Átlagosan éves szinten 10 százalékkal emelkedhetnek idén a bérek. Ám még így is elmarad a hazai bérszínvonal a régió többi országától, illetve utolértek bennünket olyan szomszédok, mint például Románia.
Imponáló adat, hogy augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kereskedelmi ágazatban egy év alatt nagyjából 10 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Ennek a hátterében a munkaerő hiány van, hiszen a forgalom csak 5 százalékkal bővült - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kivétel nélkül minden vállalkozástól óriási erőfeszítést igényel, hogy a teljesítmény feletti bérnövekedést kitermelje. A cégek kénytelenek más területeken lefaragni a költségekből, így elmaradhatnak beruházások, fejlesztések.
Nyilvánvalóan a termelékenység a bér felső korlátja, nyilatkozta az Origónak Pogátsa Zoltán közgazdász. A minimálbérrel foglalkoztató cégek túlnyomó többsége azonban nyereséges, vagyis lenne miből kigazdálkodni a béremelést. Ráadásul a magasabb bérek további keresletet képeznek, ami ismét csak munkahelyeket hoz létre. Összességében a magasabb értékű termelésnek kellene általánossá válnia - tette hozzá.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra határozza meg, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Az ipari vállalatok majd' háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs elegendő képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedése, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek - figyelmeztetett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A munkáltatók, munkavállalók és a kormány tárgyalásain még nem hangzott el konkrét szám a jövő évi minimálbér, illetve a kötelező bérminimum összegéről. A szakszervezeti oldal azonban jelezte, egy több éves bérfelzárkóztatási program keretében el kell érnie a minimálbérnek a létminimumot. A nettó minimálbér jelenleg 73 800, a létminimum 88 ezer forint.
A vártnál nagyobb mértékű bérkiáramlás, a magasabb adóbevételek és a költségvetés mozgástere szükségessé teszi a munkát terhelő közterhek mérséklését - vélte Vámos György. A szakember szerint a vállalkozó oldal terheit kell csökkenteni, mert az javíthatja a cégek versenyképességét. Ha ez nem csökken, emelkedhetnek az árak, mert a gazdaság minden szegmensében munkaerőhiány van, így mindenhol bérnyomás terheli a vállalkozásokat.
Az szja-t kellene egy számjegyűvé alakítani a munkavállalóknál mert az nettó jövedelem emelkedést jelentene - mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ez a vállalkozások érdeke is, hiszen ha nagyobb nettó jövedelem marad a munkavállalóknál, akkor az ösztönözheti a fogyasztást. Becslések szerint 1 százalékos adócsökkentés 100-120 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, viszont 5-6 százalék alatt nem érzékelhető a csökkentés. Egy másik megoldás lehet a bérekre rakódó terhek csökkentése a munkavállalói oldalon.
Az ukrán vendégmunkások tömeges megjelenése azonban egyes ágazatokban letörheti a béreket - vetítette előre Kordás.
