Előfizetés

Kedves Barátaim! - A Kossuth téren bántalmazott Ungváry Krisztián üzenete

Publikálás dátuma
2016.10.24. 10:34
Forrás: Ungváry Krisztián/Facebook
Ahogy több orgánum, köztük a Népszava is beszámolt az eseményekről, október 23-án, Orbán Viktor ünnepi beszéde közben komolyabb összetűzésekre is sor került a szimpatizánsok és az ellenvéleményt harsány sípolással kifejezők között, ezek az összetűzések pedig időnként olyan komolyra fordultak, hogy a szintén a sípolók táborát erősítő Ungváry Krisztián vérző fejjel került ki a csatából. A békés módon tiltakozó történészt valaki fejen ütötte, majd a rendkívül bátor ember elszaladt. Ungváry Krisztián a Facebook közösségi portálon üzent, értelmezve a történteket: 

Ungváry Krisztiánt reggel az eset kapcsán megszólaltatta a Klubrádió, a történész elmondta, hogy jól van, de nem nagyon szeretne az esetről többet beszélni, mert 60 éve 150 ember halt meg ugyanezen ( a Kossuth) téren, ahhoz képest ami velem történt, semmiség, és egyébként sem szeretnék magamból mártírt kreálni. 

Orbán Viktor magára maradt - Külföldi sajtó a 23-i eseményekről

Publikálás dátuma
2016.10.24. 10:15
Fotó: Tóth Gergő, Népszava
 Meglehetősen magára maradt Orbán Viktor, aki kormányának követeli 56 hőseit. 10 éve még tele volt külföldi méltóságokkal a pódium, eljött a német és az osztrák államfő, valamint az unió elnöke. Nagy ünnepség zajlott egy olyan ország tiszteletére, amelynek Európa hálás volt a határnyitásért. Ma egyedül Andrej Duda állt a kormányfő mellett, de ő politikai harcostárs. A földrész azonban távol maradt, mert egyre jobban zavarja a vezetés, amely a menekültkérdésben diktál az EU-nak- szemlézte a külföldi sajtót, azon belül is a Süddeutsche Zeitung cikkét a Klubrádió.

Főleg Washingtonból jött bírálat, mármint hogy a szabadság nem csupán üres szó, azt tartalommal kell megtölteni - így a cikk. A Fidesz ugyanakkor azt mutatja, ő a forradalom egyetlen jogos örököse. Ha úgy tetszik, ő a nép. Az idén mindennél nagyobb volt a szakadék az ellenzék és a kormány között. Orbán a nemzeti önrendelkezés tetteként határozza meg a szabadságot, a másik oldal viszont szólás- és sajtószabadságot követel, a másként gondolkodás jogával együtt.

A Die Welt azt írta: Orbán Viktort szemmel láthatólag idegesítette, hogy kifütyülték. Beszéd közben többször is felemelte a hangját, hogy elnyomja a több száz elégedetlenkedő sípszavát, illetve kórusát. Az ellentábor azt veti a szemére, hogy leépíti a demokráciát és ily módon gúnyt űz a forradalom emlékéből is. Összefüggésbe hozzák azzal is, hogy lehúzta a rolót a Népszabadság. A Kossuth téren helyenként összetűzések is voltak a kormány hívei és ellenfelei között. Egy ismeretlen ököllel arcon ütötte a német nyelvterületen jól ismert történészt, Ungváry Krisztiánt. Az áldozat vérzett, de nem hagyta abba a fütyülést. 

Financial Times: a magyar kormányfő 56-ra hivatkozva óvott attól, hogy az EU – szovjet mintára - modernkori birodalmat hozzon létre, ám Orbán Viktort bírálják, amiért úgy állítja be, mintha kormánya a befejezetlen forradalom örököse volna. Közben tüntetők füttyszóval kísérték a beszédet, ami megint csak bizonyította az ország egyre keserűbb megosztottságát. A megemlékezések egyébként az idén a fegyveres ellenállásra összpontosítottak, nem pedig a felkelés kommunista gondolkodású szellemi vezetőire. A bírálók kifogásolják, hogy Orbán politikai célokból kisajátítja a történelmet, és csatlakoznak hozzájuk külföldi megfigyelők, akik riadtan figyelik a tekintélyelvű fordulatot.  Ungváry Krisztián történész, akit megsebesítettek a Kossuth téren, úgy értékeli, hogy a hatalom ellopja 56 emlékét, tönkreteszi a gazdaságot és ezzel árt az országnak.

New York Times/Washington Post/Yahoo/AP: A rendőrség és a magán biztonsági szolgálat jelentős erőkkel vonult fel a Parlament előtt, ám ott így is kisebb dulakodások robbantak ki és több újságírót, valamint egy neves történészt is megütöttek, illetve zaklattak. A láthatóan feszült kormányfő szerint a füttyszó a szovjet típusú kommunizmus visszatértét jelezte. A hurrogást és a füttyöt lehetett hallani a tévéközvetítésben, de az állami csatorna nem mutatta a tiltakozókat, illetve az összecsapásokat. A tudósítás idézi Juhász Pétert, az Együtt alelnökét, aki az mondta, hogy Orbán politikája éppen az, ami ellene 60 éve a magyarok fellázadtak. 

Hogy történt Erdély fölszabadítása

Publikálás dátuma
2016.10.24. 09:57

Alig két hét leforgása alatt Erdély területét teljesen megtisztítottuk az ellenségtől

A Wolff-ügynökség jelenti: A szövetséges főhadiszállások hivatalos jelentései tiszta képét adják a román fronton történt legutóbbi eseményeknek és áttekinthetővé teszik az ottani helyzetet, amely részben már befejezést nyert. Erdély ellen három román hadsereg vonult föl. Föntről, az északi román szárnytól kezdve ezek a hadseregek a következők:

A III. (északi) román hadsereg, amely Dél-Bukovinában a déli orosz hadsereg balszárnyára támaszkodott, a Gyergyói-hegységet igyekezett átlépni, hogy a Maros felső folyásának völgyét meghódítsa. Célja Marosvásárhely volt.

Ezt követte a 11. (középső) román hadsereg, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Erdély kiugró csúcsterületét megszállja. Végül, ha a III. (déli) román hadsereg, amely ellenségünk főhaderejének volt tekinthető. Tekintettel arra, hogy az osztrák-magyar-román határ Bukovinától a Dunáig 600 kilométer hosszú, az osztrák-magyar hadvezetőség nem bocsátkozott abba a kétséges vállalkozásba, hogy határait önmaga megvédje.

Az események fényesen igazolták a monarchia haditervét, amely a románok olcsó sikereit hamarosan a múlt szomorú emlékeivé tette. Falkenhayn tábornok seregeinek közismert sikereit a brassói győzelem koronázta meg, amely nemcsak az ellenség elűzetésével, hanem a déli román hadsereg teljes megsemmisítésével végződött.

A tekintélyes zsákmánynál erkölcsi és stratégiai szempontból sokkal értékesebb eredménye a győzelemnek, hogy Brassó visszahódítása után csapataink a fontos Vöröstoronyi-szorost is megszállták és immár román földön állanak. Ugyancsak a déli román hadsereg súlyos vereségének közvetlen következménye, hogy az ellenséges haderők Erdély keleti részében is visszavonulásra kényszerültek és így alig két hét leforgása alatt Erdély területét teljesen megtisztítottuk az ellenségtől.

A Dobrudzsában az ellenség sok balsikerétől eltekintve, csúfos kudarcot, aratott a Dunán való átkelési kísérletével, míg a bolgárok hasonló vállalkozásának értékét csak a jövő események fogják eldönteni. A bolgár csapatok tudvalevőleg Vidintől északra törtek előre és a Malak-Kalafat-szigetet megszállták.

Népszava 1916. október 24.