Előzetesbe került a molesztálással gyanúsított gyermekotthon-igazgató

Publikálás dátuma
2016.10.24. 12:58
Fotó: police.hu
A Székesfehérvári Járásbíróság nyomozási bírája hétfőn elrendelte a bicskei gyermekotthon vezetőjének előzetes letartóztatását - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

 A közlemény szerint fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye az elkövetett cselekmények jelentős tárgyi súlya, súlyos törvényi fenyegetettsége, továbbá halmazati jellege miatt. Hozzátették: konkrét gyanúja merült fel annak, hogy a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével a gyanúsított meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást. Megjegyezték, hogy a törvény kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé ebben az ügyben. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett a szabadlábra helyezés érdekében.

A bírói döntés indoklásban az áll, a férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy két, a cselekmény kezdetekor 14. életévét be nem töltött, a nevelése, felügyelete alatt álló kiskorúval több alkalommal - az egyik esetben mintegy 6 éven keresztül - hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végzett. Egy további, 14. életévét be nem töltött kiskorút pedig megpróbált erre rábírni. További két esetben mint a gyermekotthon igazgatója az intézetben nevelt, 18. életévét be nem töltött sértettekkel - egy esetben mintegy 5 éven keresztül - szexuális cselekményt végzett, feladatából eredő kötelezettségét súlyosan megszegve, veszélyeztetve a kiskorú erkölcsi, érzelmi fejlődését. A Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség hétfő reggel kezdeményezte a gyermekotthon igazgatójának előzetes letartóztatását, miután a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság múlt pénteken őrizetbe vette a gyanúsítottat.

Az RTL Klub október elején az esti Híradójában, majd a Házon kívül című műsorban a bicskei gyermekotthon két volt lakója névvel és arccal vállalt nyilatkozatában azt mondta, az intézet igazgatója éveken keresztül molesztált több rábízott gyereket, őket négy, illetve nyolc éven keresztül zaklatta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma később arról tájékoztatta az MTI-t, hogy egy külső vezető veszi át a gyermekotthon irányítását. A tárca emellett emlékeztetett arra, hogy a gyermekotthonokat működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a gyermekvédelmi gyám jelzése alapján szeptember 23-án szerzett tudomást a gyermekotthonban történt szexuális zaklatás gyanújáról, és azonnal felfüggesztette állásából az intézmény igazgatóját, belső vizsgálatot rendelt el, illetve feljelentést tett a rendőrségen.

Az ingatlant tulajdonló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közölte, hogy az igazgató elhagyta a gyermekotthonban található szolgálati lakását.

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 14:14

OLAF-feljelentés kellett, hogy vádat emeljen az ügyészség

Az Európai Csalás Elleni Hivatal  (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt - közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsőrendű vádlottja erdész volt, a másodrendű vádlott az ő segítségével és tanácsai alapján alapította és működtette az ügyben szereplő, erdészeti tevékenységet végző céget. A vádirat szerint ennek keretében az elsőrendű vádlott segített társának a kft. tevékenységének beindításában és az ehhez szükséges géppark kialakításában, amelyet túlnyomórészt uniós alapból származó, vissza nem térítendő támogatásból kívántak beszerezni.

A vádlottak - a vád szerint - abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegű támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ennek érdekében - a szintén érdekeltségükbe tartozó cégek közbeiktatásával - létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát - amelyhez a támogatás összege igazodott - mesterségesen megnövelték. A gépek mesterségesen megnövelt beszerzési ára alapján pedig jogosulatlanul magasabb összegű vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak. Az ügyészség szerint a kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól.

A vádlottak a vád szerinti konstrukcióban 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amelyek valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást. Az ügyészség szerint a vádlottak csaknem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, így csaknem 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendű vádlott tettesként, elsőrendű vádlott társa pedig bűnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tétele két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még tavaly májusban közölte, hogy uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság. A NAV akkori tájékoztatása szerint a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, majd a benyújtott dokumentumok alapján 178 millió forintos támogatáshoz jutott. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) későbbi ellenőrzése során azonban kiderült, hogy az erdészeti gépek beszerzését a kft. vezetője valótlan, és irreálisan magas összegű számlákkal igazolta.

A gyanú szerint miután normál piaci áron beszerezte a gépeket, papíron eladta szintén a saját érdekkörébe tartozó ciprusi és magyar cégeknek. Ők aztán már száz százalékkal növelt áron adták tovább azokat a támogatott vállalkozásnak, amely így a pályázatban kiírt legmagasabb összeget tudta igénybe venni.

Az OLAF eddig 24 ügyben adott jelzést
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek, ezek a hivatal közigazgatási vizsgálatai alapján felvetik a bűncselekmény gyanúját - közölte Fazekas Géza,  a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Az ügyek egy részében az OLAF ajánlásának időpontjában már folyamatban volt a nyomozás, míg a többi ügyben az ajánlás nyomán rendelte el a nyomozást az ügyészség. A büntetőügyek csalás, költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt indultak.

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 14:16

Körúti robbantás - Súlyos depresszió fenyegeti a gyanúsítottat

Publikálás dátuma
2016.10.24. 11:16
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Fidesz-kormánnyal rendkívül lojális, vélhetőleg ezért gyakran exkluzív információk birtokába jutó, és hirdetésekkel alaposan kitömött Magyar Idők úgy értesült, hogy "DEPRESSZIÓBA ZUHANT A ROBBANTÓ". (csak egyetlen baráti megjegyzés a kollégáknak: az őrizetbe vett fiatalember egyelőre nem "a robbantó", hanem a "gyanúsított.")  

Mély depresszióba esett a Teréz körúti robbantás letartóztatott gyanúsítottja – adja hírül már korrektebb megfogalmazással a lap. Mint írják, egyszemélyes cellájában folyamatosan figyelik a fiatalembert, aki egyáltalán nem működik együtt a hatóságokkal. Az elfogásáról, majd előállításáról készült rendőrségi videón is látszik, hogy P. Lászlót sokként érte a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységének akciója. A 23 éves férfi lábra sem tudott állni az őt ért trauma következtében, a kommandósok a hóna alá nyúlva cipelték fel Budapesten, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) emeleti kihallgatóhelyiségébe. A Magyar Idők úgy tudja, hogy a depresszió tüneteit mutató gyanúsítottat jelenleg a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetben egy fokozottan védett cellában őrzik. Amikor kihallgatásával próbálkoznak és kiviszik a helyiségből, előbb kéz- és lábbilincset kap egy rácson keresztül, és csak ezután nyitják ki a cella ajtaját.

Szerző