nagyobb mértékben és tartósan csökkentek a lakásárak, mint másutt. Reálértékben pedig még mindig nem érjük el a válság előtti szintet.

Közismert tény, hogy a hazai demográfiai helyzetet és az ingatlanvagyon elöregedését figyelembe véve évente 30-40 ezer darab új lakásra lenne szükség, azonban ennek a szintnek az elérését jelenleg irreálisnak tartják a szakértők. Ennek nem elsősorban a hitelhiány az oka, bár a CSOK iránti kereslet a jegybank megítélése szerint alacsonyabb a korábbi várakozásokhoz képest. Mégis a hosszú ideje átlagosnak mondható, mintegy 160 ezer darabos éves lakás adásvételből továbbra is alig 7 ezer darabot tesznek ki az új építésűek.

Az ingatlanállomány bővülésének fő akadálya - ami évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna - az építőipart is sújtó, a termelést gátló, súlyos munkaerőhiány. Felmérések szerint a szakma vállalatainak 40 százaléka számolt be ilyen gondokról, amelyek megoldásáról még elképzelések nincsenek.

Gyakran hivatkoznak arra, hogy az új lakásépítések jövője a mostani helyzethez képest mégis biztató, hiszen megnövekedett a kiadott építési engedélyek száma. Ám a helyzet korántsem rózsás, ugyanis egyre nehezebb következtetni az engedélyek számából a közeljövőben megvalósuló új építésekre. A felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a két időpont között egyre hosszabb idő telik el. Visszatekintve 2001-ben még csak átlagosan 5-7 negyedév volt ez az időszak, ami napjainkra már átlagosan 8-9 negyedévre növekedett.

A jegybank nem tart attól, hogy a háztartások túlhitelezik magukat, ugyanis tavaly óta jól működik az adósságfék, amely meggátolja ezt.

Szerző

A magyaroknak csak harmada versenyképes

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:04
Innen szinte lehetetlen a kitörés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ígérgetés ellenére sem a kormány, sem az uniós pénzeket elnyelő szervezetek nem tartanak igényt a társadalomtudósok valós adataira és segítségére – állítja Bass László szociológus, arra reagálva, hogy a szociális államtitkár valós együttműködésről beszélt a TÁRKI Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásakor.

Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.

A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.

Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.

A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.

Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.

A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.

A magyarok negyede éhezik
A szociális államtitkár sikerjelentésével szemben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatgyűjtése súlyos szegénységről tanúskodik. Eszerint a teljes magyar lakosság 23,8 százaléka rendszeresen nem tud eleget enni, vagyis majdnem minden negyedik állampolgár. A hasonló világstatisztika ennél nagyságrendekkel jobb, hiszen az adatok alapján minden kilencedik ember éhezik.
A világ fejlett országait tömörítő OECD egyik – az előbbitől eltérő módszertannal készített - felmérése szerint pedig nálunk öt év alatt majdnem megduplázódott ez a szám, 17,4 százalékról 30,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik ételt nélkülöznek, háromnegyedük tartósan nem tud eleget enni.

A magyaroknak csak harmada versenyképes

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:04
Innen szinte lehetetlen a kitörés FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ígérgetés ellenére sem a kormány, sem az uniós pénzeket elnyelő szervezetek nem tartanak igényt a társadalomtudósok valós adataira és segítségére – állítja Bass László szociológus, arra reagálva, hogy a szociális államtitkár valós együttműködésről beszélt a TÁRKI Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásakor.

Nemcsak a kormány nem tart igényt a társadalomkutatók felméréseire döntéseinek magalapozásához, hanem a sokmilliós uniós forrásokat elnyerő projektek gazdái, például a fogyatékosokkal vagy romákkal foglalkozó pályázatok nyertesei sem vonják be a szakértőket a programok előkészítésébe – ezt tapasztalja Bass László szociológus. A Gyermekesély Egyesület alelnöke az utóbbi időben több felkérést is azért utasított vissza, mert a jóváhagyott tervek igazolására akarták csak szerepeltetni a papírokon. Ez alapján kétkedés támadhat az olvasóban, vajon mennyire hihetünk Czibere Károly államtitkárnak, aki a Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötet bemutatóján a hét elején megkerülhetetlen tudásbázisnak nevezte a TÁRKI elemzéseit.

A társadalomtudományi kutatóműhely 1990 óta kétévente jelenteti meg jelentéseit a társadalom állapotáról, a megelőző két szám anyagi nehézségek között született, a mostani tanulmányokra azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkársága adott pénzt, de ebből még nem következik, hogy a felzárkóztatási programok tervezésénél és megvalósításánál komolyan figyelembe is veszik az elemzések üzeneteit – ahogyan azt a szociális államtitkár ígérte.

Fenntartásokkal érdemes kezelni az államtitkárnak azt a kijelentését is, hogy a kötet egyértelmű bizonyíték rá: az utóbbi években társadalompolitikai fordulat következett be az országban. Bass László az országot járva is azt tapasztalja, hogy az utolsó három évben, amióta a közmunka 200 ezres nagyságrendben van jelen, érezhető elmozdulás, de ez nem folyamatos és semmiképpen nem mutat a szegénység hosszú távú felszámolása felé. Az ELTE Szociális Munka Tanszékének oktatója szerint egy-egy közmunkást fél éves időtartamra foglalkoztatnak, a következő időszakot segélyen és alkalmi munkákból kell átvészelnie a családnak, miközben kénytelenek eltűrni a helyi hatalom megalázásait. A kutató azt tapasztalja, hogy a rendőrségi jelentések ellenére nem csökken az uzsorások szerepe sem vidéken, legfeljebb kevesebb feljelentés érkezik. A családok többségének a közmunka árnyékában sincs ugyanis pénzük arra, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor csak a 22 800 forintos segélyt kapják. Ha ilyenkor néhány tízezer forintos váratlan kiadással szembesülnek, nincs kihez fordulni, marad az uzsorás.

A TÁRKI elemzései azt mutatják, hogy a magyar társadalom egyharmada képes felvenni a versenyt európai társaival, a lakosság kétharmada azonban fogyasztását, életszínvonalát, iskolázottsági szintjét, életstílusát, elfogadási képességét vagy nyelvtudását nézve hátrányban van. A felmérések adatai azt mutatják, továbbra is jelentősek az egészségi és oktatási egyenlőtlenségek, a két terület intézményei gyengén teljesítenek. A Társadalmi riport arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy bár a makrogazdasági mutatók 2015-ben biztatóak voltak, az ország mégsem nézett szembe az egészségügy és az oktatás elodázhatatlan reformlépéseivel.

Ehhez kapcsolódva Bass László a Népszavának kifejtette, hogy egyik terület intézményeiben sem javult a helyzet, de talán a szociális területen dolgozók maradtak le legjobban az utóbbi években. A szakmában óriási a túlterheltség, az alacsony fizetések miatt folyamatos az elvándorlás. Ennek tudható be, hogy több az elhanyagolt, vagy családi erőszak miatt veszélyeztetett gyerek, közülük pedig láthatóan többen válnak áldozattá. Tanítványai elkötelezettek a szociális munka mellett, de jellemzően néhány év után 40 százalékuk elhagyja a pályát, s csak akkor megy vissza erre a területre dolgozni, ha sikerül megalapoznia az életét egy másik munkahelyen.

A TÁRKI tanulmányai a munkaerőpiac, a társadalmi szerkezet változásai mellett a válság háztartásokra gyakorolt hatását, az intézményrendszer működését, az értékek alakulását vizsgálják tanulmányaikban. A fejezetek letölthetők vagy elolvashatók az intézet internetes oldalán.

A magyarok negyede éhezik
A szociális államtitkár sikerjelentésével szemben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatgyűjtése súlyos szegénységről tanúskodik. Eszerint a teljes magyar lakosság 23,8 százaléka rendszeresen nem tud eleget enni, vagyis majdnem minden negyedik állampolgár. A hasonló világstatisztika ennél nagyságrendekkel jobb, hiszen az adatok alapján minden kilencedik ember éhezik.
A világ fejlett országait tömörítő OECD egyik – az előbbitől eltérő módszertannal készített - felmérése szerint pedig nálunk öt év alatt majdnem megduplázódott ez a szám, 17,4 százalékról 30,6 százalékra emelkedett azok aránya, akik ételt nélkülöznek, háromnegyedük tartósan nem tud eleget enni.