Fazekas Ágnes;
Strasbourg;Trócsányi László;Matteo Renzi;
2016-10-27 07:01:00
Keményen nekiment a migrációt ellenző közép-európai országoknak Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök kedd éjszaka a Rai1 televízió politikai talkshow-műsorában azt üzente, ha Magyarország, Csehország és Szlovákia "erkölcsi leckét adnak a migránsokról, de utána nem segítenek”, és „csak a pénzünket akarják, az olaszok pénzét el is felejthetik". Az olasz kormány ugyanis "kész megvétózni az Európai Unió költségvetését". Közölte, szeretné, ha ebben a kérdésben Olaszországban egyetértés lenne a kormány és az ellenzék között. Hogy szavainak nyomatékot adjon emlékeztetett, Róma nettó befizetőként évi 20 milliárd euróval finanszírozza az EU-t, és ebből Olaszország 12 milliárdot kap vissza.
Renzit vélhetően az dühítette fel, hogy Brüsszel kedden figyelmeztető levelet küldött az olasz kormánynak, mert nem tartotta be az államháztartási deficit 2017-es évre előirányzott mértékét. A kormányfő szerint Európa "jobban teszi, ha a szája jártatása helyett a pénztárcáját nyitja meg", mivel Olaszország tiszteletben tartja a költségvetési szabályokat. "Ha nekünk levelet küldenek, azoknak az országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a migránsok befogadását, mit kell küldenie Európának, könyvet vagy enciklopédiát?" - kérdezte. Világossá tette, országa jövőre képtelen lesz még egyszer ugyanannyi menekültet befogadni, mint az idén.
Az olasz miniszterelnök Szijjártó Péter szerint "teljesen félreérti a helyzetet", az uniós források ugyanis járnak a közép-európai országoknak, azokat európai jogszabályok garantálják. A külügyminiszter azt üzente vissza, Olaszország nem teljesíti a schengeni tagságából adódó kötelezettségeket. Ha betartanák a közös szabályokat, jóval kisebb lenne a bevándorlási nyomás az EU-n.
Legkorábban jövőre már egységes szabályok alapján kell vizsgálni, hogy valamelyik uniós tagállam leépíti-e a demokráciát, megsérti-e a sajtószabadságot. Erről még a két politikus szóváltása előtt döntött az Európai Parlament. A javaslatot a strasbourgi plenáris ülésen 405 igen szavazattal, 171 ellenében, 39 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt (EPP) képviselői is támogatták, hogy "a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltómunka helyett kötelező mechanizmus keretében, éves jelentésekben", független szakértői testület munkájára támaszkodva vizsgálják a tagállamokat, a Fidesz EP-képviselői viszont ezt elutasították. Az éves jelentésekből ki fog derülni, hogy az adott országban szabad-e a sajtó, van-e plurális média, a polgárok hogyan férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, hogyan működnek a hatalmi ágak. A mechanizmus létrehozására az Európai Bizottságnak jövő szeptemberig kell benyújtani javaslatot.
A javaslat strasbourgi vitájában Magyarország és az orbáni politikát követő Lengyelország volt a fekete bárány. A két ország pártjára jórészt csak radikális jobboldali politikusok álltak. Volt, aki azt kifogásolta, hogy az egy éve hivatalban lévő varsói kormány ellen az Európai Bizottság már eljárást indított, ám a testület Magyarországgal szemben eddig nem volt ugyanilyen határozott. A fideszes Gál Kinga viszont azért háborgott, mert véleménye szerint az uniós döntéshozók 2006-ban, amikor Budapesten brutális erőszakot alkalmaztak békés ünneplőkkel szemben, nem aggódtak a magyar jogállam állapota miatt. Gál azt állította, "amíg nincs a jogállamiság fogalmának objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, a most elfogadott is, az épp aktuális pártpolitikai játszmák részét fogja képezni".
Orbán Viktorék Európa-ellenes politikáját állítólag a néppárti frakció előtt kérte számon a fideszes képviselőkön Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke a szocialista Ujhelyi István forrásai szerint kedden zárt ajtók mögött undorítónak nevezte különösen azt, amit a magyar kormány az utóbbi napokban csinál. Az MSZP-s EP-képviselőnek néppárti politikusok azt is elmondták, hogy tegnap Manfred Weber, az EPP nagy tekintélyű német vezetője keményen "mosta meg" a Strasbourgban tárgyaló Trócsányi László igazságügyi miniszter fejét mind azért, ami Magyarországon történik.
Colleen Bell aggódik
Aggódik a magyar sajtószabadságért az Egyesült Államok, és nem ez az egyetlen terület, ahol Washington bírálta a magyar kormányt. Erről tegnap Colleen Bell, az USA magyarországi nagykövete beszélt, aki a Hír Tv Globál című műsorának vendége volt. Bell arra figyelmeztetett, Magyarországon egyre jobban összezsugorodik a médiapiac, pedig fontos, hogy "egymással versengő hangok" legyenek. Arra van szükség, hogy a magyar emberek különböző véleményekhez, információkhoz jussanak.
A sajtószabadság durva korlátozása ellen a Fedél Nélkül Népszabadság-különszámával a kezükben, felkiáltójel-formába állva tüntettek Ujhelyi István szocialista EP-képviselő vezetésével Strasbourgba érkezett szocialista politikusok az Európai Parlamentben, Strasbourgban. "Veszélyben a sajtószabadság, veszélyben a tájékozódáshoz való alkotmányos jog!" - írta Facebookján Újhelyi.
Az európai zöldek frakciója az EP tegnapi plenáris ülésén a Népszabadság kiadójának eladása ellen szintén a Fedél Nélkült magasba tartva tiltakoztak. Philippe Lamberts, a frakció társelnöke közölte, "a sajtószabadság alapvető fontosságú európai érték, és ezt megsérti bármilyen újság, különösen egy ellenzéki lap ilyen módon történő bezárása". A Freedom House is megszólalt a Népszabadság-ügyben. Az amerikai független civil szervezet közleményében azt írta: a baloldali ellenzéki lap felfüggesztése, majd eladása a magyar kormány növekvő befolyását jelzi a médiára. A szervezet szerint az EU-nak és az Egyesült Államoknak erőteljesen el kellene ítélnie ezt a sajtóellenes támadást.