Egymásnak üzengetnek a pártok

Hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg a kampány az osztrák elnökválasztás december 4-én megismételendő második fordulója előtt, a jelöltek azonban már bemutatták plakátjaikat, s a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa, Norbert Hofer máris kiverte a biztosítékot az egyházaknál. Különösen az evangélikus egyház tiltakozott ellene, de a katolikus egyháznál is lehetett bíráló hangokat hallani.

Norbert Hofer és függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott ellenlábasa, Alexander Van der Bellen a napokban tette közzé elnökválasztási plakátjait, s a jobboldali radikális politikus képe mellett ez a szöveg olvasható: „Isten engem úgy segéljen”. Elvileg azt mondhatnánk, nincs ezzel gond, mert az államfői eskü szövegéből idézett, csakhogy teljesen más ezt a fordulatot a kampányban, s már a választás utáni eskütétel során használni.

Ki is váltotta ezzel az egyházak nemtetszését. Hevesen tiltakozott az evangélikus egyház. Három vezetője hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy „Isten nevét nem lehet saját vagy politikai célokra felhasználni”. Az állásfoglalás szerint mindenkinek saját joga, hogy nyilvánosan is megvallja hitét és kérje Isten segítségét, azonban elutasítják, hogy nevét választási kampány során említsék meg.

A katolikus egyház részéről a Die Presse vasárnapi kiadásában a bécsi érsekség kommunikációs vezetője, Michael Prüller nyilatkozott, aki írásában kifejtette, Hofer csak saját felelősségére használhatja ezt a fordulatot. Ezzel a második parancsra utalt, amely szerint „Isten nevét hiába ne vedd”, vagyis büntetlenül nem lehet Istent emlegetni – szerepelt az írásban. Mint Prüller fogalmazott, „a szavaknak következményei vannak”. Prüller megállapítja, aligha csak az eskü szövegéből akart idézni Hofer, célja nyilvánvalóan a keresztény szavazók megszólítása volt. Ezzel kapcsolatban kételyeit fejezte ki annak kapcsán, hogy a hívők „Pavlov kutyáiként” viselkednek, vagyis csak ezen mondat miatt automatikusan Hoferre adnák a voksukat.

Hermann Glettler grazi püspöki helynök óvott a politikai és a vallási érdekek keveredésétől, Isten nevének választási kampányban való emlegetését helytelennek minősítette. Bíráló szavakat fogalmazott meg továbbá a Katholischen Aktion Österreich elnevezésű katolikus laikusokból álló szervezet vezetője, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) teológus végzettségű frakcióvezetője Reinhold Lopatka is. Bírálta a plakát szlogenjét az Ausztriai Iszlám Hitközösség (IGGiÖ) is, meglátásuk szerint függetlenül a hit irányzatától nem szabad vallási tartalmat politika kampányban felhasználni.

Az FPÖ hétfőn visszautasította a vádakat, indoklása szerint a kiválasztott szlogen nem jelenti azt, hogy visszaéltek volna Isten nevével.

Némiképp megkérdőjelezheti Hofer nagy vallásosságát, hogy 2009-ben kilépett a katolikus egyházból, s időközben áttért a református hitre. Érdekes volt az indoklása arra, miért választott másik vallást. Mint egykor fogalmazott, azért, mert az evangélikusoknál nők is lehetnek lelkészek. Felesége és gyermekei ugyanakkor katolikusok maradtak.

Hofer plakátjain az említett mondat mellett a Szívvel-lélekkel Ausztriáért és az Érdeketekben dönteni szlogenek tűnnek fel. Ausztria szerte összesen 1800 plakát látható és mintegy 600 hirdetőtáblát helyeznek el. A szabadságpártiak főtitkára, Herbert Kickl nyilatkozata szerint az eskünél is alkalmazott fordulat mutatja „a keresztény és nyugati kultúrkör értékrendje melletti kiállást”. A főtitkár szerint Hofert többek között „hitvallása” különbözteti meg a zöldpárti jelölttől.

Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott jelölt hétfőn mutatta be plakátkampányát, amelynek központi gondolata "Ausztria hírneve a világban". A plakáton lévő további üzenetek az összetartást szorgalmazzák és nemet mondanak Ausztria esetleges unióból való kilépésére. A plakátok 1200 nagyobb és 800 kisebb hirdetési felületen, 600 mozgatható hirdetőtáblán jelennek meg.

Míg tehát Hofer egyértelműen a keresztény-nemzeti szavazóközönséget célozza meg, Van der Bellen arra utal, hogy két világnézet csap össze. Valójában egyébként mindketten a polgári közeget akarják megnyerni maguknak, csak más és más módon. Hofer mélyen vallásosnak állítja be magát, Van der Bellen azonban közismerten nem hívő.

A jobboldali radikális jelöltnek azonban egy másik célja is lehet, amely kicsit távolabbra mutat. Így próbálja meg magához édesgetni az FPÖ az Osztrák Néppárttól (ÖVP) lemorzsolódott szavazókat. Az Osztrák Szabadságpárt komoly lehetőséget lát a mostani választásban arra, hogy olyan egységes közösséggé kovácsolja a Hofer mögött felsorakozókat, amelyre egy parlamenti választás során is számíthat majd. A mostani választást ugyanis sok hírmagyarázó csak főpróbának tartja a parlamenti választás előtt.

Elviekben 2018 szeptemberében kellene a választóknak az urnákhoz járulniuk, az osztrák média azonban lényegében egységes abban, hogy Christian Kern kabinetje nem tölti ki addig tartó mandátumát, hanem 2017-ben idő előtti voksolást rendeznek majd, ami nem szokatlan az osztrák demokráciában. A nagykoalíció két partnere, az ÖVP és a szociáldemokrata SPÖ között ugyanis egyre nagyobbak az ellentétek, politikusai folyamatosan üzengetnek egymásnak, mintha nem is egy kormány tagjai lennének. Felmérések szerint a két nagy párt a lakosságnak már csak 43 százalékát képviselik, így ezért sem látszik valószínűnek, hogy még két szűk évig folytatják együttműködésüket.

Az üzengetésből legutóbb Reinhold Lopatka, az ÖVP frakcióvezetője vette ki a részét, aki hosszasan elemzett egy olyan közvélemény-kutatást, amelyből az derült ki, honfitársai nem igazán örülnek a menekültek jelenlétének, illetőleg annak, hogy különleges jogokat biztosítsanak nekik. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni kell a menedékkérők szociális juttatásait. A túlnyomó többség elutasítja, hogy óvodát nyissanak a muzulmán gyermekek számára, illetve azt is, hogy az iszlámhívő nők teljesen eltakarják az arcukat fejkendőjükkel.

A felmérés megállapításai nem keltettek meglepetést, ismertetésével az ÖVP frakcióvezetője inkább az SPÖ orra alá akart borsot törni, hiszen a párt kiterjedtebb jogköröket biztosítana a menekültek számára. Kit érdekel, hogy a kancellár a szociáldemokrata Christian Kern, alkancellárja pedig a néppárti Reinhold Mitterleher?... Mindezek után nem meglepő, hogy felmérések szerint egyre kevesebbeket érdekel a politika, ami viszont épp az FPÖ malmára hajtja a vizet.

Nem kérnek a nagykoalícióból

Az osztrákok nem akarják a nagykoalíció folytatását – derül ki a Profil című hetilap által közölt kutatásból. A megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka szeretné továbbra is egy kormányban látni az ÖVP-t és az SPÖ-t. A legnépszerűbb variáció az abszolút jobboldali koalíció lenne, amelyet az ÖVP és a jobboldali radikális FPÖ alkotna. Ezt a felállást 21 százalék támogatná. 14 százalék viszont baloldali, a szociáldemokraták, a környezetvédők és a liberális Neos alkotta koalíciót látna szívesen.

A megkérdezettek 41 százalékának ugyanakkor egyik felsorolt verzió sem tetszik, ami azt is jelenti, hogy az emberek egy része kezd teljesen elfordulni a politikától. Annyi bizonyos mindenesetre, hogy koalíciós kormánynak kell alakulnia, hiszen a közvélemény-kutatásokat mintegy 35 százalékkal vezető jobboldali radikálisok, s listavezetőjük Heinz-Christian Strache sem lenne lépes egymaga kormányt alakítani.

Emiatt ismételnek

Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét.