Többfrontos támadást indít a venezuelai ellenzék, hogy kikényszerítse a 2013 óta az ország élén álló Nicolás Maduro menesztését. A néhai Hugo Chávez örökébe lépett alelnök, egykori buszvezető, egyre kevésbé képes az ország irányítására. Míg 1999-ben hatalomra jutott elődje karizmatikus személyiség volt, s a hatalmas venezuelai olajbevételekre támaszkodva jelentős szociális intézkedéseket tudott végrehajtani, időközben változott a gazdasági helyzet, s Maduro kezéből kicsúszni látszik a hatalom.
Az ellenzéki pártok többségbe kerültek a 2015 decemberi parlamenti választáson, s még idén dűlőre szerették volna dűlőre vinni az államfő leváltását. Ha év végéig, legkésőbb január 10-ig sor kerülne a referendumra, s a választók többsége Maduro visszahívására voksolna, egy hónapon belül ki kellene írni az új elnökválasztást. Ha azonban csak később tudják megrendezni a népszavazást, akkor hiába győznek a nemek a referendumon, ideiglenes államfőként az alelnök töltheti ki Maduro mandátumát. Márpedig az államfő hivatali ideje csak 2019-ben járna le.
Az ellenzéki pártok tömörülése, a MUD azt hitte, sikeresen vette a visszahívási referendum első akadályát, több mint 2 millió aláírást nyújtottak be a Nemzeti Választási Tanácsnak (CNE). Elvileg mind a 24 szövetségi államból a lakosság legalább 1 százalékának aláírása szükséges a visszahívási referendum kezdeményezéséhez. Múlt héten azonban öt állam – Apure, Aragua, Bolívar, Carabobo és Monagas – bírósága is megtagadta az aláírások érvényesítését, csalással vádolva meg az ellenzéket.
A bírói ítéleteket elfogadva a választási hatóság leállíttatta az egész folyamatot, s így el sem juthattak a második akadályig, amikor három nap alatt összesen mintegy négymillió aláírást kellene összegyűjteni. Elvileg ezen a héten kezdődött volna a nagy aláírásgyűjtés, de a CNE döntése ezt megakadályozta. A Maduro-kormányzat persze a kezdet kezdetén közölte, idén márpedig nem lesz semmiféle népszavazás, s minden lehetőséget ki is használnak a halogatásra.
Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, az ellenzéki pártok választási szövetségének kétszeres elnökjelöltje múlt pénteki sajtóértekezletén egyenesen puccsnak nyilvánította a választási hatóság döntését. Bejelentette azt is, hogy több más ellenzéki vezetővel együtt bírósági végzést kapott, hogy nem hagyhatják el az országot. A volt elnökjelölt utcai megmozdulásokra hívta az ellenzéki erőket, s egy sor más lépést is kilátásba helyezett.
Tumultuózus jelentek zajlottak a caracasi parlament vasárnapi rendkívüli ülésén, ahol Julio Borges, az ellenzéki többség vezetője bejelentette, a demokratikus jogok elvonása, az alkotmány megsértése miatt kezdeményezik Nicolás Maduro politikai-jogi felelősségre vonását. Borges szerint puccsot hajtottak végre gyakorlatilag diktatúrát vezettek be Venezuelában, s közölte, nemzetközi szervezetekhez fordulnak a jogsértések miatt. A Nemzetközi Büntető Bíróságnál feljelentést tesznek a választási bizottság tagjai, illetve a népszavazási folyamatot leállító bírák ellen, s leváltásukat kezdeményezik.
A kormánypárti frakció szerint azonban erre nincs alkotmányos felhatalmazásuk. Kedden újabb parlamenti ülést tartanak, ahol megvizsgálják, elhagyta-e posztját az államfő. Nicolás Maduro ugyanis parlamenti jóváhagyás nélkül indult négynapos közel-keleti útra, hogy az olajárakról egyeztessen. Madurót a vitában a chilei diktátor-elnökhöz, Augusto Pinochethez, s Alberto Fujimorihoz, a jelenleg börtönbüntetését töltő perui elnökhöz hasonlították. Előkerült egy régi vád is, miszerint Maduro állítólag Kolumbiában született, s így nem is lehetne Venezuela elnöke.
A rendkívüli parlamenti ülésre hangoskodva benyomult a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) több mint száz aktivistája, dulakodás tört ki az ülésteremben. Henrique Capriles az incidenst kommentálva közölte, a PSUV-nek már nincsenek érvei, csak az erőszakra képes támaszkodni. López Twitteren azt írta: „A venezuelaiak 80 százaléka változást akar”. Maduro Szaúd-Arábiából videóüzenetben biztosította híveit, hogy megakadályozzák az ellenzék hatalomátvételét.
Szolidaritását nyilvánította a venezuelai ellenzékkel az Amerikai Államok Szervezetének 35 tagállama közül 12: Argentína, Brazília, Chile, Costa Rica, az Egyesült Államok, Honduras, Guatemala, Kanada, Kolumbia, Mexikó, Peru és Uruguay nyilatkozatban fejezte ki „mélységes aggodalmát” a venezuelai népszavazás leállítása ellen, sürgetve, hogy keressenek párbeszédes megoldást az elmélyülő válságra, s tegyék lehetővé az ellenzék által kezdeményezett referendum megtartását. Venezuelában tárgyalt José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő, s Martin Torrijos volt panamai elnök, akik már korábban is megpróbáltak közvetíteni a Maduro-kormányzat és az ellenzék között. A referendum blokkolása nyomán azonban a megbeszélések megrekedtek.
A venezuelaiak attól tartanak, ha nem sikerül politikai megoldást találni, ismét erőszakos megmozdulások robbanhatnak ki az országban, akárcsak 2014-ben, amikor az ellenzék egy része – megelégelve, hogy a parlamenti demokrácia szabályait betartva nem érnek el eredményt – az utcán akarta kikényszeríteni a bolívari szocialista rendszer vezetőinek távozását. Az akkori megmozdulások után vették őrizetbe a most 44 éves Leopoldo Lópezt, a Harvardon végzett közgazdászt, egy kisebb ellenzéki tömörülés vezetőjét, akit összeesküvés, lázítás vádjával 13 év 9 hónap börtönre ítéltek.
A kormányzó párt második embere, Diosdado Cabello volt házelnök október elején jelentette be, hogy az ellenzéki tiltakozás szimbolikus alakjává vált López további felelősségre vonásra számíthat, López ellen a 2014-es megmozdulások során elhunyt 43 ember családja gyilkosság vádjával készül pert indítani. Leopoldo López felesége, Lilián Tintori vezette szombaton az aláírásgyűjtés leállítása miatt tiltakozó nők felvonulását. A felvonulók polgári engedetlenségre szólították fel a lakosságot. „Maduro magára maradt. Közel a győzelem!” – üzente Twitteren Tintori. Szerdára újabb tömegmegmozdulást hirdettek.