Népszabadság;Mészáros Lőrinc;Heinrich Pecina;Mediaworks;

2016-10-24 07:00:00

Kormánykézre kerül a Népszabadság kiadója?

Várhatóan ma jelentik be, hogy Mészáros Lőrinchez közeli cég vásárolja meg a Heinrich Pecina tulajdonában lévő Mediaworks sajtóbirodalmat az október 8-án "felfüggesztett" Népszabadsággal együtt. A lap szakszervezeti titkára nyílt levelet írt a kormányfőnek, amiben felsorolja az őket ért törvénytelenségeket.

Várhatóan hétfőn jelentik be a Népszabadságot ellehetetlenítő Mediaworks eladását - írja a 444.hu. A magyar média a múlt héten írt arról - a hvg.hu nyomán -, hogy a Népszabadságot kiadó, majd "felfüggesztő" Mediaworks sorsáról tárgyalhattak kedden Budapesten a cég osztrák tulajdonosai, köztük Heinrich Pecina, aki a Profil osztrák lapnak azt mondta: elege lett, gondolkodik azon, megválik a teljes médiaportfóliótól.

A dolog csúszott, a 444.hu információi szerint azonban hétfőn már várhatóan valóban bejelentik az eladást, és gyaníthatóan a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press nevű cég vásárolja meg a lapkiadót. Hétfőn vagy a tőzsdei nyitás előtt, vagy a zárás után válhat hivatalossá a tranzakció; további csúszást sem lehet kizárni, de ez tűnik a legvalószínűbbnek - írja a lap. Az Opimus tőzsdei papírjai az elmúlt napokban szárnyaltak, vagyis vélhetően sokan számítanak arra, hogy a cég közel jár a Mediaworks megvételéhez.

Az anyacég, az Opimus a pénzügyi csalás miatt bedőlt Buda-Cash nevű brókercég tulajdonosainak egykori ernyőcége, ez alá terelték a hasznot hozó vállalkozásaikat. A Buda-Cash botrány után új tulajdonosok érkeztek a vállalathoz, köztük Csík Zoltán egykori rendőrségi nyomozó, akinek felbukkanása többször jelezte már előre Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését. Ő több Mészáros-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt be. A 24.hu értesülése szerint nem kizárt, hogy csökkentik a Magyar Idők oldalszámát, és a kormánypárti lap szerkesztőségének egy részével indítják újra a Népszabadságot. Ez különösen pikáns lenne azután, hogy Németh Szilárd Fidesz-alelnök azt mondta, „szerény véleménye” szerint ideje volt a lap bezárásának, amelynek „a Szabad Nép volt az elődje”.

A hétvégén a Hír Tv elérte az Orbán Viktor-közeli polgármestert és vállalkozót. Mészáros Lőrincet arról kérdezték, hogy valóban ő lesz-e a Mediaworks új tulajdonosa. Mészáros sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az értesülést, annyit mondott: semmi sem elképzelhetetlen, néhány éve azt sem gondolta volna, hogy szállodákat vesz, ezért semmit sem zár ki. Majd hozzátette, hogy a Népszabadság felfüggesztését a rendszerváltozás végének tekinti.

A Mediaworks két hete mentette fel a munkavégzés alól a Népszabadság összes munkatársát, bár ki nem rúgták őket, de dolgozniuk sem szabad, és a lapot sem adják ki. A kiadó már tíz népszabadságost behívott dolgozni, ők azonban olyan kollégák, akik a kiadóvállalat többi kiadványába is bedolgoznak. Brüsszelben az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón még pénteken kérdezte a Népszabadságról Orbán Viktort az Eurológus. A kormányfő azt mondta: addig nincs dolga a sajtóval, amíg nem keresik meg, a kormány "sem a sajtószabadsággal, sem a médiapiaccal" nem foglalkozott, reméli, hogy a lap munkatársai el tudnak helyezkedni más baloldali lapoknál. (A riporter újabb kérdésére két perc múlva azt mondta: a sajtószabadságról az előbb nem beszélt.)

FOTÓ: NÉPSZABI SZERKESZTŐSÉG/FACEBOOK

FOTÓ: NÉPSZABI SZERKESZTŐSÉG/FACEBOOK

Ezek után a lap szakszervezeti titkára, Hargitai Miklós a szerkesztőség Facebook-oldalán nyílt levélben fordult a kormányfőhöz:

"A kormány a közelmúltban teleszórta az országot olyan plakátokkal, amelyek szerint 'Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket'. Október 8., a Népszabadság felfüggesztése óta azon gondolkodunk, hogy ez vajon csak a Magyarországot egyébként következetesen elkerülő menekülteknek szól, vagy a magyar kormánnyal üzletelő külföldi befektetőkre is érvényes.

Az elmúlt két hétben a külföldi tulajdonban álló munkáltatónk részéről az alábbi súlyos jogsértések történtek velünk:

– A Népszabadság megjelentetésének szüneteltetéséről szóló döntést egy olyan felügyelőbizottság hozta meg, amelynek munkájában a munkáltató hibájából nem vehetett részt a munkavállalók FB-be delegált tagja.

– A döntést jogilag érvénytelen, aláírás és dátum nélküli levélben tudatták velünk.

– A munkáltató elmulasztotta a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedés előtti, törvényben előírt kötelező egyeztetést.

– A munkáltató hazudott a munkavállalóknak: egyszerű költözésnek állította be a Népszabadság bezárását.

– A dolgozók e-mail postafiókját illetve szerkesztőségi számítógépeit lezárták, és azóta is zárva tartják (ez nem csak a napi kommunikációban okoz fennakadást, hanem a forrásvédelemre vonatkozó törvényi kötelezettségünk teljesítését is lehetetlenné teszi).

– A dolgozók a felfüggesztés óta nem juthatnak be a munkahelyükre, személyes tárgyaikat is csak részben kapták vissza.

– A szerkesztőségi rendszerekben és számítógépeken tárolt jegyzetekhez és kéziratokhoz (amelyek a jog szerint a mi szellemi termékeink és a mi tulajdonaink) máig nem férünk hozzá.

– Az üzemi tanács és a szakszervezet vezető tisztségviselői nem léphetnek be annak a munkahelynek a területére, ahol jelenleg is az említett szervezetek számos tagja dolgozik.

– A Népszabadság Online tartalmait húsz évre visszamenőleg eltüntették a világhálóról, ami a szabad közléshez, illetve a tartalomhoz fűződő jogainkat is sérti.

– A munkáltató máig nem adott tájékoztatást róla, hogy meddig kívánja szüneteltetni a foglalkoztatást, és mikor tervezi föloldani az említett kényszerintézkedéseket.

A felsorolt jogsértésekkel kapcsolatban a szükséges jogi lépéseket megtettük, bízva az állami hatóságok pártatlan és jogtisztelő magatartásában. Ugyanakkor két héttel a jogsértő intézkedések bevezetése után talán joggal tesszük fel a kérdést: a kormány kilövési engedélyt adott ki a Népszabadság munkavállalóira, vagy hajlandó végre fellépni a törvények betartásáért? Az alkotmány szerint a kormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa az állampolgárok jogait, szavatolja a törvények végrehajtását. A Népszabadság felfüggesztett dolgozóira nem vonatkozik az alkotmány? Vagy lehetséges, hogy a kormány a jogsértők oldalára áll?

Kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy elegendő-e ennyi törvénysértés a kormányzati cselekvéshez, vagy ellenkezőleg, a Népszabadság osztrák tulajdonosi hátterű kiadója a kormány hallgatólagos támogatásával továbbra is büntetlenül fittyet hányhat Magyarország törvényeire és nyolcvan magyar munkavállaló jogaira. Végezetül szeretném jelezni: nagyszerű lehetőségnek tartom, hogy munkát találhatunk más baloldali kiadványoknál - ezek szerint Ön már tudja, amit a munkáltatónk még nem árult el nekünk; hogy a Népszabadságot a kiadói ígéretekkel szemben sosem fogják újraindítani."

A lap "felfüggesztése" ellen, a sajtószabadságért tüntettek és tartottak koncertet szombaton több ezer részvevővel a budapesti Vörösmarty téren.

Egy férfi rendet teremt
A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív napilap a Népszabadság kiadásának felfüggesztésével kapcsolatban közölt összeállítást. Az Egy férfi rendet teremt című írásában Stephan Löwenstein kiemelte: Orbán Viktor "minden ellenállást lever a médiában", és "megvannak a maga módszerei" ehhez. Kifejtette, hogy a Népszabadság ügyénél is fontosabb a "nagykép", amely egy "mindinkább a kormány és csatlósai által ellenőrzött médiaszerkezetet" mutat. Ebben a szerkezetben ugyan "cenzúra nélkül" zajlik a vita és történnek leleplezések, de a "Fidesz-közeli" médiumokat már annak révén is fel lehet ismerni, hogy elhallgatnak-e vagy csekély terjedelemben számolnak-e be "vaskos botrányokról". A Fidesz kimondott céljai közé tartozott, hogy megteremtse a mellette kiálló médiát, ami "érthető" törekvés, mert 2010-ig baloldali túlsúly volt jellemző, és a pártban ennek tulajdonítanak több vereséget. A Népszabadság ügyével kapcsolatban a szerző kiemelte, hogy a "Fidesz-közeli" médiaszerkezet "szép kiegészítői" lehetnének megyei lapok, amelyek közül 12 "egészen véletlenül" a Népszabadságot kiadó Mediaworks-nél van, így fennáll a gyanú, hogy a Népszabadság ügye "járulékos kár", a valódi cél pedig a megyei lapok megszerzése egy olyan szereplő révén, amelynek megnevezésére "a magyarban van egy szép idegen szó: stróman" - írta a FAZ szerzője. A két nagy országos kereskedelmi televízióra, egyéb politikai napilapokra és hírportálokra kitérve megállapította: a 2010 óta végbement fejlemények dacára még mindig nem lehet a magyar médiumok teljes mértékű "gleichschaltolásáról", uniformizálásáról, egységesítéséről beszélni.