Chicagóban díjazták Till Attila filmjét

Publikálás dátuma
2016.10.22. 15:56
FOTÓ: Facebook/Tiszta szívvel
A chicagói nemzetközi filmfesztiválon díjazták Till Attila Tiszta szívvel című rendezését péntek este.

A kerekesszékes bérgyilkos bandáról szóló magyar film a Chicago Sun Times világhírű filmkritikusáról elnevezett Roger Ebert-díjat nyerte el, amellyel évről-évre "egy ígéretes tehetség friss és rendíthetetlen vízióját" jutalmazzák, és korábban még sosem nyerte el magyar alkotás - közölte szombaton a Filmalap.

A nemzetközi zsűri indoklásában kiemelte, hogy a Tiszta szívvel a műfajokat bátran keverve és meglepően viszi bele a nézőt a fogyatékkal élők világába, ami ritkán látható a nagyvásznon. "Végtelenül szórakoztató fekete komédia és akcióvígjáték egyben., egy bevállalós film" - olvasható a zsűri indoklásában.

A chicagói bemutatkozás volt Till Attila mozifilmjének amerikai premierje, az alkotást nevezte Oscar-díjra Magyarország.
A chicagói mustrát, amely az Egyesült Államok elsőként alapított nemzetközi filmfesztiválja, immár 52. alkalommal rendezték meg több mint 140 játékfilmmel a műsoron. Az első és második filmeket felvonultató tekintélyes "Új rendezők" válogatásban volt látható a Tiszta szívvel.

Till Attila második játékfilmje egy kerekesszékes bandáról szól, ahol két fiatal mozgássérült közeli barátságot köt egy vagány kerekesszékes bérgyilkossal. Így a maffia szolgálatában állnak. Sok vesztenivalójuk nincs a szereplőknek, bár ebben a kalandban semmi nem az, aminek látszik. Nincs határ fantázia és valóság között, miközben a hősök egyik tűzpárbajból vetődnek a másikba, megismerhető a kerekesszékben töltött mindennapok kihívásai. Ezentúl bemutatja, hogyan bocsát meg egy elhagyott fiú az apjának.

A Tiszta szívvel a Filmalap támogatásával az Oscar-díjas Saul fiá-t gyártó Laokoon Filmgroup produkciójában készült Stalter Judit producer vezetésével. Till Attila filmjét a hazai mozik április végén mutatták be, azóta mintegy 30 ezren váltottak rá jegyet.

Szerző

Egyetlen alkalommal színpadra lép a Rákfogó

Publikálás dátuma
2016.10.22. 15:11
A legendás együttes egyik tagja, Szakcsi Lakatos Béla FOTÓ: Népszava
Egyetlen alkalommal újra színpadra lép a hetvenes évek elején, rövid ideig működött Rákfogó zenekar. Legjobb felállásából Szakcsi Lakatos Béla zongorista, billentyűs, Babos Gyula gitáros és Kőszegi Imre dobos látható és hallható október 26-án szerdán a Müpában.

Az 1972-től 1974-ig működött, dzsesszes progresszív fúziós zenét játszó Rákfogónak rövid munkássága ellenére máig tartó hatása van. Legendás felállásában Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Babos Gyula, Orszáczky Jackie és Ráduly Mihály volt az együttes tagja, örökségük az egész magyar dzsesszélet alakulására döntő befolyással bírt - szerepel a Müpa ajánlójában.

A szerdai koncerten három máig aktív alaptag hosszú évtizedek óta először áll színpadra, hogy ifjabb társakkal, Orbán György bőgőssel, Fekete-Kovács Kornél trombitással, valamint két énekessel, Emilióval és Mága Dzseniferrel emlékezzen a 2008-ban elhunyt Orszáczky Jackie-re, illetve a hazai dzsessz egyik aranykorára - mai felfogásban. Ráduly Mihály hiányzásának oka, hogy ma már nagyon ritkán zenél.

A Rákfogó munkásságát mindössze néhány rádiófelvétel (Szomorú vasárnap; Vázlatok; Vízhangok) őrzi, pedig kiváló dzsesszmuzsikusok fordultak meg benne. Gyakran koncerteztek a Syriusszal közösen, általában előzenekarként, illetve a koncerteket követő jam sessionökön.

A zenekar neve az Orszáczky-féle, 1965-ben alapított Új Rákfogóból ered. A Rákfogó 1971-ben, az Amerikából egy Fender zongorával hazatért Szakcsi Lakatos Béla és Jávori Vilmos dobos kezdeményezésére jött létre, a csapat zenéjére komoly hatással volt a Mahavishnu Orchestra vagy a Weather Report fúziós zenéje. Az első Rákfogó-koncerten Szakcsi Lakatos, Babos és Jávori mellett basszusgitáron még Lakatos "Bögöly" Béla játszott. Később csatlakozott hozzájuk Németh János szaxofonos.

A zenekar 1972-ben Kathy Horváth Lajossal kiegészülve a Rádióban rögzítette egyik leghíresebb darabját, Szakcsi Lakatos Béla négy tételes szvitjét "Négy utazás a 'Na mi újság, Wágner úr' csatahajón" címmel. Jávorit a külföldről hazatérő Kőszegi Imre váltotta a doboknál és csatlakozott hozzájuk a két Syrius-zenész, Ráduly Mihály (szaxofon) és Orszáczky Jackie (basszusgitár).

A Rákfogó történetéhez hozzátartozik, hogy 1975-ben fiatal dzsesszzenészek alakítottak zenekart, és a nagy elődök iránti tiszteletből tovább vitték a nevet, ez lett a Kis Rákfogó, a később tragikusan fiatalon elhunyt Füsti Balogh Gábor vezetésével, aki elektromos zongorán játszott.

Szerző

Zenei utazás Mozarttól Szindbádig

Publikálás dátuma
2016.10.22. 07:50
Keller András szeretné lerombolni az előadót és a befogadót elválasztó falakat FORRÁS: CONCERTO BUDAPEST
Keller András hegedűművész-karmester és az általa irányított Concerto Budapest tavaly hozta létre A Hallgatás Napja című, kortárszenei fókuszú „zenemaratont.” Idén – a Rácz Zoltán vezette ÚMZE Kamaraegyüttes és Gőz László magánintézménye, a Budapest Music Center bevonásával – folytatják a programot. Az ősbemutatók közül kiemelkedik Jeney Zoltán Szindbád-szvitje, valamint az Esterházy Péter emlékére írt darabok. A régebbi zene nagymesterei közül ezúttal Mozart áll a középpontban.

Bár a Hallgatás Napjának programja egyetlen napon, október 22-én szombaton – délelőtt tíztől este tizenegy óráig – zajlik, a tizenöt koncert, az előadandó művek nagy száma, az ősbemutatók és magyarországi premierek, a rangos és sokszínű előadói gárda révén

A Hallgatás Napja joggal nevezhető kortárszenei fesztiválnak. Kezdeményezésükről Keller András kérdésünkre elmondta: a Budapest Music Center (BMC) ferencvárosi, Mátyás utcai házában egyszerre több helyszínen – a koncertterem és az Opus Jazz Klub mellett az épület más, rejtettebb szegleteiben is – zajlanak a túlnyomórészt kamarazenei jellegű koncertek, s mindez a tavalyi tapasztalatok alapján „egyfajta varázslatos, meditatív állapotot teremt. Arra törekszünk, hogy egy lazább, kötetlenebb együttléttel felszámoljuk azt a merevséget, ami elválasztja az előadót a befogadótól.”

Keller szerint a koncertek kaleidoszkóp-szerűen, a maguk sokszínűségében mutatják meg a kortárszene legkülönbözőbb áramlatait, s ha valaki nyitott füllel közelít ezekhez a darabokhoz, rengeteg tér és lehetőség nyílik a szabad asszociációkra, új nézőpontok felfedezésére.

A régi Postás, később Matáv, majd Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar jogutóda, a Concerto Budapest a Keller András művészeti vezetői kinevezése óta eltelt kilenc évben lényegesen nyitottabbá vált a modern művészetek, illetve a megszokottól eltérő koncertezési formák felé. „Van már saját hangja a Concertónak, s egy zenekar itt kezdődik. Dinamikus lett az együttes játéka, a muzsikusok teljes szívből, igazi örömmel zenélnek. A feltétel nélküli odaadás alappá vált nálunk – ez így van a próbákon is.

Az együttesben kialakult szellemhez igyekszik minden hozzánk érkező is alkalmazkodni. Sok fiatal zeneakadémista járt nálunk az elmúlt években, ami olykor nehezebbé tette a dolgomat, viszont sok örömet és energiát adott. A Concerto azt a célt tűzte ki, hogy a hozzánk érkező fiatal tehetségeket gondozzuk, képezzük és támogassuk. Ebben nagyon fontos szerep jut a 20. századi és kortárszenének” – beszél az együttes megújulásáról Keller András.

A szombati Hallgatás Napja egyik kulcsszereplője a 73 éves, Kossuth-díjas zeneszerző, Jeney Zoltán, aki a legendás Új Zenei Stúdió korszaka óta zeneéletünk emblematikus alakja. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a hatvanas-hetvenes években a legjobb fiatal és középkorú komponisták (így Jeney mellett Eötvös Péter vagy Szőllősy András) írtak zenét magyar művészfilmekhez. Huszárik Zoltán is így kérte fel az akkor 28 éves Jeneyt első nagyjátékfilmje, a Krúdy-novellákból összefűzött Szindbád „hangkollázsainak” megalkotására.

Most, negyvenöt évvel később, ősbemutatóként hangzik el a Szindbád-zene szvit-változata, amihez Jeney énekszólamot is írt – ezt Kéringer László tenor tolmácsolja. A másik Jeney-premier a Flowing Time (Elfolyó idő) című vonósnégyes, míg a Dark Secret (Sötét titok) magyarországi bemutató lesz. Az elhallgatásokról és elfojtásokról szóló komor programzenét Ludmány Dénes játssza brácsán.

Jeney Zoltán életművét reprezentálja még a Bach-korál motivikájából kiinduló, Was hast du verbrochen? (Vajon mit vétettél?) című cimbalomdarab (Szalai András játssza), illetve a trombita-hegedű-zongora összeállítású, a „hiúság netovábbjára, az önportré készítésére” reflektáló Selfies. Esterházy Péter halálának napján, 2016. július 14-én Jeney – Tandori Dezső versére – megírta a Ha nincs mit tenni című dalt, amit a BMC-ben Szathmáry Judit szoprán szólaltat meg.

A Hallgatás Napja ősbemutatói közül egy másik darab, az ugyancsak az Új Zenei Stúdió körében feltűnt, szintén Kossuth-díjas Vidovszky László alkotása is Esterházyra emlékezik. A darab címe: „-e; p (sírfelirat)”, s egy tablet segítségével, elektronikusan kell megszólaltatni. A harmadik magyar ősbemutató viszont teljesen más karakterű: a zeneszerzővé avanzsált nagyszerű zongoraművész, Csalog Gábor Magyar Mulató című – klarinétra, cimbalomra, harmonikára és zongorára írt – darabja Liszt Ferenc cigányzenei vonzalmáig vezethető vissza.

„Néhány éve, Liszt rapszódiáit gyakorolva képzeletemben egyszercsak összefonódott két különböző rapszódia kétféle, lefelé hajló, melankolikus motívuma. E két, újra és újra visszatérő, hol egymástól szétcsúszó, hol összefonódó dallamfoszlány köré rendeződött végül a Magyar Mulató kamara-változata” – mondja darabjáról Csalog.

A szinte áttekinthetetlenül gazdag programból kiemelkedik még három magyarországi bemutató. A japán Toru Takemitsu (1930–1996) Toward the Sea (A tenger felé) című kompozíciója a Greenpeace felkérésére készült a nyolcvanas években, a bálnák megmentését célzó kampányhoz. Az olasz Luciano Berio (1925–2003) rendkívül nehéz darabja, a Calmo a görög sorstragédiákat idézi; a Beatles Songs viszont Lennon-McCartney szerzemények elcsépelt motívumait helyezi teljesen új kontextusba.

Utóbbi művet az elsősorban jazz-énekesnőként nagy népszerűséget szerző Harcsa Veronika tolmácsolja. Keller András és Rácz Zoltán koncepciója szerint A Hallgatás Napjának a régi korok zeneszerzői közül is van egy főszereplője. Tavaly Johann Sebastian Bach, idén Wolfgang Amadeus Mozart alkotásai, illetve azok parafrázisai bukkannak fel időről időre a fesztivál tematikájában.