Felmentették a Sukoró-per két fővádlottját

Publikálás dátuma
2016.10.26 12:16
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Bűncselekmény hiányában másodfokon felmentette a Szegedi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot az úgynevezett Sukoró-ügyben, de az ügyészség fellebbezni készül. Nem engedi nyugodni az ügyészség az első fokon felmentett Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet sem, aki szerint Magyarország már rég nem jogállam.

Az első fokú eljárás végén még különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a bíróság, a másodfokú ítélet azonban bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet a Sukoró-perben. Császy Zsoltot a magánokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel a Szegedi Ítélőtábla. Ami az ügy további szereplőit illeti: az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt, a kétrendbeli közokirat hamisítással vádolt V. Bálint ügyvéd pénzbüntetését pedig enyhítették.

Az MTI beszámolója szerint a Szegedi Ítélőtáblán Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a másodfokú ítélet majdnem kétórás indoklásában kifejtette, a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A táblabíróság szerint a Szolnoki Törvényszék elsőfokú ítélete számtalan eljárási hiba alapján született.

Boldogok vagyunk – nyilatkozta lapunknak Császy Zsolt -, bár nincs teljesen vége, mert az ügy a Kúrián folytatódhat. Megnyugtató, hogy a bíróság kimondta, nem követtünk el törvénysértést, feladat- és hatáskörünkben jártunk el és amit kifogásoltunk, vagyis, hogy elszenvedői voltunk a tömeges eljárási hibáknak, azt a bíróság most orvosolta. Ügyünk figyelmeztetés mindenkinek: ne használják politikai leszámolásra a bíróságokat.

Később Tátrai Miklóssal együtt írásos nyilatkozatot is eljuttattak lapunknak, amelyben kiemelték, hogy a Szegedi Ítélőtábla kimondta, a magyar államot hátrány nem érte, az értékbecslés megváltoztatása szakmailag indokolt volt. Az eljárás hét éve tart, mint írták, az ügyészség 2009-ben megakadályozta, hogy „létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy 300 milliárd forintot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy 3000 munkahely jöjjön létre, és hogy az állam évi több 10 milliárd forint adóbevételre tegyen szert”.

Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy gazdaságpolitikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen - hangsúlyozzák, de azt is hozzáteszik, hogy az ügyészség ezzel a büntetőeljárással alapozta meg azt, hogy az összes magyar kaszinó és évi 25 milliárd forint bevétel a jelenlegi kormány barátainak és üzletfeleinek kezébe kerüljön.

"Ez a büntetőeljárás komoly sebet ejtett a jogállamon és a demokrácián, valamint az ügyészség szakmai tisztességén is" - állítják a felmentett volt vagyonkezelők, emlékeztetve a közvéleményt arra is, hogy az eljárás tönkretette az életüket, sőt, a tanúk egy részének életét és egzisztenciáját is. "Itt az ideje, hogy befejezzük - zárják nyilatkozatukat. Itt az ideje, hogy a politika visszatérjen oda, ahová való, és tűnjön el a büntetőeljárásokból. Itt az ideje, hogy az ügyészség eltávolodjon a politikától."

Még mindig célkeresztben a volt moszkvai nagykövet
Több napilap is nyilvánosságra hozta, hogy első fokon tárgyaltatná újra a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladási ügyét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A Fővárosi Ítélőtáblának címzett beadvány másodfokú eljárást kér, de valójában az első fokú felmentő ítélet hatályon helyezését és teljesen új eljárás lefolytatását akarja elérni, mert az ügyész szerint a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat, és nem tárta fel teljesen az adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád egykori moszkvai nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait.
Az ügyészség szerint a diplomata 2008-ban felettesei tudta nélkül írta alá a moszkvai ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott, köztük Tátrai Miklós, az MNV Zrt. épp tegnap a Sukoró-perben felmentett akkori vezérigazgatója és Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkár bűnpártoló módon próbálta őt fedezni - a vád szerint.
A Népszava kérdéseire válaszolva Székely Árpád leszögezte, hogy a Polt Péter vezette ügyészség szerinte ismét kommunikációs hadjáratot folytat. Az ügyészség hivatalosan a mai napig nem fellebbezett az őt első fokon felmentő ítélet ellen, legalábbis ő nem látott ilyen papírt. A büntető eljárásjogban az írásban kézhez vett ítélettől számított 15 napos határidőn belül van joga fellebbezni az ügyészségnek, „ez a határidő pedig 2016. július 10-én lejárt” - hangsúlyozta. Minden határidőn túl vannak tehát, ezért beszélnek „hülyeségeket” – folytatta érthető indulattal. Továbbgondolva az ügyet, úgy folytatta: ha mégis befogadják a fellebbezést, akkor másodfokra kerül az ügy, és a bíróság dönti el: helybenhagyja-e az első fokú ítéletet, más ítéletet hoz, vagy visszahelyezi első fokra, mert megalapozatlannak találja azt. Ezt ugyan a százoldalas indoklást nézve nehéz elképzelni – vélekedett. „Az ügyészség vágyálma az új eljárás”- jelentette ki a Népszavának Székely.
A kérdésre, hogy a Sukoró-ügyben hozott felmentő ítélet optimistábbá tette-e az ellene folytatott ügyészségi támadásokkal kapcsolatban, egyértelmű nemmel felelt. „Magyarország nem jogállam, de még a Fidesz által hozott jogszabályoknak és az alaptörvénynek sem felel meg, amit a központi főügyészségnek nevezett sóhivatal folytat – kelt ki magából a diplomata, hozzátéve, hogy a mai napig a hivatalában van Keresztes Imre, a Központ Nyomozó Főügyészség vezetője, aki Székely szerint bizonyítottan közokiratot hamisított a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében általa indított eljárásban - és ez mindent elárul a magyarországi viszonyokról.
Emlékezetes, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületét a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya származott. Mások mellett a hvg.hu számolt be korábban róla, hogy az adásvétel manipulálásának bizonyításához azt is igazolnia kellett volna az ügyészségnek, hogy a 2008-ig nagyköveti posztot betöltő Székely előre tudhatott egy későbbi titkos orosz kormánydöntésről is, ami az ingatlan 2013-as felvásárlását tűzte ki célul - amikor piaci áron elkelt az ingatlan. Az alacsony árat azzal magyarázta a védelem, hogy az épület egy magyar-szovjet megállapodás értelmében orosz tulajdonú területen állt, így nem volt lehetséges a piaci áron való értékesítése.


Sukoró a kezdetektől

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában nyomozást indított, hűtlen kezelés kísérletével vádolva meg az MNV Zrt. volt vezetőit, mert 2008 nyarán telekcsere-szerződést kötöttek Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, aki Sukorón kaszinó- és turisztikai beruházást tervezett megvalósítani. Az ügyészség szerint túlárazták az üzletember albertirsai és pilisi gyümölcsöseit, ami fedezte volna a sukorói telek megvásárlását, utóbbit viszont túl olcsón adtak el Blumnak. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Az ügy miatt a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint az értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot 2010-ben három hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést.

A volt vezetők bűnösségét vizsgáló perben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelőssége is felvetődött, de végül nem emeltek ellene vádat, tanúként viszont meghallgatták.

Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek találta Tátrai Miklóst, és 4 éves börtönbüntetéssel sújtotta, míg bűnsegédként Császy Zsolt 3 év 6 hónapot kapott.

Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48