Felavatták Hannah Arendt filozófus és Zbigniew Herbert költő szobrát

Felavatták Hannah Arendt német-amerikai filozófus és Zbigniew Herbert lengyel költő mellszobrát az október 23-ai helyi rendezvénysorozat részeként csütörtökön Budapest XV. kerületében.

Hajdu László (DK) polgármester az eseményen azt hangsúlyozta, hogy a kis nemzetek harcaira nem jut nagy figyelem, de 1956 októberében az egész világ Magyarországra figyelt. Ezért is volt történelmi jelentőségű a magyar nép forradalma - tette hozzá.

A Széchenyi téren lévő 1956-os szoborparkban két évvel ezelőtt állították fel az első szobrot, amelyet a francia író, Albert Camus emlékére állítottak. Csütörtökön a forradalom két másik támogatójának, a Németországban született, de 1950-ben amerikai állampolgárságot szerző Hannah Arendt filozófusnak, valamint Zbigniew Herbert lengyel költőnek a szobra került a szoborparkba.

Az ünnepségen Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta, írásaikról és gondolataikról ma is vitatkoznak az emberek. Hannah Arendt egyik barátjának írt levelében úgy fogalmazott: hosszú idő óta a legjobb dolog, ami történik, az a magyar forradalom, akárhogy is alakuljon. A lengyel költőről szólva kiemelte: sokszor hallgatta el a kommunista rezsim, de Zbigniew Herbert a költeményeivel akkor is az elnyomás ellen harcolt. Mindketten arra használták tudásukat, hogy tanítsák, inspirálják a fiatalokat - mondta Colleen Bell.

Claudia Walpuski, Németország magyarországi attaséja méltatásában azt mondta: az 1956-os események megmutatták, hogy az emberek a legkülönfélébb módon képesek kiállni a demokráciáért: van, aki utcára megy, és van, aki papírral és tollal harcol.
Hannah Arendt is ilyen volt - fűzte hozzá.

Michal Andrukonis, Lengyelország megbízott magyarországi ügyvivője a magyar-lengyel barátságot emelte ki beszédében. Úgy fogalmazott: a két nép barátságában az 1956-os események nagyon fontosak, mert emlékeztetnek arra, hogy a két nép közti szilárd barátság alapja a szabadság. Erről üzennek a hatvan évvel ezelőtti események is - mondta.

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közigazgatási államtitkára azt mondta, mára a biztonság fogalma átértékelődött, de a jelenlegi események sorozatában is sok ember szólal fel az emberi jogok tisztelete mellett. Ezzel Magyarország is képes azonosulni, mivel a forradalom után magyarok ezrei hagyták el az országot. Az ország emlékszik erre, ezért mindent megtesz azért, hogy a szomszédos és szövetséges országok biztonsága se sérüljön - tette hozzá.

László Tamás (Fidesz), a kerület országgyűlési képviselője az ünnepségen szintén az október 23-ai, illetve az azt követő napok eseményeinek különlegességét hangsúlyozta. "Senkit nem hagyott érintetlenül a magyarok szabadság iránti vágya" - mondta, hozzátéve: az egész világ ihletet merített az eseményekből, és át kellett értékelnie azt, amit az emberekről, szabadságról, hatalomról, felelősségről, népről, társadalomról gondolt. Hannah Arendttel kapcsolatban közölte, a filozófus szerint a magyar forradalom meghaladta a franciát is, mert a magyar egyet akart: a szabadságot.