MSZP: a kormány vizsgálja felül a gyermekvédelmi ellátás rendszerét
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy az állam lemondott a szegény családokról, anyagi okok miatt tömegesen veszik el szüleiktől a gyerekeket, ugyanakkor a gyermekellátás rendszerében is hiányosságok vannak, ami összefüggésbe hozható a gyermekvédelmi otthonokban történt bántalmazásokkal. Ezért arra szólította fel a kormányt vizsgálja felül a gyermekvédelmi ellátás rendszerét, és erről nyújtson be jelentést az Országgyűlés elé.
Az MSZP-frakció nem hajlandó együtt ünnepelni egy olyan kormánnyal, párttal, amely nemzeti egységet hirdet, de a többséget kirekeszti - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője kedden, Budapesten, A forradalom lángjánál tartott megemlékezésen. Tóth Bertalan frakciója az ünnepi parlamenti ülésről való távolmaradását azzal is indokolta: nem hajlandók együtt ünnepelni egy olyan párttal, amely korábban kordont bontott, vasárnap viszont kordont épített, és rendőri brutalitásról beszél tíz éve, de elnézte, hogy embereket verjenek meg egy nemzeti ünnepen.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt rótta fel a szocialistáknak, hogy nem vettek részt az Országgyűlés 1956-os ünnepi ülésén. Az államtitkár az ellenzéki párt hosszas szidalmazása után, rátérve a napirend előtti felszólalás témájára, azt mondta, hogy 2012 óta, az EUROSTAT adatai szerint 663 ezerrel csökkent azok száma, akik a szegénység kockázatának ki vannak téve.
Az LMP ismét benyújtja az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát
Hadházy Ákos, az LMP képviselője úgy vélte: kevés méltatlanabb dolog történhet az 1956-os forradalommal annál, hogy az LMP-nek ismét, immár 13-szorra kell benyújtania az Országgyűlésnek az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatot. Úgy vélte: az, hogy a kormánypártok nem szavazzák meg az indítványt, azt bizonyítja, hogy az "ügynökök köztünk vannak". Hozzátette: az LMP részt vett az 1956-os ünnepi ülésen, de minden szó felesleges, ha október 23-án elő lehet léptetni, ki lehet tünteti egy volt állampárti ügynököt.
Völner Pál igazságügyi államtitkár viszont úgy vélte: nem ennek a kormányzatnak kell feltenni ezeket a kérdéseket, hiszen a Fidesz azért alakult 1988-ban, hogy véget vessen a kommunista rendszernek.
A magyarok 1956-ban felvállalták a harcot a demokráciáért, és áldozatuk nem volt hiábavaló - mondta Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke és Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke az Országgyűlés ünnepi ülésén kedden. Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Európában nemzetek élnek együtt, nem pedig egy etnikailag és kulturálisan egységes nép, és Közép-Európában mindenki érti, hogy bár különbözőek vagyunk, ebben rejlik a legnagyobb erőnk. Mi is megerősíteni, megújítani akarjuk Európát, de a magyar-lengyel barátság is bizonyítja, hogy a különbözőségek megőrzése mellett is lehetséges az együttműködés - mutatott rá.
Stanislaw Tillich, a német Bundesrat elnöke pedig azt hangsúlyozta: azok, akik 1956-ban feláldozták életüket a kilátástalan küzdelemben, a 20. század hősei közé tartoznak, áldozatuk nem volt hiábavaló, mert nemcsak a saját országukért, hanem egész Európáért harcoltak.
Kövér László Házelnök - nem meglepetésre - az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán arról beszélt, hogy annak tanulsága napjainkban arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának védelme nélkül Európa és az Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének.
A Fidesz a magyar-lengyel barátságról
Németh Szilárd István (Fidesz) szerint a magyarok többsége az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját tisztelettel és büszkeséggel ünnepelte azzal a lengyel néppel együtt, amellyel nem csak 1956, hanem évezredes testvéri barátság fűzi össze Magyarországot. Úgy értékelte, a kommunizmuson repedés keletkezett 1956-ban, a lengyelek nyáron Poznanban, a magyarok ősszel Budapesten lázadtak fel elnyomóik ellen.Rétvári Bence a két nép sokszorosan összefonódó történelmére felhívva a figyelmet a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánított idei év eseményeiről számolt be.
Határozathozatalok
Módosították az Országgyűlésről szóló törvényt a frakcióalkalmazottak foglalkoztatásával összefüggésben
A fideszes Kósa Lajos és Vas Imre javaslatára a képviselők módosították az Országgyűlésről szóló törvényt, amit 161 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadtak el. A változtatás azzal függ össze - mint az az előterjesztők indoklásából kiderül -, hogy azok a frakcióalkalmazottak, akik 2014 májusa óta létesítettek jogviszonyt, csak munkaviszony keretében - nem pedig köztisztviselői jogviszonyban - foglalkoztathatók. Így a köztisztviselői besorolási fokozatok alapján megállapított bérkeret már nem szolgálhat a várható személyi kiadások tervezésének alapjául, azaz indokolt a képviselőcsoportok működését és a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeret közötti átcsoportosítást lehetővé tenni.
Meghosszabbították a magyar katonák jelenlétét Maliban
Az Országgyűlés Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatára - 145 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - hozzájárult a további magyar katonai szerepvállaláshoz a Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali).
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben. A kabinet most jóváhagyott döntése alapján - a váltási időszakon kívül - legfeljebb 15 magyar katona maradhat 2018 májusáig az afrikai ország területén.
Visszakerült az államhoz a Göcseji Múzeum épülete
Az Országgyűlés 138 igen, 26 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett módosította a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt. Cseresnyés Péter, Vigh László és Dunai Mónika fideszes képviselők azt kezdeményezték, hogy kerüljön vissza állami tulajdonba a zalaegerszegi Göcseji Múzeum épülete. Vigh László az általános vitában azzal indokolt, hogy a város csak az ingatlan 15 százalékát használta közművelődési célra, jelentős részén kiemelt államigazgatási feladatokat lát el a kormányhivatal, amelynek vagyonkezelői jogot kell biztosítani.
Pontosítottak az átalakításos önálló zálogjog szabályain
A képviselők 109 igen, 56 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadták el a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott, az egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az önálló zálogjogot az új polgári törvénykönyv törölte el és vezette be helyette a különvált zálogjogot. A nemzetgazdasági tárca szerint ez utóbbi azonban nem volt képes biztosítani azt a rugalmasságot és forgalomképességet, mint az önálló zálogjog, amelyet követelés nélkül is át lehetett ruházni, illetve a követelés megszűnése nem eredményezte az önálló zálogjog megszűnését.
Idén október 1-jétől ismét létezik a magyar jogban az önálló zálogjog. A most elfogadott előterjesztés az ingatlan-nyilvántartásról szóló, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvény módosítását (Ptkm.) változtatta meg. Az átalakításos önálló zálogjog nem alapítással, hanem csak a már bejegyzett jelzálogjog, illetve a különvált zálogjog átalakításával jöhet létre. A törvény pontosította annak szabályait, hogy ha az átalakítás nem a zálogjogosult zálogkötelezetthez intézett egyoldalú nyilatkozatával, hanem a felek közötti szerződéssel történik. A jövőben az átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem lesz szükséges a zálogkötelezett engedélye, ha zálogjogosult nyilatkozik arról, hogy az átalakító nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte.
Jóváhagyta az állami termőföldek értékesítésének lezárását a parlament
Az Országgyűlés sikeresnek minősítette és lezárta a kormány Földet a gazdáknak! nevű állami termőföld-értékesítési programját, továbbá kimondta, az ebből származó 260-270 milliárd forintos bevételt alapvetően adósságcsökkentésre kell fordítani. A parlament - a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére - kormánypárti támogatással hagyta jóvá az erről szóló három előterjesztést.
Visszaállította a minden vadászra kiterjedő kötelező kamarai tagságot, továbbá kiterjesztette a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát kedden az Országgyűlés
A parlament visszaállította a kötelező tagságot a hivatásos- és sportvadászoknak az Országos Magyar Vadászkamarában.
A Ház 109 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló, kereszténydemokrata Semjén Zsolt és a fideszes Lázár János által is jegyzett képviselői indítványt. A kormánypárti politikusok indoklásukban úgy fogalmaztak, minden vadászati tevékenység fokozott felelősséggel jár, szigorú képzési, fegyelmi, etikai és egészségügyi követelményeket támaszt, amelyek betartatása érdekében szükséges a kötelező tagság előírása a szakmai kamarában.
Ellenzéki népszavazási kezdeményezéseket utasított el a parlament
Az Országgyűlés két olyan ellenzéki népszavazási kezdeményezést is elutasított, amelyben a kezdeményezők nem érték el a referendum automatikus kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, de 100 ezernél több támogatót gyűjtöttek, így a parlamentnek mérlegelnie kellett ügyüket. A képviselők 58 igen szavazattal, 107 nem ellenében utasították el a független Kész Zoltán kérdését, amely arra vonatkozott, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximalizálják-e bruttó 2 millió forintban. A Ház emellett 59 igen szavazattal, 108 nem ellenében szintén nem támogatta a szocialista Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezését, amely az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról kívánt törvényt alkotni.
Kiterjesztették a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát
A reintegrációs őrizet alkalmazhatóságának kiterjesztéséről és új kártalanítási eljárás bevezetéséről döntött az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére. A 110 igen és 23 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonják be a reintegrációs őrizetbe és hosszabb lehet az ott tölthető idő, ami hozzájárul a büntetés-végrehajtási (bv) intézetek telítettségének részbeni enyhítéséhez. Új elem a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti panasz lehetősége és új kártalanítási eljárás nyílik meg.
A módosítás egyúttal felszámolja a különbséget az anyák és gyermekeik együttes elhelyezésében, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetek anya-gyermek részlegén - egy speciális eljárás bevezetése révén - azokat a gyermekeket is elhelyezhetik, akik a büntetés végrehajtása előtt születtek.
A kijelölt hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak megtérítik az ellátás teljes összegét
A nem rendszeres hulladékszállítás esetében is a szerződéses közszolgáltatásnál irányadó számlázási és finanszírozási szabályok érvényesülnek - erről 107 igen szavazattal, 60 nem ellenében döntött a parlament. A jogszabály-módosítás értelmében a kijelölt szolgáltatónak megtérítik az ideiglenes ellátás teljes összegét, amelynek mértékét a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. határozza meg. A díj megállapításához a kijelölt közérdekű szolgáltatónak meg kell adnia a törvényben meghatározott személyes adatokat további minden olyan információt, amelyek alapján a koordináló szerv ki tudja számlázni a közszolgáltatási díjat. A szolgáltató maga is kezel személyes adatokat, de az adatkezelés célhoz kötött - közölte korábban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.
Egyszerűsítették a ragadványnevek használatát
Módosította az Országgyűlés az anyakönyvi eljárásokról szóló jogszabályt annak érdekében, hogy egyszerűbben lehessen használni a ragadványneveket. A változtatás - amelyet 115 igen, 26 nem és 26 tartózkodó szavazattal fogadtak el a képviselők - lehetővé teszi, hogy az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnevet többtagú családi névként lehessen viselni. A kéttagú családnevek esetében már eddig is volt lehetőség arra, hogy az azt viselők korrekciót kérjenek a hatóságoktól, például arra vonatkozóan, hogy az anyakönyvben kötőjellel vagy anélkül szerepeljenek. A ragadványnevek esetében azonban erre eddig csak névváltoztatási kérelemmel volt lehetőség. A családnév a ragadványnévvel együtt is csak kéttagú lehet.
Létrejönnek az egyetemi kórházak
Az Országgyűlés elfogadta az egyetemi kórházak létrehozását lehetővé tévő, kormánypárti képviselők által kezdeményezett törvényjavaslatot. A változtatásokat a képviselők 129 igen, 31 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Egyetemi kórház a költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi felsőoktatási intézménybe történő beolvadásával hozható létre. Egyetemi kórházzá csak olyan költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató alakítható át, amely a beolvadás időpontjában az egyesítésben résztvevő egészségügyi felsőoktatási intézmény középirányítóként irányítási hatáskört gyakorol.
Az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlákkal rendelkezik. Rögzítették azt is, hogy az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel. Az alkalmazottak a kettős feladat-ellátási kötelezettségük körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.
