Eladták a Mediaworks Zrt.-t egy Mészáros-közeli cégnek

Publikálás dátuma
2016.10.25. 20:00
Fotó: Szalmás Péter
A korábbi hírekkel szemben mégsem csinálnak kormánypárti újságot az október 8-án váratlanul "felfüggesztett" Népszabadságból - értesült a Népszava. A Mészáros Lőrinchez közeli Opimus Group Nyrt. honlapján kedden este megjelent közlemény szerint a 2016 márciusában alapított Opimus Press Kft. - a Népszabadság kiadásának felfüggesztés után - ajánlatot tett és megvásárolta a korábban a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Zrt. részvényeinek 100 százalékát, amelynek eddig Heinrich Pecina osztrák üzletember, a Mediaworksöt is magáénak tudó Vienna Capital Partners (VCP) cég volt a tulajdonosa. 

Az Opimus ajánlatát október 17-én fogadta el a Mediaworks, az üzletet kedden már jóvá is hagyta a Gazdasági Versenyhivatal. A 2016. I. félévet az Opimus Nyrt. konszolidált szinten 21,517 milliárd forint mérlegfőösszeggel és -767 millió forint adózott eredménnyel (veszteséggel) zárta. A tőzsdén jegyzett cég közkézhányada 49,5 százalékos, azaz részvényeinek ekkora része adható-vehető szabadon a tőzsdén. A két legnagyobb tulajdonos a Cariati Holding Ltd. 24,54, illetve a Tac Investment Ltd. 15,8 százalékkal. Mellettük a STATUS Capital Befektetési Zrt.-nek van 8,38 százaléka. A korábban az egykori Buda-Cash tulajdonosi köréhez sorolt Opimus két legnagyobb birtokosa nem ismert, a Cariati Ltd. állítólag kajmán-szigeteki offshore cég, a Tac Ltd. pedig Seychelles-szigeteki. A Status Capital vidéki fideszeseké.

Az Opimus Press Zrt. már kedden a Mediaworks igazgatóságának tagjává választotta Liszkay Gábort, Lóczi Jánost és Pintér Andreát. (Liszkay a Magyar Idők felelős kiadója, Lóczi a Magyar Idők Kiadó Kft. kiadóigazgatója, míg Pintér hónapok óta rendszeres "vendég" a Mediworksnél, és azt terjeszti, hogy ő a jövőt képviseli. Bár a VCP ugyancsak keddi közleménye szerint az Opimus mielőbb dönt a Népszabadság újraindításáról, nyilvánvaló, hogy a lap nem jelenik meg többé.

Úgy tudjuk, hogy az üzlet létrejöttével a helyét a Magyar Idők kormánypárti napilap foglalhatja el a cég sajtóportfóliójában. Amiben egyebek mellett ott van a Nemzeti Sport, a Világgazdaság és - miután a Mediaworks többek között a Népszabadság elzálogosított védjegyeire felvett pénzből megvásárolta a Pannon Lapok Társaságát - tucatnyi vidéki lap is. Így a leendő tulajdonos hatalmas befolyást szerezhet a magyar médiapiacon, ami enyhén szólva is jól jön a választások előtt a kormányzatnak.

Közben a Népszabadság újságírói továbbra is bizonytalan állapotban vannak: fizetésüket a kiadó ígéretei szerint kapják - bár ez csak a hónap végén derül ki -, a munkavégzés alól felmentették őket, de nem írhatnak más lapokba.

Úgy értesültünk, hogy a lap érdekvédelmi szervezetei tárgyalnak a menedzsmenttel, amely rugalmas álláspontot képvisel. A Népszabadság dolgozói szeretnék elérni, hogy ne egyenként tárgyaljanak velük, hanem olyan kompromisszumra jussanak, amely után minden alkalmazott azonos, méltányos feltételekkel távozhasson a kiadótól, mert az már szinte bizonyos: a Népszabadság nem fog újra megjelenni.

Hogy a magyar médiatenger háborgása nem csitul, jelzi: az Átlátszó kedden hosszú cikket közölt a 168 Óráról, amelyben kifejtik: klasszikus likviditási válság látszik kibontakozni a hetilapnál, csúszó kifizetésekről, lekapcsolt szolgáltatásról és lefoglalt vagyontárgyakról jönnek a hírek. Az Átlátszó felteszi a kérdést: mégis igaz lenne, hogy a Mediaworks/Népszabadság-sztori pandantja zajlik éppen az emblematikus baloldali hetilapnál, amelynek tulajdonosa a Brit Media, amely mögött a "Brit Europe Foundationbe dollármilliókat öntő rejtélyes tulajdonos áll".

A Brit Media Kft. képviselői másfél éve kezdtek tárgyalni a 168 Óra tulajdonosaival, és éppen egy évvel ezelőtt alá is írták a lapot kiadó Telegráf Kft. eladásáról a megállapodást. A nyomtatott lapnak és az online verziónak az utolsó percben jött akkor a segítség: az Átlátszó forrásai szerint még nagyjából három hónap volt hátra a csődig. Az új tulajdonos arra vállalt kötelezettséget, hogy egy évig nem bocsát el újságírókat, és három évig fenntartja a lapot.

A leghatározottabban elutasítom, hogy a 168 Órának bármi köze lenne akár a Fideszhez, akár bármilyen pénzmosási ügyhöz - mondta lapunk kérdésére egy tulajdonoshoz közeli forrás az Átlátszó felvetésére: megismétlődhet-e a Mediaworks/Pecina történet. Hozzátette: akinek kételyei vannak, nyissa ki a lapot, nézze meg a szerzők névsorát, vagy gondolkodjon el egy pillanatra, miről szólt a lap által feltárt Voldemort-sztori, vagy az MTVA lehallgatási ügye.

Szerző
Frissítve: 2016.10.26. 00:46

Tovább húzódik Kocsis Máté pere

November 8-án várható ítélet a Helsinki Bizottság kontra Kocsis Máté ügyben - értesült lapunk. A jogvédő szervezet még tavaly augusztusban indított személyiségi jogi pert a józsefvárosi polgármester ellen, ugyanis Facebook-bejegyzésében azt írta: a bevándorlók "őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak." 

A helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján azonban egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás (a közterület-felügyelet vezetője lopásról például egyáltalán nem tett említést, és az állítólagos késelésről is csak annyit mondott, arról „voltak információk”). A Helsinki Bizottság követeli, hogy Kocsis és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester súlyosan gyűlöletkeltő bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos törvényeket is.

Szerző

Tovább húzódik Kocsis Máté pere

November 8-án várható ítélet a Helsinki Bizottság kontra Kocsis Máté ügyben - értesült lapunk. A jogvédő szervezet még tavaly augusztusban indított személyiségi jogi pert a józsefvárosi polgármester ellen, ugyanis Facebook-bejegyzésében azt írta: a bevándorlók "őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak." 

A helyszínről készült tudósítások és a közterület-felügyelet vezetőjének nyilatkozatai alapján azonban egyértelmű, hogy a téren tartózkodó menedékkérők nagy száma és ellátatlansága ellenére sem volt számottevő rendbontás (a közterület-felügyelet vezetője lopásról például egyáltalán nem tett említést, és az állítólagos késelésről is csak annyit mondott, arról „voltak információk”). A Helsinki Bizottság követeli, hogy Kocsis és az általa képviselt önkormányzat a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a polgármester súlyosan gyűlöletkeltő bejegyzése miatt, és ismerje el: megsértette a migránsok emberi méltóságát, s ezzel a hatályos törvényeket is.

Szerző