Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter azt várja, hogy hatékonyabb lesz a nyomozás a szélsőségesség és a rasszizmus bűncselekmények ügyében. Emlékeztetett, hogy a 2012-es 112-es számhoz képest tavaly 30-ra csökkent statisztikailag a szélsőségességes bűncselekmények száma, de értelmezhető úgy is, mint a szélsőségesség elleni harc sikertelensége. A miniszter meg van róla győződve, hogy a csökkenés mögött inkább a bűncselekmény feltárásának alacsonyabb hatékonysága áll. Az elkövetés elsősorban az interneten jelenik meg, ahol sokkal nehezebb a szankcionálás. Žitňanská szerint hiányzik a bírák erre a területre vonatkozó specializációja. Korábban már beszélt róla, hogy néhány ítéletet olvasván „megállt az esze”. Szakértőket is szeretne bevonni az efféle ügyek megoldásába.
A nyomozók szerinte sokszor szabálysértésként kezelik, mert az elkövetőknél nem bizonyítják a szándékot vagy elhanyagolhatónak tekintik a veszélyességét. Ráadásul a szélsőséges kijelentésekért járó büntetések nem elrettentőek, tehát elveszik preventív cél, ami a büntetőjog egyik legfontosabb elve. Az 54 járásbíróság helyett a Speciális Büntetőbíróság fog ítélkezni az efféle ügyekben. Žitňanská szerint ezzel adott a Speciális Ügyészségi Hivatal hatásköre, tehát ők emelhetnek vádat ezekben az ügyekben. Azt már a rendőrségre bízta, hogy szintén bevezessen valamiféle specializációt ezen a területen.
A módosítás pontosítja a rasszista motiváltságú bűncselekmény minősítését, amely során már nem szükséges a károsult adott rasszhoz vagy származáshoz való tartozása. A minisztérium ezzel arra a jelenlegi gyakorlatra reagált, amikor nyomozás során kiderült, hogy a támadás áldozata például nem is roma vagy zsidó volt, holott a támadót egyértelműen ez motiválta, a bűncselekmény mégis elveszítette rasszista jellegét.