A kamatdöntésre figyel a piac a héten

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére figyel a piac a  héten, emellett munkaerőpiaci, és kiskereskedelmi adatok is megjelennek.

Kedden tartja októberi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Szeptemberben az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács, az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék. 

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a kiskereskedelem augusztusi alakulásának második becslését. Az első becslés alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal nőtt augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónapban, júliusban 2,9, naptárhatással kiigazítva 3,9 százalékos volt a forgalom növekedése. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,8 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,1 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,5 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Január-augusztusban a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

Csütörtökön publikálja a KSH a július-szeptemberi gördülő negyedéves munkaerőpiaci adatokat. Tovább csökkent a munkanélküliség június-augusztusban: a munkanélküliek száma, 77 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra csökkent. Június-augusztusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 386 ezer volt, 135 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett. A 135 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 130 ezerrel járult hozzá. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 82,7 százalékra emelkedett egy év alatt.

Pénteken a szeptemberi ipari termelői árak mellett az augusztusi külkereskedelmi termékforgalom második becslését közli a KSH. Az október 7.-én kiadott első becslés szerint augusztusban az export euróban számolt értéke 12,5 százalékkal, az importé 10,8 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit, a júliusi 5,4 százalékos, illetve 6,4 százalékos visszaesés után. A kiviteli többlet 157 millióval 601 millió euróra nőtt a tavaly augusztusihoz hasonlítva. A jelentős megugráshoz hozzátartozik, hogy augusztusban idén hárommal több munkanap volt, mint tavaly.

Az év első nyolc hónapjában az export 3,0, az import 1,4 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve. A kereskedelmi mérlegtöbblet 1,056 milliárd dollárral haladta meg az egy évvel korábbit és 6,646 milliárd eurót tett ki.

Szerző
Témák
MNB kamatdöntés

Ezrek kerülnek utcára adósság miatt

Publikálás dátuma
2016.10.22. 15:42
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta – tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig.

A köztestület nyilvántartása alapján a lakáskiürítések száma az elmúlt évek statisztikáihoz viszonyítva is kirívóan magas. A hét hónap alatt lebonyolított több mint kétezer kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben „mindössze” 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.

Tavaly viszont már – a tilalom részleges feloldása után – előre látható volt, hogy ezrek kerülhetnek utcára, ugyanis néhány hónap leforgása alatt körülbelül 600 ingatlant ürítettek ki. A friss adatok ismeretében tehát idén több mint háromszor annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt. Ráadásul a szokásos téli moratóriumig még öt hét van hátra.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Nagypéntek - Nem szabadnap kellene, hanem béremelés

Publikálás dátuma
2016.10.22. 12:27
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József
Ellentmond a gazdasági racionalitásnak, hogy a nagypéntek munkaszüneti nap legyen – mondta a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. 

Dávid Ferenc kifejtette: szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem a református egyház zsinatán vezeti elő az ötletet, hanem egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Megjegyezte, hogy nemcsak elvenni, adni is okosan kell. A VOSZ főtitkára szerint az igaz, hogy Németországban, Ausztriá­ban, Olaszországban vagy Portugáliában jelenleg sem dolgoznak ezen a napon, de ebben a kérdésben minden ország helyzetét a saját lehetőségeihez mérten kell objektíven megítélni.

Dávid Ferenc úgy látja, több tíz milliárd forintos termelési-szolgáltatási kiesést okoz, ha 10-ről 11-re emelik a fizetett munkaszüneti napok számát. Problémát okozhat a nagypénteki váltás a munkaszervezésben, a szabadságok amúgy is nehézkes kiadásában, de az adóbevételi szempontok, a pénzintézetek és a közhivatalok zárva tartása mellett sem lehet szó nélkül elmenni.

A főtitkár szerint a magyar emberek nem a plusz szabadnapokban, hanem a béremelésben érdekeltek, de ha százezrek tüntetnének plusz egy munkaszüneti napért a Kossuth téren, akkor is logikusabb lenne a szentestét, december 24-ét választani.

– A kiskereskedelemben különösen furcsa helyzetet teremt a nagypéntek tervezett kiadása – mondta Dávid: a pia­ci verseny miatt nehezen képzelhető el, hogy az egységek négy napig zárva tartsanak, így szó sem lehet a dolgozók meghosszabbított húsvéti pihenéséről. Ehelyett a legtöbben az ünnepekkor csütörtökön nyitva lesznek, pénteken zárva, szombaton megint nyitva, vasárnap és hétfőn pedig ismét zárva. Mindez jókora felfordulást okoz az árufeltöltésben, a logisztikában és egyáltalán a munkaszervezésben – miközben a vallási, ideológiai megközelítés elsorvad. 

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző